Hogyan kell végezni a mell önvizsgálatát helyesen?

A jó- és rosszindulatú melldaganat korai diagnosztizálásában a mai napig kiemelten nagy szerepe van az önvizsgálatnak, a nők általában saját maguk fedezik fel az elváltozásokat.

A legtöbben úgy gondolják, az emlő önvizsgálata azért fontos, hogy minél előbb észrevegyük a mellekben kialakuló tumort. Azért kell tehát végigtapogatni a melleket, hogy ezeket a csomókat megtaláljuk. Az elterjedt vélekedéssel ellentétben az emlődaganatnak nemcsak a mellekben kitapintható vagy kimutatható csomó lehet a tünete. Számos más eltérés is figyelmeztethet erre, a bőr elváltozásaitól a mellbimbóból szivárgó váladékig. Az emlő rendszeres önvizsgálatának elsődleges célja, hogy a nők alaposabban megismerjék a saját mellüket, azok formáját, alakját, teltségét, így ugyanis az esetleges eltéréseket is könnyebben észreveszik majd.

Mikor végezzük a mellek önvizsgálatát?

Az önvizsgálatnál nagyon fontos a rendszeresség és a módszeresség. Nincs sok értelme akkor megvizsgálni a melleket, amikor éppen eszünkbe jut. A menstruációs ciklussal összefüggő hormonális változások a mellekre is hatással vannak. A hormonok befolyásolják, mennyire telt vagy érzékeny a mell és a mellbimbó.

Célszerű mindig ugyanazon a napon végezni a vizsgálatot, hogy az esetleges eltéréseket könnyebben észrevegyük. Így ugyanis tudjuk mihez hasonlítani az adott állapotot. A menstruációs ciklus vége utáni napok azért is megfelelőek, mert ilyenkor a mell általában kevésbé érzékeny. Ha már nem menstruál valaki, akkor olyan dátumot érdemes választani, amire könnyen emlékszünk, például minden hónap elsejét.

Hogyan végezzük az emlő önvizsgálatot?

Vegyük le a blúzunkat és a melltartónkat, és alaposan nézzük meg a melleket a tükörben, először szemből, leeresztett karral, majd oldalról és a fej fölé emelt karral is. Hasonlítsuk össze a két mell nagyságát, formáját, helyzetét. Bár senkinek nem tökéletesen szimmetrikus a két melle, a túl nagy eltérések mindenképpen további vizsgálatokat igényelhetnek. Nézzük meg, látunk-e elváltozást a bőrön, elszíneződést, alakváltozást (pl. az egyik mellbimbó befelé fordulását).

Tapintsuk meg a melleket! Feküdjünk le a hátunkra, és először a tenyerünkkel, majd az ujjbegyeinkkel tapintsuk át a melleket (célszerű a mellbimbótól kifelé, csigavonalban haladni, illetve vízszintesen és függőlegesen is csúsztatni a mellen a kezünket). Keressünk a normálistól eltérő göböket, csomókat, cisztákat, de azt is nézzük meg, hogy a bőrünk nem változott-e meg.

A tapintásos vizsgálatot ismételjük meg hanyatt fekve is, úgy, hogy a karunkat a fej fölé, majd a test mellé helyezzük. A mellbimbókat se hagyjuk ki a vizsgálatból. Óvatosan nyomjuk őket össze, hogy ellenőrizzük, nem ürül-e belőlük váladék. Térjünk ki a hónalj irányába is, és a mellkas egyéb részeit (pl. a két mell közötti területet) is vizsgáljuk meg. Ismételjük meg a vizsgálatot zuhanyozás, fürdés közben! A meleg, szappanos víz segítségével könnyebb lehet kitapintani az esetleges eltéréseket, mert így jobban csúszik az ujjunk a bőrön.

Kövessük nyomon az esetleges változásokat

A kisebb-nagyobb eltéréseket célszerű feljegyezni egy naplóban, jegyzetfüzetben. Így ugyanis hónapról hónapra követhetjük, hogyan változnak ezek. Nemcsak a növekedés, de a méretbeli csökkenés is változásnak számít! Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az önvizsgálat nem diagnosztikai módszer, az esetlegesen észrevett elváltozásokat mindenképpen meg kell mutatni orvosnak is!

Melyek az emlőrák tünetei?

Az emlődaganat első érzékelhető tünete az emlőben kialakuló, fájdalmatlan csomó vagy megvastagodott szövet, amelyet a beteg saját maga fedez fel, illetve szűrővizsgálat vagy egyéb okból végzet klinikai vizsgálat során derül rá fény.

A növekedő tumor jelei lehetnek:

• szöveti megvastagodás vagy csomó az emlő(k) területén;
• az emlő(k) méretének vagy alakjának megváltozása;
• váladékozó emlőbimbó (mamilla) (különösen, ha a váladék véres);
• a mellbimbók elváltozását, kifekélyesedését;
• csomó vagy duzzanat a hónaljban;
• az emlő bőrének egyenetlensége, kipirosodása, fekélyesedése;
• az emlő bőrének behúzódása;
• kiütés vagy hámlás az emlőbimbó körül;
• az emlőbimbó alakjának megváltozása (például befelé fordulása);
• az emlőben vagy a hónaljban kialakuló fájdalom, amely nem kapcsolódik a menstruációs ciklushoz.

