A szemfenékvizsgálat (más néven fundus vizsgálat) egy olyan szemészeti eljárás, amely során az orvos megvizsgálja a szem hátsó részét, azaz a szemfenéket.
A szemfenékvizsgálat az egyik legfontosabb, fájdalommentes szemészeti diagnosztikai eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a szemorvos közvetlenül lássa a retina, a látóideg, az érrendszer és a sárgafolt állapotát. Ez a vizsgálat kulcsfontosságú nemcsak szemészeti, hanem általános belgyógyászati szempontból is, hiszen a szemfenék erei tükrözik a szervezet érrendszerének állapotát.
A vizsgálat során pupillatágítást követően speciális lencsével vagy digitális eszközzel tekintik át a szem belső struktúráit. Ezáltal olyan betegségekre derülhet fény, mint a cukorbetegség szövődményeként jelentkező diabéteszes retinopátia, a magas vérnyomás okozta érelváltozások, az időskori makuladegeneráció vagy a zöld hályog (glaukóma). Emellett daganatok, autoimmun betegségek, sőt akár neurológiai problémák első jelei is felismerhetők.
A szemfenékvizsgálat tehát sokkal több, mint egy egyszerű szemészeti ellenőrzés: ablak a szervezet általános állapotára. Különösen fontos rendszeresen elvégeztetni, ha valaki cukorbeteg, magas vérnyomásban szenved vagy látásromlást tapasztal, hiszen az időben észlelt elváltozásokkal megelőzhető a súlyosabb látáskárosodás.
A szemfenékben található a retina, a makula (sárgafolt), a látóidegek és erek. A vizsgálat célja, hogy felmérje ezeknek a struktúráknak az állapotát, és felfedje az esetleges elváltozásokat, például az érrendszeri, idegrendszeri vagy anyagcserezavarokat, amelyek befolyásolhatják a szem egészségét.
A vizsgálatot általában szemész vagy optometrista végzi speciális eszközökkel, például egy oftalmoszkóppal vagy szemfenékkamerával. A fundus vizsgálat gyakran a szem pupillájának tágításával kezdődik, hogy a szem hátsó részét részletesebben lehessen megvizsgálni. Ezt a pupillatágítást szemcseppekkel érik el.
A szemfenékvizsgálat egy fájdalommentes eljárás, amely viszonylag gyorsan elvégezhető, általában 10-15 perc alatt. Az alábbi lépések jellemzik a vizsgálat folyamatát:
A szemész pupillatágító cseppeket ad a beteg szemébe, hogy a szemfenék jobban látható legyen. A pupilla kitágulása néhány percet vesz igénybe, és a tágítás hatása több órán át fennmaradhat.
Az orvos egy oftalmoszkóp nevű speciális eszközt használ, amely erős fényt bocsát a szembe, és nagyítja a szemfenék struktúráit. Ezzel az eszközzel az orvos alaposan megvizsgálja a retinát, a látóideget és a szemfenéki ereket.
Egyes esetekben szemfenéki kamerát alkalmaznak, amely nagy felbontású képeket készít a szem belső részeiről. Ezek a képek archiválhatók és összehasonlíthatók a későbbi vizsgálatokkal a beteg állapotának követése érdekében.
A szemész azonnal látja a szemfenék állapotát, és meg tudja állapítani, hogy van-e bármilyen kóros elváltozás. Az eredményeket a beteggel megosztják, és szükség esetén további kezelést vagy vizsgálatokat rendelnek el.
A szemfenékvizsgálat fontos diagnosztikai eszköz számos szembetegség és szisztémás betegség felismerésében és követésében. Az alábbiakban elolvashat néhány olyan állapotot és betegséget, amelyek esetén szükség lehet szemfenékvizsgálatra:
A diabéteszes retinopátia a cukorbetegség szövődménye, amely a retina ereinek károsodásával jár. A szemfenékvizsgálat lehetővé teszi az orvos számára, hogy észlelje a retina ereiben bekövetkező elváltozásokat, például a vérzéseket, folyadékszivárgást vagy hegesedést. Korai felismerése kritikus fontosságú a látásvesztés megelőzésében.
