Az orrdugulás rendkívül gyakori tünet. Az orrdugulás tulajdonképpen nem más, mint az orrlégzés akadályoztatása, melyet a legtöbbször az orrnyálkahártya gyulladása és megduzzadása okoz. Ezek lehetnek az okai, szövődményei és kezelési lehetőségei.
Az ember az evolúció során úgy fejlődött, hogy a légzés alapvetően az orron keresztül történik. Egyéb fontos feladatai mellett az orr szűri meg a levegőben található, felesleges vagy káros részecskéket (a portól a polleneken át a kórokozókig), biztosítja, hogy a belélegzett levegő nedvességtartalma és hőmérséklete megfelelő legyen. Ezekre a szájüreg nem képes, így a szájon át történő levegővételnek hosszú távon számos negatív hatása lehet. Ugyanakkor bizonyos helyzetekben, például komoly fizikai igénybevétel esetén, a szájon át történő légzés természetes jelenségnek tekinthető, hiszen így „egészíti ki” a szervezet az orrlégzést, hogy több oxigén jusson a sejtekhez.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a „normális” orrlégzést és az orrdugulás mértékét, súlyosságát nehéz objektíven meghatározni, ez ugyanis rendkívül szubjektív! Mindenkinél máshol van az a „határ”, ami számára még nem okoz panaszokat, komfortosnak tekinthető.
Az orrüreg rendkívül összetett szerv, mely lehetővé teszi a levegő áthaladását a tüdő felé. Az erekben bővelkedő nyálkahártya az, ami a legkisebb gyulladásra is jelentős térfogat növekedéssel válaszol, ezzel elzárva a levegő útját, ami pedig orrdugulást okoz.
Forrás: Shutterstork.com
Érdemes tudni, hogy az orr be- majd kidugulása bizonyos mértékig természetes és normális, ciklikus jelenség, mely felváltva érinti előbb az egyik, majd a másik orrjáratot. Ezt általában észre sem vesszük, csak akkor, ha kórossá válik.
Az orrdugulás tulajdonképpen az orrlégzés akadályoztatása, az orron keresztüli levegőáramlás csökkenése (vagy ennek érzete). Ennek oka a leggyakrabban az orr nyálkahártyájának gyulladása és duzzanata. Külső vagy belső tényezők, például vírusfertőzés, allergiás reakció vagy irritáló anyagok hatására az orrüreget belülről borító nyálkahártya vérbősége megnő, a nyálkahártya megduzzad, gyulladásba jön, esetleg fokozott váladéktermelődéssel válaszol.
Számos olyan probléma van, mely az orrnyálkahártya irritációját, gyulladását és megduzzadását okozhatja. A leggyakoribbak ezek közül:
Az orrdugulás okai lehetnek a nyálkahártya krónikus duzzanata, mint pl. az orrpolipok, vagy éppen a megvastagodott orrkagylók, az orrnyálkahártya allergiás irritációja, vagy akár anatómiai eltérések is.
Forrás: Shutterstork.com
Nehezített orrlégzést természetesen nemcsak az orr nyálkahártyáját érintő panaszok okozhatnak, hanem olyanok is, melyek az orr anatómiájának eltérésére, az orrjáratok szűkülésére, vagy az orr sérüléseire vezethetőek vissza. Ezek közé tartozik például az orrcsont törése, az abnormális méretű orrmandula, az orrüregben kialakuló daganat vagy a két orrjárat között elhelyezkedő rész, a septum jelentős mértékű ferdülése.
Szintén orrdugulást okozhatnak a nyálkahártyákat, illetve a váladéktermelődést érintő krónikus betegségek, például a cisztás fibrózis. Orrdugulás kísérhet számos egyéb betegséget is, a cluster fejfájástól a refluxbetegségen át bizonyos epeproblémákig. Ezeknél azonban nem az orrdugulás az elsődleges tünet.
Náthás, eldugult az orra? Ez a 7 betegség okozhatja – tudjon meg róla többet!
Nem tekinthető betegségnek, de nagyon gyakori, hogy a várandós kismamák állandó orrdugulástól szenvednek a terhesség alatt. Ezt a szervezetben keringő vér megnövekedett mennyisége, a fokozott vérbőség okozza.
Az orrdugulás kezelése, megszüntetése nem csupán kényelmi kérdés, de a gyógyulást is segíti. Ha az orrjáratok átjárhatók, akkor a szájon át történő légzéssel nem segítünk további kórokozókat a kihűlő nyálkahártyára, és támogatjuk a szervezet saját védelmi folyamatait.
