Agyrázkódás

Az agyrázkódás a fejet ért hirtelen ütés miatt bekövetkező traumás agyi sérülés. Az ütés, vagy rázkódás során az agy elmozdul a koponyán belül, mikrosérüléseket okozva az idegsejtekben, ami átmeneti funkciózavarhoz, pl. fejfájáshoz, zavartsághoz, szédüléshez vezet. Mindenképp orvosi kivizsgálást igénylő állapot.

Bár agyunk a bőrrel fedett, csontos koponyán belül, többszörös hártyarendszer alatt, vékonyka kötőszövetes szálacskákkal kirögzítve, folyadékban – az ún. liquor-ban, agyvízben – úszik, melyeken a hétköznapi fejsérülések mozgási energiája sorrendben elnyelődve nem okoz különösebb tüneteket, a súlyosabb fejet ért ütésnél azonban az agy mind a sérülés helyéhez közel, mind az átellenes oldalon, a koponya túlsó felének belső feléhez csapódva sérülhet.

Az agyrázkódás előfordulása

Csakúgy, mint a nyugati országokban, hazánkban is meredeken emelkedik az összes koponyasérülések száma évente – ezek közül kiemelkedő hányadot a gyermekkori, balesetből (karambol, esés) eredő esetek tesznek ki. Ebben az életkorban a koponyát ért sérülések előfordulási gyakorisága 2-3 ezrelék, az agyrázkódásért felelős enyhe és közepes fokú ebből 85-90%, illetve 5-10%.

Az agyrázkódás okai

A még nem zárt kutacsú csecsemők, kisdedek esetében a lap szerint elmozduló, nagyobbaknál és felnőtteknél pedig a sérült szélű koponyacsontok miatt, fontos koponyán belüli erek szakadhatnak el. Az ilyen sérülések a fokozatosan beszűkülő tudat és általános állapotromlás miatt azonnali kórházi ellátást igényelnek.

Az agyrázkódás tünetei

Míg a ritkábban előforduló agyzúzódásnál alaki elváltozás is megjelenik az agyállományban, a sokkal gyakoribb agyrázkódásnál mindössze maradandó eltérést nem okozó működészavart észlelünk. Az ütés pillanatát követően rendszerint rövidebb eszméletvesztés, emlékezet-kiesés (mely érintheti a sérülés előtti és utáni rövid időszakot is), hullámzó általános tünetek (mint émelygés, hányinger, hányás, fejfájás, szédülés, látászavar, aluszékonyság) észlelhetőek. E tünetek kialakulásáért a fokozatosan kialakuló agyi vizenyő – agyödéma – a felelős, mely azonban hamar és magától felszívódik nyugalomba helyezett betegnél.

Az agyrázkódás lefolyása

Ugyan agyrázkódásnál a panaszok, tünetek egyre kisebb mértékben még visszatérhetnek néhány napon belül, 3 napon túli megfigyelést általában a szövődménymentes esetek nem igényelnek. Ismert az ún. agyrázkódás utáni tünet együttes, ahol szervi és működésbeli eltérést nem találunk, a beteg agyi teljesítménye azonban romolhat;

• fejfájást panaszol,
• koncentrációkészsége csökken,
• hangulatváltozások jellemzik,

ezek azonban az idő előrehaladtával fokozatosan megszűnnek. Gyakran véletlenül derül ki a fejsérülés az ilyen panaszokkal orvoshoz fordulók kórtörténetében. Egyes esetekben krónikus fejfájás, migrénes hajlam alakul ki az agyrázkódást követően.

Az agyrázkódás diagnózisa

Általánosságban elmondható, hogy gyermekeknél szinte mindig, felnőttek esetében pedig köztéri baleset esetén, illetve eszméletvesztéskor és a tünetek fokozódásakor kórházi felvétel és megfigyelés szükséges gyermeksebészeti, sebészeti vagy sürgősségi osztályokon.

• Ilyenkor infúzióban folyadékpótlásra kerülhet sor,
• fájdalomcsillapítást,
• szigorú ágynyugalmat,
• diétát
• és egy sor további vizsgálatot - mint koponya röntgen, vagy CT elvégzését, az agyhullámok vizsgálatát (EEG), vér- és vizeletvételből laborvizsgálatot, illetve a szemfenék szemészeti vizsgálatát - rendelhet el a kezelőorvos a tünetek, panaszok illetve az észlelt eltérések súlyosságától függően.

Az agyrázkódás terápiája

Az eszméletlen beteg ellátásánál az elsősegélynyújtó legfontosabb feladata: a környezet biztosításán – további sérülések elkerülése, melyek neki, vagy a sérültnek árthatnának – túl, a beteg testének stabil oldalfekvésbe való helyezése, a légutak szabad átjárhatóságának biztosítása, a Mentőszolgálat értesítése.

A tudat visszatérése után fontos a további vízszintes fektetés, megfigyelés és orvos értesítése, akinek kompetenciája az esetleges további kórházi megfigyelés mérlegelése. Az otthon ápolt sérültnél a folyamatos állapotrosszabbodás, vagy a tünetek újbóli, illetve új tünetek megjelenése – fokozódó aluszékonyság, fül-, orrvérzés, vagy -folyás, a szemeken, a szemgolyókon észlelt eltérés - azonnali orvosi vizsgálatot tesz szükségessé.