Eltérést talált a mellében? Ez a következő lépés

A fenti tünetek bármelyikének észlelése nem feltétlenül jelenti az emlőrák meglétét, de fontos az alapos kivizsgálásuk.

Az emlők önvizsgálata mellett a legfontosabb eszköz, amely hozzájárul a rosszindulatú daganatok korai felismeréséhez, a mammográfia. Ez az eljárás alacsony dózisú röntgensugarak segítségével készít képet az emlő mirigy- és kötőszöveti állományáról, lehetővé téve a daganatok, ciszták vagy más elváltozások észlelését akkor is, amikor azok még nem tapinthatók.

A mammográfiát szűrővizsgálatként és diagnosztikai célból egyaránt alkalmazzák

Szűrőmammográfia során panaszmentes nők vizsgálata történik, a daganat minél korábbi stádiumban való felismerésére. Hazánkban a Nemzeti Népegészségügyi Központ irányelvei szerint a 45 és 65 év közötti nőket kétévente hívják be szervezett szűrésre. E korosztályban ugyanis a legmagasabb a betegség előfordulása, és bizonyított, hogy a rendszeres szűrés több életet menthet meg azáltal, hogy a daganatokat még időben, kezelhető állapotban fedezik fel.

A diagnosztikai mammográfia ezzel szemben akkor javasolt, ha valaki panaszokat észlel – például csomót tapint, váladékozást észlel a mellbimbóból, vagy bőrelváltozást figyel meg. Ilyenkor a vizsgálat célja már a pontos ok tisztázása. Gyakran kiegészítik ultrahanggal, sőt, indokolt esetben MRI-vel is, hiszen bizonyos szöveti típusok, például a sűrű mirigyállományú mellek esetében a mammográfia érzékenysége csökkenhet.

A vizsgálat előnyei messze meghaladják a kockázatokat

Sokan tartanak a mammográfiától, mert a vizsgálat során a mellet két lap között kissé összenyomják, hogy élesebb felvétel készülhessen. Ez valóban kellemetlen lehet, de általában csak rövid ideig tart, és nem okoz tartós fájdalmat. A modern készülékek a lehető legkisebb sugárdózissal dolgoznak, amely nagyságrendekkel kisebb, mint amennyi egészségkárosodást okozhatna. A vizsgálat előnyei messze meghaladják a kockázatokat: a korán felfedezett emlőrák gyógyulási esélyei sokkal jobbak, a kezelések kevésbé megterhelőek, és gyakran mellmegtartó műtét is elegendő lehet.

A mammográfia legnagyobb erőssége, hogy olyan elváltozásokat is kimutat, amelyek még évekkel azelőtt jelen vannak, mielőtt bármilyen panaszt okoznának. Ilyenek például a mikrokalcifikációk, vagyis az apró mészlerakódások, amelyek olykor a rákmegelőző állapotokra hívhatják fel a figyelmet. Ezeket tapintással lehetetlen lenne felismerni.

Fontos tudni, hogy a mammográfia sem tévedhetetlen. Bizonyos esetekben álnegatív vagy álpozitív eredményt is adhat, ezért mindig a klinikai vizsgálatokkal és más képalkotó módszerekkel együtt értékelik. Ha az orvos gyanús elváltozást lát, további vizsgálatok – például célzott ultrahang vagy mintavétel (biopszia) – válhatnak szükségessé.

A páciensek részéről gyakran felmerül a kérdés, mikor célszerű először mammográfiára menni. Ha nincs családi halmozódás vagy egyéb rizikófaktor, akkor az ajánlások szerint a negyvenes évek közepén, a szervezett szűrés keretében indokolt elkezdeni. Ám ha valakinek az édesanyjánál vagy nővérénél fiatalon emlőrákot diagnosztizáltak, akkor az első vizsgálatot korábban is elrendelhetik, akár tíz évvel a családtag megbetegedésének ideje előtt.

Érdemes arra is figyelni, hogy a vizsgálat időpontját a menstruációs ciklushoz igazítsuk. A ciklus első felében, közvetlenül a menstruációt követő napokban a mell általában kevésbé érzékeny, így a kompresszió kevésbé kellemetlen.

Összességében a mammográfia az emlőrák elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze. Nem helyettesíti az önvizsgálatot vagy az orvosi kontrollt, de kiegészíti azokat, és együttesen nyújtják a legnagyobb biztonságot. Az időben felfedezett elváltozások kezelhetők, az életminőség megőrizhető, sőt a gyógyulás esélye jelentősen javul. Ezért ha elérkezik a szűrés ideje, érdemes élni a lehetőséggel – még akkor is, ha semmilyen panaszt nem észlel. A megelőzés és a korai felismerés ugyanis életet menthet.

Kapcsolódó cikk

Ezek a mellrák legelső tünetei: így jelez leggyakrabban a daganat

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!