Azt hitte, csak megfázott – napokkal később már az intenzív osztályon küzdöttek érte

Jane Angelich 2018-ban, 66 évesen férjével Svájcban nyaralt, amikor a hazautazásuk környékén betegnek kezdte érezni magát. Eleinte nem gondolt komoly problémára. A tünetei egy hétköznapi megfázásra emlékeztettek, ezért ő is arra számított, hogy néhány nap alatt túl lesz rajtuk.

Csakhogy nem ez történt. Ahelyett, hogy jobban lett volna, az állapota egyre romlott. A köhögés súlyosbodott, majd olyan tünet jelentkezett, amelyet már nem lehetett egyszerű megfázásként kezelni: vért kezdett köhögni. Ekkor került sürgősségi osztályra, ahol kiderült, hogy súlyos tüdőgyulladás alakult ki nála, ráadásul mindkét tüdejét érintette.

Egy héten át az intenzív osztályon kezelték

Angelich állapota annyira súlyos volt, hogy egy hetet töltött az intenzív osztályon. A betegség életveszélyessé vált, noha kezdetben semmi nem utalt arra, hogy a megfázásnak hitt panaszok ilyen komoly fordulatot vesznek.

A története jól mutatja, miért lehet megtévesztő a tüdőgyulladás. A betegség kezdeti tünetei ugyanis valóban hasonlíthatnak egy egyszerű megfázás vagy influenza tüneteire. Köhögés, fáradtság és láz egy hétköznapi légúti fertőzésnél is jelentkezhet. Tüdőgyulladás esetén azonban a panaszok tovább tarthatnak, illetve súlyosabbá válhatnak.

A tüdőgyulladás során az egyik vagy mindkét tüdő léghólyagocskái begyulladnak, és folyadékkal vagy gennyel telhetnek meg. Emiatt köhögés, láz, hidegrázás és nehézlégzés alakulhat ki. A betegség súlyossága rendkívül eltérő: van, akinél enyhe lefolyású, másoknál azonban életveszélyessé válhat.

Volt egy tényező, ami tovább növelte a kockázatát

Angelichnek már a megbetegedése előtt is volt ismert szívproblémája: pitvarfibrillációval élt. Ez azért lényeges, mert bizonyos krónikus betegségek mellett nagyobb lehet a súlyos tüdőgyulladás kockázata. A szívbetegségek mellett az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség, vagyis a COPD is a kockázati tényezők közé tartozik.

Az életkor szintén számít. Bár tüdőgyulladást bárki kaphat, a 65 év felettiek a fokozottan veszélyeztetett csoportok közé tartoznak. Az idősebbeknél ráadásul a tünetek sem mindig pontosan olyanok, mint amire az ember számít. Előfordulhat például zavartság, illetve a magas láz helyett akár a normálisnál alacsonyabb testhőmérséklet is.

Angelich 66 éves volt, amikor megbetegedett, tehát életkora és meglévő szívbetegsége egyaránt olyan tényező volt, amely miatt különösen fontos volt komolyan venni a rosszabbodó légúti tüneteit.

Vért köhögött – ezt a tünetet nem szabad figyelmen kívül hagyni

Angelich esetében a vér felköhögése volt az a pont, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem egy szokványos megfázásról van szó.

A véres köpetnek számos oka lehet, és önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek tüdőgyulladása van. Légúti fertőzések mellett más tüdőbetegségek is okozhatják. Éppen ezért olyan tünetről van szó, amelyet érdemes orvosilag kivizsgálni. A fertőző betegségekkel kapcsolatos orvosi ajánlások szerint akkor is indokolt orvoshoz fordulni, ha valaki egy hétnél tovább köhög, illetve sárgászöld váladékot vagy vért köhög fel.

Tüdőgyulladás esetén a köhögés váladékkal járhat, bakteriális eredetű betegségben pedig a köpet akár véres is lehet. A légzéskor vagy köhögéskor jelentkező mellkasi fájdalom, a légszomj, a láz, a hidegrázás és a jelentős fáradtság ugyancsak a lehetséges tünetek közé tartozik.

Különösen fontos orvosi segítséget kérni nehézlégzés, mellkasi fájdalom, tartósan magas láz vagy elhúzódó, gennyes köpettel járó köhögés esetén. 65 év felett, illetve alapbetegség vagy legyengült immunrendszer mellett már eleve alacsonyabb lehet az a küszöb, amikor érdemes orvoshoz fordulni.

Nem minden tüdőgyulladás egyforma

A tüdőgyulladást többféle kórokozó okozhatja. Baktériumok és vírusok egyaránt állhatnak mögötte, ritkábban gombák is kiválthatják. A közösségben szerzett tüdőgyulladás leggyakoribb bakteriális kórokozói közé tartozik a Streptococcus pneumoniae. A bakteriális tüdőgyulladás önállóan is kialakulhat, de egy megfázás vagy influenza után is jelentkezhet.

Vírusok szintén okozhatnak tüdőgyulladást. Bizonyos esetek enyhébbek, máskor azonban a vírusos tüdőgyulladás is súlyossá válhat.

Létezik az úgynevezett „walking pneumonia”, vagyis egy általában enyhébb lefolyású tüdőgyulladás is. Ennél a beteg akár annyira jól lehet, hogy továbbra is végzi a hétköznapi tevékenységeit. A tünetek lassabban alakulhatnak ki, és köhögés, láz, torokfájás, fejfájás vagy orrfolyás jelentkezhet. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a tüdőgyulladást az első napokban könnyű egyszerű légúti fertőzésnek gondolni.

