A pollenek erősebben allergizálnak, mint valaha – mit tehet ellene, ha nem akar egész nyáron szenvedni?

Mikor és hogyan vált a pollenallergia egész éves rémálommá? Miért egyre rosszabb az allergiásoknak, és mit tehetünk ellene?

A pollenallergia, más néven szénanátha, sokak számára csupán bosszantó nyári kellemetlenségnek tűnik. Pedig valójában egy komolyabb, krónikus immunológiai válaszreakcióról van szó, amely ma már nemcsak szezonális, de egyre hosszabb ideig tart, és erőteljesebben jelentkezik, mint valaha.

Miért súlyosbodik a pollenallergia?

Az elmúlt években Európa-szerte megfigyelték, hogy a pollenallergia tünetei nemcsak erősebbek, de hosszabb ideig is tartanak. Ennek egyik legfontosabb oka a klímaváltozás. A légkör magasabb szén-dioxid- és nitrogéntartalma serkenti a növényeket, hogy több és erősebben allergizáló pollent termeljenek. Ezt az összefüggést tudományosan is megerősítette több nagy hatású tanulmány, köztük a The Lancet Planetary Health cikke, amely szerint 2050-re akár 200%-kal is megnőhet az allergiás megbetegedések előfordulása Európában.

Különösen érintett régió Közép- és Kelet-Európa, ahol az éghajlati sajátosságok és a gyomnövények – mint például a parlagfű – elterjedtsége miatt már áprilistól októberig tartó allergiás szezon is kialakulhat. A European Environment Agency jelentése szerint a pollenszezon nemcsak korábban kezdődik, hanem tovább is húzódik, és ezzel párhuzamosan nő a lakossági panaszok súlyossága is.

Nem minden tüsszentés megfázás – hogyan állítható fel pontos diagnózis?

A pollenallergia diagnózisa nem pusztán a tünetek alapján történik. Bár az orrfolyás, viszketés, szemkönnyezés és tüsszögés jellemző jelek, ezek önmagukban még nem elégségesek. A klasszikus bőrpróbák és vérvizsgálatok (specifikus IgE-mérés) mellett ma már elérhetők olyan modern diagnosztikai eszközök is, mint a komponens alapú allergénanalízis, vagyis a molekuláris allergológia.

Ezek a vizsgálatok pontosabb képet adnak arról, hogy mely allergén komponensek váltják ki a panaszokat, így segítenek személyre szabottabb kezelést találni.

Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre 2025-ben?

A pollenallergia kezelése három fő pilléren nyugszik: tüneti enyhítés, hosszú távú oki kezelés (immunterápia), valamint megelőző életmódbeli lépések. Mindegyikről érdemes részletesen beszélni.

Tüneti kezelés: a jól ismert eszköztár

A leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak az antihisztaminok (pl. cetirizin, loratadin), az orrba fújható szteroidok (pl. mometazon), illetve a különböző szemcseppek, amelyek gyors enyhülést hoznak.

A probléma azonban gyakran nem ezek hatékonyságában, hanem a használat módjában rejlik. Egy 2025-ös nemzetközi felmérés szerint a betegek jelentős része nem megfelelően vagy nem rendszeresen alkalmazza ezeket a szereket, így nem is várható optimális hatás.

A legfontosabb tanács: kezdje el a kezelést már a szezon előtt, legalább 1–2 héttel! Így a gyógyszerek időben kifejtik hatásukat, és nemcsak a tüneteket csillapítják, de akár meg is akadályozhatják azok kialakulását.

Immunterápia: a hosszú távú megoldás

Az allergénspecifikus immunterápia (AIT) ma már nem luxus, hanem bizonyítottan hatékony, hosszú távú megoldás. Két fő formája van:

• Subkután immunterápia (SCIT): klasszikus injekciós módszer, rendelői környezetben történik.
• Sublingualis immunterápia (SLIT): nyelv alá helyezhető tabletta vagy csepp, otthon is alkalmazható.

A legújabb meta-analízisek és klinikai vizsgálatok szerint a SLIT-liquid (pl. ötféle fűpollenből álló kivonat) tartósan csökkenti a tüneteket és a gyógyszerszükségletet is, már 1 év után.