Az agyrázkódás megelőzése

Az agyrázkódás megelőzése gyermekkorban a fokozott szülői figyelmet, a gyermek tanítását, helyes nevelését, pl. kerékpározásnál sisak használatát jelenti, míg a felnőtteknél a tudatmosósítók – alkohol, drogok – használatának kerülése, illetve a munkavédelmi szabályok betartása az elsődleges fontosságú.

Egyéb tudnivalók agyrázkódás esetén

Az agyrázkódáson átesett vizsgálata vagy megfigyelése tehát egészségügyi személyzetre tartozik, egy esetleges szivárgó koponyaűri vérzésnél a korai, sikeres műtét életet menthet.

Az elmúlt évek kutatásai alapján egyre pontosabban látjuk, hogy az agyrázkódás nem pusztán „átmeneti kellemetlenség”, hanem olyan neurológiai esemény, amely után az agy fokozottan sérülékeny állapotba kerül. Ez különösen akkor válik hangsúlyossá, ha a sérült a teljes felépülés előtt újabb fejsérülést szenved el. Az úgynevezett „second impact syndrome” ritka, de súlyos állapot, amely főként fiataloknál fordul elő, és már egy második, látszólag enyhe ütés is gyorsan kialakuló agyduzzanathoz, életveszélyes állapothoz vezethet. Ez az egyik legfontosabb oka annak, hogy sportolóknál az agyrázkódást követően szigorú visszatérési protokollokat alkalmaznak.

A sporttal összefüggő agyrázkódás külön fejezetet érdemel

Kontakt sportágakban – labdarúgás, jégkorong, kézilabda, küzdősportok – az agyrázkódás gyakran nem egyetlen nagy ütés következménye, hanem kisebb, ismétlődő fejsérülések összegződése. Ezeknél az eseteknél a tünetek sokszor alattomosabbak: a sportoló nem feltétlenül veszti el az eszméletét, mégis romolhat a reakcióideje, döntéshozatali képessége, koncentrációja. Ez nemcsak az egészség, hanem a balesetveszély szempontjából is kiemelten fontos, hiszen a nem felismert agyrázkódás növeli a további sérülések kockázatát.

Gyermekeknél és serdülőknél az agyrázkódás lefolyása több szempontból eltérhet a felnőttekétől

Az idegrendszer fejlődése miatt a tünetek elhúzódhatnak, és gyakran nem klasszikus formában jelentkeznek. Előfordulhat, hogy a gyermek ingerlékenyebbé válik, megváltozik az alvási ritmusa, romlik az iskolai teljesítménye, vagy fejfájásra panaszkodik anélkül, hogy egyértelműen kötné azt a korábbi fejsérüléshez. Ilyen esetekben különösen fontos a környezet – szülők, pedagógusok – ébersége, mert a gyermek nem mindig tudja pontosan megfogalmazni a panaszait.

Időskorban az agyrázkódás kockázata és következményei szintén sajátosak

Az agy természetes sorvadása és az agyvízterek tágulása miatt már kisebb fejsérülés is nagyobb mozgást enged az agyállománynak a koponyán belül. Emellett a véralvadásgátló gyógyszerek szedése – amely időseknél gyakori – jelentősen növeli a koponyaűri vérzések kockázatát. Ezért időskorban még enyhének tűnő fejütés után is alacsonyabb a küszöb a kórházi megfigyelés és képalkotó vizsgálatok elvégzésére.

Fontos hangsúlyozni a pihenés szerepét az agyrázkódás utáni időszakban

A modern szemlélet szerint nemcsak fizikai, hanem szellemi kíméletre is szükség van. A túlzott képernyőhasználat, az intenzív szellemi terhelés, az erős fény- és hanghatások fokozhatják a tüneteket és lassíthatják a gyógyulást. A teljes „sötét szobás” izolációt ma már nem tartják szükségesnek, de a fokozatosság elve alapvető: az aktivitás csak akkor növelhető, ha nem vált ki vagy nem erősít fel panaszokat.

Az agyrázkódással kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban

Gyakori például az az elképzelés, hogy csak akkor beszélhetünk agyrázkódásról, ha eszméletvesztés történt. Valójában az esetek jelentős részében nincs eszméletvesztés, mégis kialakulnak a jellegzetes tünetek. Szintén téves az a megnyugtató gondolat, hogy a „negatív CT” minden veszélyt kizár. A képalkotó vizsgálatok fontosak a súlyos szövődmények felismerésében, de az agyrázkódás funkcionális zavarait sokszor nem mutatják ki.

Hosszabb távon egyre több adat utal arra, hogy a többszörös agyrázkódás növelheti bizonyos neurodegeneratív betegségek kockázatát. Bár az ok-okozati összefüggések még kutatás tárgyát képezik, az ismételt fejsérülések és a későbbi kognitív hanyatlás közötti kapcsolatot ma már komolyan veszi az orvostudomány. Ez különösen fontos üzenet a hivatásos és amatőr sportolók számára, akik gyakran alábecsülik a „kisebb” fejsérülések jelentőségét.

