Mire utal a vállmerevség?

Tünet

2025. április 10. 15:12

Tomanóczy Andrea

szerkesztő

A vállmerevség vagy befagyott váll (adhesiv capsulitis) egy fájdalmas és mozgáskorlátozottsággal járó állapot, amely a vállízületet érinti. A betegség során a vállízületi tok (capsula articularis) megvastagszik, hegesedik, és összehúzódik, ami jelentősen beszűkíti az ízületi mozgástartományt. A vállmerevség általában fokozatosan alakul ki, és több hónaptól akár évekig is eltarthat.

A vállmerevség okai

A pontos okai nem minden esetben ismertek, de bizonyos állapotok és tényezők növelhetik a kialakulás kockázatát:

Hosszabb inaktivitás vagy immobilizáció: például műtét vagy sérülés után.
Cukorbetegség: a betegek körében gyakoribb az előfordulás.
Pajzsmirigybetegségek: hypothyreosis és hyperthyreosis esetén is fokozott kockázat.
Autoimmun betegségek: gyulladásos folyamatok hozzájárulhatnak a vállízület tokjának megvastagodásához.
Kor és nem: 40 év felettiek körében gyakoribb, és főként nőknél jelentkezik.
Korábbi vállsérülések: törés, ficam vagy rotátorköpeny-szakadás után.

A vállmerevség tünetei

A betegség lefolyása három szakaszra osztható:

1. Fájdalmakkal járó szakasz (6 héttől 9 hónapig)

A váll fokozatosan egyre fájdalmasabbá válik.
Különösen éjszaka és pihenés közben fokozódhat a fájdalom.
A mozgástartomány csökken.

2. Merevségi szakasz (4–12 hónap)

A fájdalom enyhülhet, de a vállmozgás jelentősen beszűkül.
A mindennapi tevékenységek, például öltözködés, hajmosás, nehezebbé válnak.

3. Felengedési szakasz (6 hónaptól 2 évig)

A mozgástartomány fokozatosan javul.
A váll visszanyeri funkcionalitását.

A vállmerevség kivizsgálása

A diagnózis klinikai vizsgálaton alapul, amely során az orvos a mozgástartomány csökkenését és a fájdalom jelenlétét vizsgálja. Kiegészítő képalkotó vizsgálatok is segíthetnek:

Röntgen: kizárja az egyéb csont- és ízületi eltéréseket
MRI vagy ultrahang: a lágyrészek állapotát vizsgálja, például a rotátorköpeny vagy az ízületi tok állapotát

A vállmerevség kezelése

A kezelés célja a fájdalom csökkentése és a mozgástartomány helyreállítása.

Konzervatív kezelés

Gyógyszeres fájdalomcsillapítás: nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), például ibuprofén vagy diklofenák
Fizioterápia és gyógytorna
Finom nyújtógyakorlatok (a váll mobilizálására)
Erősítő gyakorlatok (a váll körüli izmok aktiválására)
Hő- és ultrahangterápia (segíthet a szövetek fellazításában)
Kortikoszteroid-injekciók: az ízületbe adott szteroid csökkentheti a gyulladást és a fájdalmat

Invazív kezelések

Hidrodilatáció: steril folyadékot fecskendeznek a vállízületbe, hogy a tokot kitágítsák.
Műtéti beavatkozás: ritka esetekben szükséges lehet artroszkópos kapszulafelszabadítás.

Gyakori kérdések a vállmerevségről

A vállmerevség gyakori probléma, amely fájdalommal és korlátozott mozgástartománnyal jár, és jelentősen befolyásolhatja a mindennapi tevékenységeket. Az egyik leggyakoribb oka a befagyott váll szindróma.

Mennyi idő alatt gyógyul meg a vállmerevség?

A teljes gyógyulás hónapokig vagy akár évekig is eltarthat. A kezelés függvényében a legtöbb beteg 1-3 éven belül visszanyeri vállfunkcióját.

Meg lehet-e előzni a vállmerevséget?

Igen, a mozgás és a megfelelő válltorna segíthet megelőzni a kialakulását, különösen sérülés vagy műtét után. Fontos, hogy ne hagyjuk a vállat hosszú ideig mozdulatlanul.

A fizioterápia fájdalmas?

A gyógytorna kezdetben kellemetlen lehet, de a fokozatos mozgás segíthet a fájdalom csökkentésében és a váll funkciójának javításában.

Szükség lehet-e műtétre a vállmeresvség kezelése során?

A legtöbb esetben a vállmerevség konzervatív kezeléssel is javul. Műtét csak akkor indokolt, ha a mozgáskorlátozottság és a fájdalom nem csökken hosszú időn át.

Mikor kell orvoshoz fordulni vállmerevség esetén?

Ha a váll fájdalma tartósan fennáll, és a mozgástartomány csökken, érdemes minél előbb szakemberhez fordulni, mert a korai kezelés segíthet a teljes gyógyulás elérésében.

Felhasznált források:

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!