A magas vérnyomás hosszú távon károsíthatja a szem ereit, ami hipertenzív retinopátiához vezethet. A szemfenékvizsgálat kimutathatja az erek megvastagodását, szűkületét vagy a retina vérzéses elváltozásait, amelyek magas vérnyomásra utalhatnak.
A makula degeneráció (sárgafolt sorvadás) az időskori látásvesztés egyik leggyakoribb oka. A szemfenékvizsgálat segítségével az orvos képes felismerni a makulában bekövetkező degeneratív változásokat, például az erek rendellenességeit, vagy a retina elvékonyodását.
A glaukóma a látóideg károsodását okozza, ami idővel visszafordíthatatlan látásvesztéshez vezethet. A szemfenékvizsgálat során az orvos ellenőrizheti a látóideg fejének állapotát, hogy felmérje a glaukóma okozta károsodás mértékét. Korai felismerés esetén a glaukóma kezelhető, és a látásvesztés lelassítható.
A szemfenéki erek elzáródása, például retina vénás elzáródás vagy retina artériás elzáródás, komoly látásromláshoz vezethet. A szemfenékvizsgálat segítségével ezek az elzáródások felismerhetők, és gyors kezelést igényelnek a további károsodás elkerülése érdekében.
A szemfenékvizsgálat során az orvos felismerheti a szem belső részein kialakuló daganatokat, például a retinoblasztómát vagy más ritkább szemészeti daganatokat, amelyek veszélyeztethetik a látást és a beteg általános egészségét.
Az optikai neuropátia a látóideg károsodásával jár, és különféle okok (például gyulladás, érszűkület vagy fertőzés) vezethetnek hozzá. A fundus vizsgálat segíthet az optikai neuropátia diagnosztizálásában, különösen ha a látóideg duzzadt vagy elszíneződött.
A szemfenék vizsgálata szisztémás betegségek, például autoimmun betegségek, vérszegénység, leukémia vagy HIV esetén is hasznos lehet, mivel ezek a betegségek gyakran okoznak elváltozásokat a szem ereiben vagy a retinában.
A szemfenékvizsgálat egy olyan diagnosztikai eljárás, amelynek során az orvos megvizsgálja a retina, az érhártya, a látóidegfő és az üvegtest állapotát. Ez a vizsgálat különösen fontos lehet cukorbetegség, magas vérnyomás, makuladegeneráció, glaukóma és más szembetegségek felismerésében. Az általános egészségi állapot szempontjából is lényeges, mivel egyes szisztémás betegségek, például a cukorbetegség vagy a magas vérnyomás első jelei is megjelenhetnek a szemfenéken.
A szemfenékvizsgálatot szemész szakorvos végzi, többféle módszerrel. A leggyakoribb eljárás az úgynevezett oftalmoszkópia, amely során az orvos egy speciális nagyító és fényforrás segítségével betekint a szemfenékbe. Gyakran alkalmaznak pupillatágító szemcseppeket, hogy jobban láthatóvá tegyék a retina és az erek állapotát. Egy másik módszer a fundusfotózás, amely digitális felvételt készít a szemfenékről, illetve az optikai koherencia tomográfia (OCT), amely rétegről rétegre elemzi a retina szerkezetét.
A szemfenékvizsgálat teljesen fájdalommentes eljárás. A pupillatágító cseppek alkalmazása után előfordulhat átmeneti homályos látás és fényérzékenység, de ezek a hatások néhány óra alatt elmúlnak. Maga a vizsgálat csak néhány percet vesz igénybe, és nem okoz kellemetlenséget a páciens számára.