Egy fontos szabály azonban van: legalább három éven keresztül kell folytatni a terápiát, hogy valóban tartós hatása legyen. A kezelés jól tolerálható, a leggyakoribb mellékhatások enyhék: például szájban jelentkező viszketés, torokkaparás.

Új hatóanyagok, jövőbeli lehetőségek

A biológiai terápiák egyre inkább előtérbe kerülnek. Kiemelkedik közülük az omalizumab nevű monoklonális antitest (Omlyclo), amelyet eredetileg súlyos asztmára fejlesztettek, de pollenallergiában is bizonyítottan hatékony.

További, még kísérleti fázisban lévő lehetőség az orrba fújható antitest-spray, amely közvetlenül a nyálkahártyán „fogja meg” az allergéneket. Ez az úgynevezett „molekuláris pajzs” egy új irány, amely a jövőben forradalmasíthatja az allergiakezelést.

Hogyan védekezhet természetes módon? Praktikus tanácsok

A gyógyszeres kezelések mellett sokat segíthet néhány egyszerű, de tudományosan megalapozott életmódbeli változtatás:

• Figyelje a pollennaptárt: ne szellőztessen reggel vagy szélben, amikor a pollenkoncentráció a legmagasabb.
• Használjon légszűrőt és HEPA porszívót otthonában.
• Mossa az ágyneműt 60 °C-on, és ne szárítsa a ruhákat a szabadban pollenszezonban.
• Zuhanyozzon és váltson ruhát minden kültéri tartózkodás után.
• Kerülje a fűnyírást, gazolást, ha aktív pollenidőszak van.
• Ne üljön autóba nyitott ablaknál – a pollenszűrő karbantartása különösen fontos!

Az olyan praktikák, mint a helyi méz fogyasztása vagy a csokoládéval való "deszenzibilizálás", jelenleg nem rendelkeznek megbízható tudományos alátámasztással, ezért inkább ne alapozzon rájuk.

Mire érdemes még figyelni?

Az allergiás megbetegedések nemcsak testi tüneteket okoznak, hanem komoly életminőség-romlást is: alvászavar, csökkent munkateljesítmény, fáradékonyság, ingerlékenység mind gyakoriak. Nem ritka, hogy a tünetek pszichés feszültséget is kiváltanak, főként gyerekeknél és serdülőknél.

Érdemes tehát komolyan venni a pollenallergiát, és nem csupán „elviselni” azt. A megfelelő diagnózis és kezelés hosszú távon nemcsak a tüneteket enyhíti, de segít megelőzni a súlyosabb szövődményeket – például az allergiás asztmát.

Gyakori kérdések a pollenallegiáról

Mikor kezdődik és meddig tart a pollenszezon Magyarországon?

Magyarországon a pollenszezon jellemzően február végétől október közepéig tart. Először a korai virágzású fák – például a mogyoró, éger, nyír – pollenjei jelennek meg, ezeket követik a füvek, majd nyár végétől a gyomnövények, elsősorban a parlagfű. Az időjárás (például enyhe tél, száraz nyár) és a klímaváltozás hatására a szezon évről évre hosszabbodik, így egyre több ember tapasztal egész évben jelentkező panaszokat.

Hogyan különböztethetem meg a pollenallergiát a megfázástól vagy náthától?

Ez valóban sokakat megtéveszt, hiszen a tünetek hasonlóak lehetnek: orrfolyás, tüsszögés, fáradtság. A legfontosabb különbségek:

• A pollenallergia nem jár lázzal, viszont gyakori a szemviszketés, könnyezés és a tüsszögési roham.
• A panaszok gyakran reggel vagy szabadtéri tartózkodás után erősödnek.
• A megfázás 5–7 nap alatt lecseng, az allergia viszont akár hetekig vagy hónapokig is fennállhat.
• A megfázás váladéka eleinte áttetsző, majd zöldes/sárgás lehet; allergiánál általában víztiszta marad.

Ha a tünetei visszatérőek, szezonálisan ismétlődnek, és nem társulnak lázzal vagy torokfájással, jó eséllyel pollenallergiáról van szó.

Melyik a leghatékonyabb allergia elleni gyógyszer?