Forrás: Shutterstork.com
Szintén csak átmeneti orrdugulást okoz, így nem tekinthető kórosnak a testhelyzet: fekvő helyzetben nehezebben távozik a felgyülemlő váladék az orrüregekből. Ezért gyakori, hogy reggel bedugult orral ébredünk.
Az orrdugulás rendkívül gyakori probléma, életkortól és nemtől bárkit érinthet. Mivel azonban a kiváltó okok is sokfélék lehetnek, az, hogy kinél és mikor gyakoribb, az orrdugulás hátterében meghúzódó alapbetegségtől függ. Például a légúti allergia vagy a szénanátha miatti orrdugulás a tavaszi és nyári hónapokban gyakoribb, míg a megfázásra és más felső légúti fertőzésekre visszavezethető orrdugulás inkább ősszel és télen jellemző.
Gyakrabban érintheti az orrdugulás:
Az orrdugulásnak önmagában jól felismerhető tünetei vannak: egyik vagy mindkét orrjárat „be van dugulva”, a beteg nehezen kap levegőt, gyakran a száján keresztül lélegzik. Az érintett az orrot vagy az arc középső részét érintő kellemetlen érzésekre, időnként fájdalomra is panaszkodhat.
Az orrdugulás mellé azonban (mivel sokféle betegség okozhatja) számos más tünet társulhat, a láztól a tüsszögésen át a fokozott váladékképződésig és a szaglás csökkenéséig. Ezek a kísérő tünetek segíthetnek felderíteni, hogy pontosan mi okozza az orrdugulást.
Mindenki számára jól ismert jelenség a „taknyosság”, az orrüregben képződő váladék megnövekedett mennyisége, mely nagyon gyakran (bár nem minden esetben) kíséri az orrdugulást. Az orrunkban található nyálkahártya folyamatosan termel váladékot (még akkor is, ha teljesen egészségesek vagyunk), ennek nagy szerepe van a kórokozók és irritáló anyagok elleni küzdelemben, illetve abban, hogy a nyálkahártya kellően nedves maradjon. A ragacsos váladékba beleragadhatnak azok az apró, idegen részecskék, melyeket belélegzünk, és utána ezeket vagy kifújjuk, vagy pedig egyszerűen lenyeljük. A váladéktermelődés időnként megnövekedhet, például allergia vagy felső légúti fertőzések következményeként, de átmeneti, minimális váladéktermelődés-növekedést okozhatnak akár a csípős ételek is.
A normális, egészséges emberekre jellemző váladék tiszta, áttetsző, a mennyisége, sűrűsége azonban egyénenként változó lehet, a színét pedig az életmódunk is befolyásolhatja (pl. füstös környezetben élőknél, dolgozóknál jóval sötétebb lehet). Allergiás betegség esetében a váladék mennyisége a sokszorosára nő, híggá, vízszerűvé válik, míg fertőző betegségnél gyakoribb a sűrűbb, tejszerű, zavaros váladék. A sárga vagy zöldes árnyalat is fertőzésre utal, ám a közkeletű tévhittel ellentétben nem lehet ez alapján megállapítani, hogy vírusos vagy bakteriális eredetű a fertőzés. A sárgás-zöldes árnyalatú, sűrű, nehezen eltávolítható takony csak azt jelzi, hogy a szervezetünk felvette a harcot a fertőzést okozó mikrobák ellen, így a váladékban egyre nagyobb mennyiségű elhalt fehérvérsejtet, illetve kórokozót találunk.
Krónikus, múlni nem akaró orrdugulás esetében, gondolni kell rá, hogy az orrdugulás hátterében más okok is állhatnak. Ilyenek az allergiás panaszok, meglévő orrpolip vagy orrmelléküreg-gyulladás.
Forrás: Shutterstork.com
Jóval ritkább, hogy az orrváladék nagyon sötét barna, szinte fekete színű. Ezt a legtöbb esetben gombás fertőzés okozza, és főként azokat veszélyezteti, akiknek az immunrendszere nem működik megfelelően (pl. immunszupresszáns gyógyszert szednek, transzplantáltak, esetleg súlyos, krónikus betegségben szenvednek vagy HIV-fertőzöttek).
