Szürkehályog-műtét: keveset tudunk róla, és ezt a látásunk bánhatja
A magyar felnőttek közel fele hallott csak a szürkehályogról, de lényegi ismeretei nincsenek a betegség kezeléséről, sem a kezelési lehetőségekről.
A magyar lakosság 98 százaléka hallott már a szürkehályogról, de mindössze 13 százalék tartja magát tájékozottnak a témában – derült ki egy friss, reprezentatív kutatásból. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy rengeteg a tévhit és a hiányos ismeret a kezelési lehetőségekről, különösen a műlencsék típusairól és elérhetőségeiről. A magasabb életkor nagyobb mértékű tájékozottsággal jár, vagyis valószínűleg az emberek gyakran csak akkor kezdenek informálódni a betegségről, amikor érintetté válnak.
Sokan nem ismerik sem a szürkehályog betegséget, sem a kezelési lehetőségeit
A magyar lakosság jelentős hányadának hiányos ismeretei vannak a szürkehályoggal kapcsolatban: 27% egyáltalán nem, 36% kismértékben, 24% pedig közepesen tartja magát tájékozottnak a betegséggel kapcsolatban – derült ki a Kardirex Egészségügyi Központ megbízásából készült friss, reprezentatív kutatásból[1]. Az eredmények rávilágítottak, hogy akik tájékozódnak a témában, a legmagasabb arányban szemész szakorvossal konzultálnak (43%), de azért sokan az interneten (is) utánanéznek, hogy mit lehet tudni a szürkehályogról (34%). A harmadik legfontosabb információforrást a családtagok jelentik (26%), ezt követi a háziorvos (18%). Egészségügyi kiadványból a válaszadók mindössze 15 százaléka szerzi az ismereteit.
A szürkehályog ma már biztonságosan és eredményesen kezelhető, mégis sokan nincsenek tisztában a lehetőségeikkel. A kutatásból kiderült, hogy a 40 felettiek közel fele (44%) nem tudja, hogy a szürkehályog-műtét során egy műlencsét ültetnek be a szembe a természetes szemlencse helyére. Még kevesebben (mindössze 12%) tudják, hogy a jellemzően privát ellátás mellett, bizonyos esetekben az állami szektorban is van lehetőség választott – akár prémium, többfókuszú – műlencse beültetésére
– mondta Dr. Pesztenlehrer Norbert, a Kardirex szemész főorvosa. „Azt tapasztaljuk, hogy a páciensek gyakran csak akkor kezdenek el informálódni, amikor már közvetlenül érintettek a betegséggel. Pedig időben megszerzett tudással tudatosabb döntéseket lehet hozni” – tette hozzá.
Négyből egy ember nem költene a látása javítására
A 40 felettiek ötöde nem tudja megmondani, mekkora összeget szánna a látása javítására, negyedük pedig nem költene arra, hogy látása újra a régi legyen, vagy megszabaduljon a szemüvegtől. Ugyancsak egyötöd körül alakul azok aránya, akik legfeljebb 100 000 forintot áldoznának erre a célra. A 60 év felettiek jellemzően alacsonyabb összeget tudnának kifizetni egy ilyen beavatkozásra, mint a 40-59 évesek. Az iskolai végzettség még ennél is erősebben meghatározza a lehetőségeket: az alapfokú végzettségűek körében kiemelkedő (29%) azok aránya, akik nem költenének szemműtétre, műlencsére, a diplomások viszont jellemzően átlagon felüli összeget tudnak erre szánni.
„Azonban, ha egy kicsit jobban utána számolunk, már nem is tűnik olyan rossz befektetésnek egy műlencse: hiszen egy többfókuszú (progresszív) szemüveglencse-pár ára ma 60 000 – 120 000 Ft között mozog, a minőségibb típusok esetén pedig elérheti akár a 150 000 Ft-ot is – és akkor még nem beszéltünk a hozzá tartozó keretről vagy a tartalék szemüvegről. Az optikusok ajánlása szerint ezeket a lencséket 2–3 évente cserélni kell, így 10 év alatt akár 300–500 ezer forintot is elkölthetünk csak szemüvegre. Ezzel szemben egy egyszeri, többfókuszú műlencse beültetésének költsége valóban drágább, ugyanakkor egy életre szóló megoldás! Nem kiadás, hanem egy hosszútávú befektetés a tartós, tiszta látás és jobb életminőség érdekében” – mondta Dr. Pesztenlehrer Norbert.
A válaszadók visszajelzései alapján a legtöbbeket mégis az anyagiak tartanak vissza a műtéttől (32%). Ezt a szövődményektől való félelem (26%) követi. Jelentős visszatartó erő azonban az is, hogy nem ismerik az emberek a kezelési lehetőségeket és a műlencséket (16%), illetve nem tudják, hová fordulhatnának segítségért, tájékoztatásért (11%).
A legtöbben megbíznak az orvosukban
Ha szürkehályog-műtétre kerülne a sor, a legtöbb ember számára fontos tényező lenne a döntés meghozatala során a beavatkozás biztonságossága (69%), illetve a megfelelő orvos kiválasztása (47%). Szürkehályog-műtét előtt a többség (52%) szeretne előzetesen tájékozódni arról, hogy milyen műlencsék közül választhat. Ugyanakkor elenyésző azok száma, akik szerint a műlencse kiválasztása a páciens felelőssége. 36% szerint az orvos dönt inkább, viszont a vizsgált korosztály fele úgy gondolja, fontos, hogy az orvos és a páciens közösen döntsön ebben a kérdésben. Viszonylag magas azok aránya, akik számára az jelentene motivációt a beavatkozásra, hogy egyszerre több távolságra is jól lássanak (37%), és azoké, akik a műtétben lehetőséget látnának a szemüveg nélküli életre (28%).
A szürkehályog-műtét nem csupán egy orvosi beavatkozás, hanem egy életre szóló döntés a látás szabadságáról, amely jelentősen javíthatja az életminőséget és a mindennapi tevékenységek örömét, így érdemes tájékozódni a témában.
Összegzés
- A magyar lakosság majdnem teljes egésze hallott már a szürkehályogról, azonban kevés ismerettel rendelkeznek a kezelés részleteiről.
- A tájékozódás a betegségről gyakran akkor kezdődik, amikor az érintettség megjelenik, különösen idősebb korban.
- A legtöbb információt a lakosság szemész szakorvosi konzultáció során gyűjti, de az internetes keresés is gyakori módszer.
- A szürkehályog-műtét során, amely sokak számára ismeretlen, műlencsét helyeznek el az eredeti szemlencse helyére.
- Az anyagi vonzat és az ismerethiány jelentős akadályt képez a szürkehályog-kezeléssel kapcsolatban számos birdalmi kérdésben.
Látásromlás 40 felett: meddig természetes, és mikor kell orvoshoz fordulni?
[1] A kutatásról: A felmérés a Kardirex megbízásából, a Pulzus© Kutatási Rendszer segítségével készült, a 40 év feletti magyar lakosság körében. Az adatfelvétel ideje: 2025.05.07-05.12. A kutatás elemszáma: 700 fő. A kutatás a magyar lakosságra nézve életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus alapján reprezentatív.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