A „legjobb” gyógyszer mindig egyéni elbírálás kérdése, de általánosságban elmondható:

• Antihisztaminok (pl. cetirizin, loratadin, fexofenadin) gyorsan csökkentik a tüsszögést, orrfolyást és szemviszketést.
• Szteroid orrspray (pl. mometazon, flutikazon) hosszú távon a leghatékonyabb tünetcsökkentő, különösen orrdugulás esetén.
• Szemcseppek, orröblítő oldatok kiegészítésként jól alkalmazhatók.

A legjobb hatást akkor lehet elérni, ha már a pollenszezon előtt 1–2 héttel megkezdi a gyógyszeres kezelést. Ha a tünetek nem kontrollálhatók, javasolt allergológus felkeresése, aki személyre szabott terápiát javasolhat, akár immunterápiával is.

Mi az allergén immunterápia (AIT), és kinek érdemes kipróbálni?

Az allergénspecifikus immunterápia az egyetlen olyan kezelés, amely nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem az allergia okát is kezeli. Ez egy több évig tartó folyamat, amely során az allergén anyagot kis adagban juttatják be a szervezetbe – nyelv alá csepp formájában (SLIT) vagy injekcióban (SCIT).

Az AIT azoknak ajánlott, akiknek:

• súlyos, szezonális tüneteik vannak, és a gyógyszeres kezelés nem elég.
• asztmás tüneteket is tapasztalnak allergia kapcsán.
• tartós, hosszú távú megoldást keresnek a tünetmentességre.

Fontos: a hatás nem azonnali, de 3 éves kezelés után éveken át tartó tünetmentesség is elérhető lehet.

Hogyan tudom otthon csökkenteni a pollenterhelést?

Néhány tudományosan megalapozott tipp, amelyek segíthetnek:

• Tartsa zárva az ablakokat reggel és szeles időben.
• Használjon légszűrőt vagy pollenszűrőt otthonában és autójában.
• Mossa az ágyneműt hetente legalább 60 °C-on.
• Ne szárítsa ruháit a szabadban pollenszezonban.
• Zuhanyozzon és öltözzön át minden kültéri program után.
• Ha kertészkedik, viseljen maszkot és napszemüveget.
• Vezetés közben tartsa zárva az ablakot.

Ezek az egyszerűnek tűnő intézkedések jelentősen csökkenthetik az allergén expozíciót, és javíthatják a mindennapi közérzetet.

Igaz, hogy a helyi méz fogyasztása segít megelőzni az allergiát?

Ez egy népszerű népi tanács, amely mögött azonban nincs megbízható tudományos bizonyíték. A mézben lévő pollenmennyiség nem elegendő az immunrendszer deszenzibilizálásához, és ráadásul a benne lévő pollen nem ugyanaz, mint amit a levegőből belélegzünk. Bár a méz más egészségügyi szempontból jótékony lehet, az allergia megelőzésében jelenleg nem bizonyítottan hatékony.

Lehet-e gyerekeknél immunterápiát alkalmazni?

Igen, már 5 éves kortól javasolt lehet az immunterápia, különösen, ha a gyermeknek:

• súlyos tünetei vannak,
• a gyógyszerek nem hozzák meg a kívánt hatást,
• vagy ha a családban van asztmás hajlam.

A gyermekeknél is érvényes: a kezelés hosszú távú, de ha időben elkezdik, az allergia asztmává fejlődését is megelőzheti. A nyelv alá adott tablettás forma (SLIT) gyermekbarát, otthon is könnyen alkalmazható.

Elmúlhat valaha a pollenallergia?

Ritkán, de előfordul, hogy a pollenallergia évek alatt enyhül, vagy akár meg is szűnik. Ez jellemzőbb gyermekkorban, vagy akkor, ha valaki hosszú távon kevesebb allergénnek van kitéve (például városból vidékre költözik, vagy elkerüli a pollencsúcsokat).

Tartós megoldást leginkább az immunterápia kínál, amellyel akár több évre tünetmentesség érhető el. A gyógyszeres tünetkezelés is segíthet abban, hogy az allergia ne terjedjen tovább, ne alakuljon ki asztma vagy egyéb keresztallergia.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!