Az orrdugulást magát nem nehéz azonosítani, még a laikusok is könnyen felismerhetik. Ugyanakkor, mivel az orrdugulást számos betegség és probléma okozhatja, ezek felderítése mindenképpen szakorvos feladata, különösen gyakran visszatérő vagy krónikus orrdugulásnál. A leggyakoribb felső légúti fertőzések esetén gyakran elegendő a házi- vagy családorvosi vizsgálat. Ha nem fertőző betegség az orrdugulás kiváltó oka, akkor allergiavizsgálatra, fül-orr-gégészeti vizsgálatra is szükség van. Ez utóbbinál természetesen nagy szerep jut a képalkotó vizsgálatoknak, elsősorban a röntgennek, mellyel ellenőrizhető az orr és az arc anatómiája. Az orrüregeket ún. rhinoszkóppal, esetenként endoszkóppal is vizsgálhatják. Az orrüregek „átjárhatóságát”, a levegőáramlást ún. rhinomanometriával vagy nazális inspiratorikus csúcsáramlásméréssel (PNIF) ellenőrizhetik.
Hogy az orrdugulás hátterében meghúzódó okot minél hamarabb ki lehessen deríteni, és a megfelelő terápiát meg lehessen határozni, nem árt, ha feljegyzünk néhány fontos információt és ezeket megosztjuk az orvosunkkal:
Az orrdugulás lehetséges okainak kivizsgálására modern diagnosztikai eszközök állnak rendelkezésre. Felnőtt- és gyermek fül-orr-gégészeti és tüdőgyógyászati magánrendelés keretében.
Forrás: Shutterstork.com
Az orrdugulást számos különböző betegség okozhatja, ezek lefolyása és kimenetele is igen eltérő lehet.
Az orrdugulás szövődményei, komplikációi két csoportra oszthatjuk. Egyrészt, komplikációkat okozhat az orrdugulás kialakulásáért felelős alapbetegség. Mivel ezek a problémák rendkívül sokfélék lehetnek, a szövődmények is széles skálán mozoghatnak, bizonyos esetekben akár életveszélyesek is lehetnek (pl. az influenza szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás).
A másik nagy csoportba azok a szövődmények tartoznak, melyeket maga az orrdugulás okoz. Mivel az orrdugulás nehezíti az orrlégzést, a szánkon keresztül veszünk levegőt, szövődmény lehet többek között:
Bár a legtöbb esetben az orrdugulás kiváltó oka könnyen kezelhető, sőt az orrdugulás gyakran magától is elmúlik néhány napon belül, krónikus vagy visszatérő panaszoknál fontos az alapos orvosi kivizsgálás. Haladéktalanul forduljunk orvoshoz, ha az orrdugulás:
Az orrdugulás kezelése mindig az azt kiváltó alapbetegségtől függ. A háttérben meghúzódó probléma megfelelő kezelésével általában az orrdugulás is elmúlik. A terápia jelenthet gyógyszeres kezelést (pl. allergia elleni szerek rendszeres használatát), műtétet (pl. az orrpolip eltávolítását) vagy akár ezek kombinációját is.
A legtöbb orrcsepphez hozzá lehet szokni, azaz bizonyos gyakoriságú használat vagy huzamosabb ideig kezelendő nyálkahártya-duzzanat esetén már nem segít annyira, illetve a használat idején a szagokat, ízeket sem érezzük rendesen.
Forrás: Shutterstork.com
Az orrdugulás tünetei kezelése elsősorban orrspray-kkel, orrcseppekkel történik. Ezek általában érösszehúzó hatásúak, vagyis csökkentik az orrnyálkahártya vérbőségét, így az orrdugulást okozó duzzanatot is. Használatukat azonban nem szabad túlzásba vinni, maximum egy hétig ajánlott ezeket alkalmazni. A túlzásba vitt orrcsepp- vagy orrspray-használat ugyanis idővel maga is orrdugulást okozó betegséggé válhat.
A rhinitis medicamentosa (RM) olyan, orrdugulással járó, könnyen krónikussá váló betegség, melyet éppen az orrdugulás ellen alkalmazott, helyi hatású gyógyszerek okozhatnak. A tünetegyüttest a köznyelvben az orrspray-ktől, orrcseppektől való függőségnek is nevezik. A betegség kialakulásának pontos okát még nem sikerült felderíteni. A szakemberek szerint az ún. rebound hatás érvényesül az orrspray-k használatánál, vagyis a tünetek először csökkennek, majd a gyógyszer túlzásba vitt alkalmazását követően visszatérnek, esetleg fel is erősödnek. Ennek következménye, hogy az érintett még többször nyúl az orrspray, orrcsepp után, így ördögi körbe kerülhet. Az RM hosszú távú következménye többek között az orrnyálkahártya tartós károsodása és állandó, fokozott váladéktermelődés is lehet. Rendkívül fontos tehát, hogy az orrdugulás ellen javasolt helyi készítményeket csak rövid ideig, maximum 5-7 napig használjuk.