Angelich esete azonban ennek éppen az ellenkezője volt: nála a betegség súlyos, életveszélyes állapothoz vezetett.

Hogyan derül ki, hogy nem egyszerű megfázásról van szó?

A tünetek alapján felmerülhet a tüdőgyulladás gyanúja, de a diagnózishoz orvosi vizsgálat szükséges.

Az orvos meghallgatja a tüdőt, és olyan rendellenes légzési hangokat kereshet, amelyek tüdőgyulladásra utalhatnak. Mellkasröntgen segítségével láthatóvá válhat a gyulladás helye és kiterjedése. Vérvizsgálattal a fertőzés jeleit kereshetik, és megpróbálhatják meghatározni a kórokozót is.

Fontos vizsgálat lehet a pulzoximetria is, amely a vér oxigénszintjét méri. A tüdőgyulladás ugyanis ronthatja az oxigén átjutását a tüdőből a véráramba. Bizonyos esetekben a felköhögött váladékból is mintát vesznek, súlyosabb vagy nem megfelelően javuló betegség esetén pedig további képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet.

A kezelés attól függ, mi okozza a tüdőgyulladást, mennyire súlyos az állapot, hány éves a beteg és milyen egyéb betegségei vannak. Bakteriális tüdőgyulladás esetén antibiotikumot alkalmaznak, súlyos légzési elégtelenség esetén pedig kórházi kezelésre, oxigénpótlásra, illetve akár gépi lélegeztetésre is szükség lehet.

Be volt oltva, mégis tüdőgyulladást kapott

Angelich történetének fontos részlete, hogy körülbelül egy évvel a megbetegedése előtt pneumococcus elleni védőoltást kapott. Ez első hallásra ellentmondásosnak tűnhet: hogyan lehetett mégis ennyire súlyos beteg?

A tüdőgyulladást nem egyetlen kórokozó okozza, ezért nincs olyan oltás, amely minden lehetséges tüdőgyulladást megakadályozna. A pneumococcus elleni vakcinák bizonyos, Streptococcus pneumoniae okozta betegségek ellen nyújtanak védelmet. Az influenza elleni oltás pedig azért is fontos lehet, mert az influenza szövődményeként tüdőgyulladás alakulhat ki.

Angelich úgy véli, hogy a korábban megkapott pneumococcus elleni oltás hozzájárulhatott ahhoz, hogy túlélte a betegséget. Azt azonban az esetleírásból nem lehet megállapítani, hogy az oltás pontosan milyen mértékben befolyásolta az ő betegségének lefolyását.

Később még kétszer lett tüdőgyulladása

A 2018-as betegség nem az utolsó tüdőgyulladás volt Angelich életében. A People beszámolója szerint azóta még kétszer diagnosztizáltak nála tüdőgyulladást, ezek az esetek azonban már egészen másként alakultak.

A korábbi tapasztalata miatt már tudta, hogy a tüneteket nem szabad elbagatellizálnia. Korábban fordult orvoshoz, így a betegséget hamarabb felismerték és kezelték. A két későbbi tüdőgyulladás ezért nem jutott el ahhoz a súlyossági fokhoz, mint az első.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden köhögés miatt azonnal tüdőgyulladásra kell gondolni. A megfázás rendkívül gyakori, és a légúti fertőzések jelentős része magától javul. Inkább a tünetek alakulása az, ami figyelmeztető lehet.

Ha ahelyett, hogy néhány nap után javulna az állapot, egyre rosszabb lesz, nehézlégzés vagy mellkasi fájdalom jelentkezik, tartósan magas a láz, illetve véres vagy gennyes köpet jelenik meg, már nem érdemes egyszerű megfázásként kezelni a helyzetet.

Ma 74 éves, és ismét aktív életet él

Jane Angelich ma 74 éves, és a súlyos betegség után visszatért aktív életéhez. Floridában vállalatvezetők coachaként dolgozik, férjével pedig továbbra is rendszeresen utazik. Saját bevallása szerint a történtek óta másként tekint az életére, és másokat is arra biztat, hogy ne próbálják mindenáron saját maguk eldönteni, mi okozza a tüneteiket.

Az ő története nem azt mutatja, hogy egy egyszerű nátha mögött rendszerint tüdőgyulladás áll. Sokkal inkább arra figyelmeztet, hogy egy kezdetben hétköznapinak tűnő légúti betegség lefolyása megváltozhat, és vannak olyan jelek, amelyeknél már nem érdemes otthon várni.

A 65 év felettieknek, valamint a szív- vagy tüdőbetegségben szenvedőknek különösen fontos figyelniük erre, mert náluk a tüdőgyulladás gyorsabban válhat súlyossá.

Angelichnél a megfázásnak hitt tünetekből néhány nap alatt olyan állapot alakult ki, amely miatt egy hétig intenzív osztályon kellett kezelni. Ma éppen ezért egy egyszerű szabályt tart különösen fontosnak: ha a tünetek nem javulnak, hanem egyre súlyosabbá válnak, nem érdemes arra várni, hogy majd maguktól elmúlnak.

Ez is érdekelheti

Túl a tüdőgyulladáson– ezért halhat meg valaki a "felépülés" után

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!