Lehet-e a puffadás és látszólagos hízás a parlagfűallergia első jele? Meglepő összefüggések derültek ki

Az allergiás reakció már napokkal a tüsszögés előtt beindulhat – így reagál a szervezet, amikor a levegőben már jelen vannak a parlagfűpollenek.

Ahogy beköszönt a parlagfűszezon, sokan érzik úgy, hogy valami nincs rendben a testükkel. Nemcsak a tüsszögés, könnyezés és orrfolyás jelzi az allergiás időszakot – hanem az is, hogy hirtelen puffadtabbnak tűnik a hasa, nehezebbek a lábai, és mintha pár kilóval többet mutatna a mérleg. Elhízott volna? Vagy csak a nyári ételek nem estek jól? Esetleg vízvisszatartás? És vajon lehet-e mindez az allergiás reakciók csendes előjátéka?

A válasz röviden: igen, a puffadás és a látszólagos súlynövekedés összefügghet a parlagfűallergia beindulásával – még ha ezt ritkán említik a népszerű cikkek. A háttérben összetett immunfolyamatok, hormonális hatások és keresztreakciók állnak. Nézzük meg részletesen, hogyan is történik mindez a szervezetében.

Allergia – nem csak orrfolyás és szemviszketés

Az allergia az immunrendszer túlzott válasza egy egyébként ártalmatlan anyagra – például a parlagfű pollenjére. A test ilyenkor hisztamint és más gyulladáskeltő molekulákat szabadít fel, amelyek kitágítják az ereket, serkentik a nyálkatermelést, fokozzák az érfalak áteresztőképességét, és gyulladásos reakciókat indítanak el.

De amit kevesebben tudnak: ez a folyamat nemcsak a nyálkahártyákat érinti, hanem a bélrendszert, a bőrt és a kötőszöveteket is. Éppen ezért az allergiaszezonban jelentkező puffadás, vízvisszatartás, hasi teltségérzet vagy akár a test súlyának néhány kilós ingadozása nem véletlen – hanem egyfajta testi „riasztás”.

A puffadás mögött rejtőző hisztamin

A hisztamin hatása messze túlmutat az orrduguláson. A bélfalban is jelen van, és a receptorain keresztül fokozza a gázképződést, a görcsöket és a bélmozgások zavarát. Ha allergiás időszakban azt érzi, hogy a megszokott ételek is puffasztanak, az nem feltétlenül az emésztőrendszere hibája – lehet, hogy a túlzott hisztamin-aktivitásra reagál a szervezete.

Egy friss kutatás a Journal of Allergy and Clinical Immunology folyóiratban rámutatott: allergiásoknál szezonban megemelkedik a HRF (Histamin Release Factor) szint, ami tovább serkenti a hisztamintermelést – ez pedig hatással lehet a bélrendszer állapotára is.

Folyadékvisszatartás – rejtett tünet vagy gyógyszermellékhatás?

Amikor a hisztamin kitágítja az ereket, azokból folyadék szivárog ki a környező szövetekbe – ez lokális vagy testszerte jelentkező ödémához vezethet. Gyakran először a szemhéjon, arcon vagy lábszáron tűnik fel a duzzanat, de sokan tapasztalnak hasi feszülést, nehéz láb érzést vagy testsúly-növekedést, amit reggeli vizesedésként vagy estére fokozódó puffadásként írnak le.

Ezekre a tünetekre ráerősíthetnek az antihisztamin-tartalmú gyógyszerek is, különösen az első generációs változatok, melyek fáradtságot, szomjúságot és vízvisszatartást okozhatnak. A második és harmadik generációs szerek – például a levocetirizin vagy desloratadin – már jóval kíméletesebbek, de egyéni érzékenység esetén itt is előfordulhat mellékhatás.

Keresztreakciók: amikor az uborka is ellenség

A parlagfűallergiában szenvedők egy része keresztallergiát mutat bizonyos ételekkel, különösen a nyár végén jellemző gyümölcsökkel és zöldségekkel. Ilyen például:

• görögdinnye
• sárgadinnye
• uborka
• banán
• paradicsom

Ezek fogyasztása allergiás szezonban orális allergia szindrómát válthat ki – ami a szájban, torokban jelentkező viszketés mellett bélpanaszokat, puffadást, szélgörcsöket, sőt hasmenést is okozhat. Ilyenkor a klasszikus "nem esik jól semmi" érzés valójában egy szelíd immunreakció megnyilvánulása.

Ha valaki keresztreakciót tapasztal ezekkel az ételekkel, érdemes ideiglenesen kerülni őket a pollenszezon csúcsán.

Stressz, hormonok, kortizol: a háttérben dolgozó erők

Az allergia nemcsak testi, hanem lelki kihívás is. Az alvásromlás, fáradékonyság, ingerlékenység mind hozzájárulnak a kortizolszint növekedéséhez, ami viszont szintén fokozhatja a vízvisszatartást és elősegítheti a hasi zsírpárnák kialakulását.

Ezen felül a nőknél az ösztrogén-progeszteron egyensúly is felborulhat a tartós stresszhatás következtében, ami újabb láncszem lehet a puffadás, hasi diszkomfort és cikluszavarok megjelenésében.

Mikor gyanakodjon, hogy az allergia áll a háttérben?

Ha az alábbi tüneteket észleli az allergiaszezon kezdetén:

• haspuffadás, teltségérzet, gázképződés, még megszokott ételek után is,
• reggeli vagy esti lábdagadás, „nehéz láb” érzés,
• szokatlanul gyors testsúly-növekedés 2–4 kg között (egy-két hét alatt),
• étkezés után viszketés a szájban bizonyos gyümölcsöknél,
• levertség, ingerlékenység, koncentrációzavar – akár orrfolyás nélkül is,

akkor lehetséges, hogy nem az étrend vagy a meleg időjárás, hanem a szervezete immunválasza áll a háttérben.

Mit tehet a tünetek enyhítésére?

• Kerülje a keresztreaktív ételeket a szezon csúcsán.
• Próbálja ki a második vagy harmadik generációs antihisztaminokat – szükség esetén kérje orvosa tanácsát.
• Vezessen étel- és tünetnaplót, hogy azonosítani tudja az összefüggéseket.
• Gondoskodjon a bélflóra támogatásáról (pl. fermentált ételek, prebiotikumok).
• Csökkentse a környezeti allergénterhelést: ne szellőztessen szeles időben, viseljen napszemüveget, mosson hajat esténként.
• Ha a tünetek nem javulnak, keressen fel allergológust vagy gasztroenterológust – akár hisztaminintolerancia vagy ételallergia is állhat a háttérben.

A puffadás, ödéma és „látszólagos hízás” olyan tünetek, amelyeket gyakran félreértünk. Pedig ezek lehetnek a test figyelmeztető jelei arra, hogy valami zajlik az immunrendszer színfalai mögött. A parlagfűszezonban különösen érdemes odafigyelni ezekre a változásokra – és ha szükséges, finomhangolni az étrendet, életmódot vagy kezelést.

Kapcsolódó cikk

A parlagfű már ott van a levegőben – mit tehet most, ha nem akar tüsszögve nyaralni?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!