A vágás a bőrfelület folytonosságának megszakadása. A szakadástól az különbözteti meg, hogy a vágás mentén a bőr nem szakadozott, hanem egyenes. A horzsolás a bőrfelszín megkarcolódása. A kisebb vágások és horzsolások nem tekinthetők súlyos sérülésnek, és elegendő, ha otthon kezeljük.
A zúzódások a bőrben lezajló belső vérzések eredményeképpen jönnek létre, és nem járnak bőrfolytonossági hiánnyal. A zúzódásos sérülések nem komolyak, és kezelés nélkül önmaguktól is begyógyulnak, bár a fejen létrejövő zúzódások mögött súlyos fejsérülések is meghúzódhatnak (koponyatörés az agyban keletkező vérzéssel). Amennyiben a zúzódások minden különösebb külső behatás nélkül önmaguktól jönnek létre, ez komoly vérzési rendellenességet jelenthet.
Az orrvérzés rendszerint veszélytelen. Úgy tűnik, a gyermekek hajlamosabbak rá, talán mert mozgékonyabbak és többször szenvednek orrsérüléseket. Úgyszintén egyes embereknél az orrban lévő hajszálerek sérülékenyebbek, és ezek megpattanása okozza a panaszokat. Ritkán a visszatérő orrvérzések oka a magas vérnyomás vagy az orr daganatos megbetegedése.
Számos kígyófaj él a Földön, melyek közül néhány mérgező harapású. Napjainkban már nem tekintik tanácsosnak a méreg sebből való kiszívását, vagy a seb érszorítóval történő leszorítását, hacsak nem gyakorlott személy végzi. Másrészt, ha Ön nem kígyószakértő, biztonságosabb minden harapást úgy tekinteni, mintha mérgeskígyótól származna. Az emberek olyannyira hajlamosak a kígyómarástól való félelemre, hogy a sokkos állapot gyakrabban tudható be a szélsőséges rettegésnek és a fájdalomnak, mint a méregnek. Ezért biztosak lehetünk afelől, hogy sok ember felépül a mérges kígyók marása után. Rendkívül fontos, hogy a megmart személy nyugodt maradjon, és sürgősen kórházi kezelésben részesüljön.
A nem szándékos mérgezések majdnem mindig a gyerekeket érintik. A legtöbb esetben a balesetből ép bőrrel kerülnek ki az elszenvedők. Néha azonban súlyos mérgezési tünetek, sőt még haláleset is előfordulhat. Felnőttkorban öngyilkossági szándékkal elkövetett gyógyszeres mérgezés fordul elő legtöbbször.
Ficamnak nevezzük az izületnek azt az állapotát, amikor az izületi fej az izületi vápából kimozdul és nem tér vissza eredeti helyére. Amennyiben az elmozdult izületi fej visszaugrik a vápába, a jelenséget rándulásnak (distrosio) nevezzük.
A hőgutának van enyhébb és súlyosabb változata. Az enyhe fajtája gyakran előfordul nyaralók körében és nem tekinthető komoly betegségnek. Szükség van azonban arra, hogy ilyen gyenge formájában is kezeljék, nehogy komolyabbá váljon. A hőguta komolyabb fajtája a napmérgezés, nem gyakori, és általában hosszútávfutóknál, illetve olyan embereknél fordul elő, akik megerőltető munkát vagy testmozgást végeznek nagyon meleg környezetben. Ilyenkor életveszélyes és azonnali kezelést igényel.
Bizonyos nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy mindössze a családok negyedénél található meg minden szükséges kisebb sérülések ellátásához az elsősegély szekrényben.