A kamaszkori függőség nyomában
Hajlamosabbak a függőségekre a kamaszok. Patkányokon végzett kísérletek során állapították meg a kutatók, hogy a tizenévesek miért hajlamosabbak a felnőtteknél jobban a függőségekre, a depresszióra és a skizofréniára.
"Kamaszkorban az agy viselkedésformálást irányító területe közvetlen összefüggésben van a jutalmazást észlelő résszel, ez pedig nagyban befolyásolja a döntéshozatalt. A tizenévesek nem azért viselkednek bizonyos helyzetekben ostobán, mert ostobák, hanem azért, mert máshogy működik az agyuk, máshogy reagálnak a dolgokra" – magyarázta Bita Moghaddam, a Pittsburghi Egyetem munkatársa.
Forrás: MTI
Noha patkányokon végezték el a vizsgálatot, a kutatók szerint a legtöbb állat kamaszkorában az emberi tizenévesekhez hasonlóan viselkedik. "Ha az agy bizonyos dolgokra máshogy reagál, az megmagyarázza, miért olyan sérülékeny ebben az időszakban. Ennek ismeretében a megelőzés is hatékonyabb lehet" – vélekedett a kutató.
A kísérlet során a patkányoknak megtanították, hogy ha orrukkal benyomnak egy ajtót, a mögötte lévő lyukban ennivalót találnak. Agyukat közben érzékelőkkel figyelték. A nucleus accumbens az agy azon területe, amely a jutalmazásért felelős, például evés, szex és egyéb, a túlélést elősegítő tevékenységek közben. A terület gyógyszerekkel is aktivizálható, úgy, hogy olyan vegyületeket szabadít fel, amelyektől jól érezzük magunkat.
Amikor a patkányok megtalálták az ennivalót, hasonló folyamat játszódott le az agyukban. A különbség a dorsalis striatum nevű területen volt tapasztalható: ez a rész veszi a jutalmazás jeleit a nucleus accumbensből és ez felelős a szokások kialakításáért is. A kutatók úgy tapasztalták, hogy a kamaszkorú patkányoknak ez a területe a felnőttekénél sokkal aktívabban működött, és ez vezet esetükben a kockázatosabb magatartásformákhoz. Azt azonban nem tudják, mitől változik meg később az agy működése.
"Legtöbbünkből később teljesen normális felnőtt válik, néha azonban a terület alul- vagy túlteljesít, ekkor állandósulnak a mentális betegségek" – mondta el Moghaddam.
A tanulmány a Proceedings of the National Academies of Sciences című lapban jelent meg.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