Összegezve

Összességében az agyrázkódás olyan állapot, amely megfelelő odafigyeléssel és következetes ellátással többnyire maradéktalanul gyógyul, ugyanakkor félvállról venni nem szabad. A tünetek felismerése, a megfelelő megfigyelés, a fokozatos visszatérés a mindennapi aktivitáshoz és a megelőzés együttesen jelentik azt a szemléletet, amely hosszú távon is védi az agy egészségét. Az agy ugyanis – bár rendkívül alkalmazkodó – nem felejt: minden sérülés nyomot hagyhat rajta, még ha ezt azonnal nem is érezzük.

Gyakori kérdések az agyrázkódásról

Minden fejsérülés agyrázkódással jár?

Nem. Bár a fejsérülések jelentős része valóban agyrázkódással társul, nem minden ütés vagy esés okoz ilyen jellegű agyi működészavart. Az agyrázkódás diagnózisa mindig a tünetek, az esemény körülményei és az orvosi vizsgálat összességén alapul, nem pusztán azon, hogy érte-e ütés a fejet.

Előfordulhat agyrázkódás eszméletvesztés nélkül is?

Igen, sőt ez a gyakoribb. Az agyrázkódások többségében nincs eszméletvesztés. A beteg sokszor „csak” zavartnak érzi magát, fejfájásra, szédülésre, hányingerre panaszkodik, vagy nem emlékszik pontosan a történtekre. Ezek önmagukban is figyelmeztető jelek lehetnek.

Mennyi ideig tart a felépülés agyrázkódás után?

Az esetek nagy részében a tünetek néhány napon, legfeljebb egy-két héten belül fokozatosan megszűnnek. Egyeseknél azonban – különösen gyermekeknél, időseknél vagy korábbi agyrázkódás esetén – a panaszok elhúzódhatnak, és hetekig fennállhat fejfájás, fáradékonyság vagy koncentrációs nehézség.

Szükséges-e minden esetben CT-vizsgálat?

Nem feltétlenül. A CT célja elsősorban a súlyos szövődmények, például koponyaűri vérzés kizárása. Enyhe, egyértelműen szövődménymentes esetekben – különösen fiatal, jó általános állapotú betegeknél – az orvos dönthet úgy, hogy megfigyelés elegendő. Bizonyos rizikótényezők esetén azonban a képalkotó vizsgálat indokolt.

Szabad-e aludni agyrázkódás után?

Igen, az alvás önmagában nem tilos. A korábbi gyakorlattal ellentétben ma már nem szükséges folyamatosan ébren tartani a beteget. Ugyanakkor fontos, hogy az első órákban és napokban legyen valaki, aki rendszeresen ellenőrzi az állapotát, és észleli, ha rosszabbodó tünetek jelentkeznek.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?

Azonnali orvosi vizsgálat szükséges, ha fokozódó aluszékonyság, ismétlődő hányás, erősödő fejfájás, beszédzavar, görcsroham, féloldali gyengeség, fül- vagy orrvérzés, illetve tudatzavar alakul ki. Ezek már súlyosabb koponyaűri szövődmény jelei lehetnek.

Vissza lehet térni sportoláshoz agyrázkódás után?

Igen, de csak fokozatosan és orvosi javaslat alapján. Teljes tünetmentesség előtt nem ajánlott a sportba való visszatérés, különösen kontakt sportok esetén. A túl korai terhelés növeli az újabb sérülés és a súlyos szövődmények kockázatát.

Lehetnek hosszú távú következményei az agyrázkódásnak?

Egyetlen, szövődménymentes agyrázkódás után általában nem marad tartós károsodás. Ismétlődő fejsérülések esetén azonban nőhet a krónikus fejfájás, a koncentrációs zavarok és egyes neurológiai problémák kockázata, ezért a megelőzésnek kiemelt jelentősége van.

Gyermekeknél másképp zajlik a gyógyulás?

Igen. Gyermekeknél a tünetek sokszor kevésbé jellegzetesek, és a felépülés is hosszabb lehet. Iskolai teljesítményromlás, viselkedésváltozás vagy alvászavar is utalhat korábbi agyrázkódásra, ezért náluk különösen fontos a gondos megfigyelés és az óvatos terhelés.

Meg lehet előzni az agyrázkódást teljes biztonsággal?

Teljes mértékben nem, de a kockázat jelentősen csökkenthető. A védőfelszerelések használata, a biztonsági szabályok betartása, az alkohol és tudatmódosító szerek kerülése, valamint a környezeti veszélyforrások csökkentése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fejsérülések esélye kisebb legyen.

Felhasznált irodalom:

• Az agyrázkódás –Dr. Kökény Zoltán - Patika Tükör, 2001.07.12
• Commotio cerebri (enyhe és közepes fokú koponya- és agysérülés) – Klinikai Útmutató, Csecsemő- és Gyermekgyógyász Szakmai Kollégium, 2002. június