A szemfenékvizsgálat előtt nincs szükség különösebb előkészületre, azonban ha pupillatágító szemcseppeket használnak, érdemes kísérővel érkezni, mivel a látás homályos lehet néhány órán keresztül. Javasolt napszemüveget is magunkkal vinni, mert a kitágult pupilla miatt a szem érzékenyebb lehet a fényre. Ha kontaktlencsét visel, a vizsgálat előtt érdemes szemüvegre váltani.
A szemfenékvizsgálat gyakorisága az életkortól, az egészségi állapottól és az esetleges szemészeti problémáktól függ. Általánosan ajánlott legalább kétévente elvégeztetni, de cukorbetegeknek, magas vérnyomásban szenvedőknek és más szemészeti problémákkal élőknek évente szükséges lehet. A 40 év feletti emberek számára is fontos a rendszeres ellenőrzés, különösen a zöldhályog és az időskori makuladegeneráció szűrése érdekében.
Ha a vizsgálat során pupillatágító szemcseppeket alkalmaztak, akkor nem javasolt autót vezetni, amíg a látás teljesen vissza nem áll a normál állapotba. Ez általában 3-6 órát vehet igénybe. A homályos látás és a fokozott fényérzékenység miatt biztonságosabb, ha valaki elkíséri a vizsgálatra, vagy tömegközlekedéssel közlekedik.
A szemfenékvizsgálat számos szembetegséget és szisztémás betegséget segít felismerni. Ide tartoznak a következők:
A szemfenékvizsgálat általában biztonságos és nem jár kockázatokkal. Ritkán előfordulhat allergiás reakció a pupillatágító szemcseppekre, de ez nagyon ritka. Egyes neurológiai betegségekben szenvedőknél az alkalmazott cseppek átmeneti kellemetlenséget okozhatnak, ezért mindig érdemes tájékoztatni az orvost az esetleges fennálló betegségekről.
A szemfenékvizsgálat ára attól függ, hogy milyen módszert alkalmaznak, és hogy állami vagy magánellátásban végzik-e. Magyarországon a szemészeti szakrendeléseken a vizsgálat TB-alapon elérhető, ha orvosi indok van rá. Magánrendelőkben a vizsgálat díja 10 000–30 000 forint között mozoghat attól függően, hogy milyen kiegészítő vizsgálatokra van szükség.
Ha a vizsgálat során bármilyen rendellenességet észlelnek, az orvos további vizsgálatokat javasolhat. Ez lehet laborvizsgálat, képalkotó eljárás, vagy más szakorvosi konzultáció. A szemfenéken észlelt eltérések gyakran utalhatnak más betegségekre is, ezért fontos a további kivizsgálás és a megfelelő kezelés mihamarabbi megkezdése.
Igen, AIDS esetén indokolt lehet a szemfenék vizsgálat. A HIV-fertőzés előrehaladott stádiumában, amikor az immunrendszer erősen legyengül, gyakrabban fordulnak elő szemészeti szövődmények. Ilyen például a cytomegalovírus (CMV) retinitis, ami az AIDS-ben élők egyik leggyakoribb súlyos szembetegsége, és kezelés nélkül látásvesztést okozhat. Emellett előfordulhatnak más fertőzések is (pl. toxoplazmózis, gombás vagy bakteriális retinitis), valamint daganatok (pl. Kaposi-szarkóma a szem környékén). A szemfenék vizsgálat segít ezek korai felismerésében, amikor a beteg még nem is észlel jelentős látásromlást.
Felhasznált források:
A retinaleválás az egyik legkomplexebb, akár súlyos vagy maradandó látáskárosodást okozó szemészeti kórkép, amely sürgős ellátást is igényelhet.
A szemfenékvizsgálat (más néven fundus vizsgálat) egy olyan szemészeti eljárás, amely során az orvos megvizsgálja a szem hátsó részét, azaz a szemfenéket.
Mivel a már elpusztult idegsejtek nem állíthatóak vissza, fontos, hogy mielőbb megtudja, miért is romlik folyamatosan a látása.
Nem biztos, hogy a szemüveg cseréje a megoldás.