Az orrdugulás megelőzése elsősorban azoknak a problémáknak a megelőzését jelenti, melyek az orrdugulást kiválthatják, például:
A legtöbb esetben az orrdugulás magától vagy azt kiváltó alapprobléma kezelésével el is múlik. A kellemetlen tünetek elviselhetőbbé tételéhez kipróbálhatunk néhány egyszerű, házi módszer is:
A helyes orrfújási technika is elengedhetetlen: mindig csak az egyik orrlyukat fújjuk. A gyerekeket is minél hamarabb érdemes megtanítani és rászoktatni a helyes orrfújásra.
Forrás: Shutterstork.com
Az összegyűjtött adatok szerint az orrdugulás nem tartozik a COVID-19 jellemző tünetei közé, mindössze az érintettek néhány százaléka tapasztalta ezt meg. A gyakoribb, jellemzőbb tünetek inkább a száraz, kóros köhögés, a láz, a szag- és ízérzékelés elvesztése, valamint a szokatlan gyengeség és fáradékonyság.
A COVID-19 fertőzést követő negyedik-ötödik napon tapasztalhatóak az első tüneteket, melyek általában a hirtelen felszökkenő magas láz, fejfájás, nehézlégzés és száraz köhögés, íz és szaglásvesztés.
Forrás: Shutterstork.com
Az, hogy mikor szabadulunk meg az orrdugulástól, elsősorban az azt kiváltó alapbetegségtől függ. Szénanátha esetén gyakran több hónapig is eltarthat az orrdugulás, míg ha megfázás okozza, általában 7-10 napon belül elmúlnak a tüneteink. Ha anatómiai eltérés vagy orrpolip (esetleg más hasonló probléma) okozza az orrdugulást, akkor általában csak a műtét jelent megoldást a panaszokra.
A csípős, fűszeres ételek, elsősorban a kapszaicint tartalmazó paprika segíthet az orrdugulás tüneteinek enyhítésében (legalábbis ideiglenesen). A kapszaicin ugyanis fokozza a váladéktermelődést, és hígabbá is teszi az orrban termelődő váladékot, így az könnyebben távozik az orrból.
Az éjjeli orrdugulás – ha más tünetünk nincs – tulajdonképpen természetes jelenség, mely a legtöbbször reggel, felkelés után el is múlik. Fekvő helyzetben ugyanis nemcsak az orrban folyamatosan termelődő váladék távozik lassabban, de a véráramlás és a vérnyomás is változik ilyenkor. A felsőtest és a fej vérellátása nő, vagyis az orrüregben is vérbőség következik be, ennek pedig az orrdugulás az egyik következménye.
Egy, a közösségi oldalakon terjedő „tuti tipp” szerint azonnal megszünteti az orrdugulást, ha megtisztított nyers fokhagymagerezdet dugunk az orrunkba. Ennek azonban nem sok értelme van, sőt kifejezetten ártalmas is lehet. A fokhagyma ugyan a népi gyógyászat szerint jótékony hatással van az immunrendszerre, de illóolajai kifejezetten irritálhatják az egyébként is gyulladt és érzékeny nyálkahártyát.
Az orrdugulást csak viszonylag ritkán okozza bakteriális fertőzés, sokkal gyakoribb, hogy vírusfertőzés vagy allergia áll a tünetek hátterében. Ezekre pedig az antibiotikum teljesen felesleges. Antibiotikumot kizárólag akkor szedjünk, ha ezt a kezelőorvos írja elő! Az antibiotikummal való öngyógyszerezés a legtöbb esetben nemcsak teljesen hatástalan, de hosszú távon kifejezetten káros!
Igen, a hisztamin intolerancia okozhat orrdugulást. A hisztamin hatására a légutak nyálkahártyájában kitágulnak az erek, és fokozódik a nyálkatermelés, ami orrduguláshoz, orrfolyáshoz és akár tüsszögéshez is vezethet. Ezek a tünetek hasonlíthatnak egy allergiás reakcióra, de a kiváltó ok a szervezetben felhalmozódó hisztamin, nem pedig klasszikus allergia. Az orrdugulás gyakran jelentkezik hisztaminban gazdag ételek fogyasztása után, vagy ha a szervezet hisztaminlebontó képessége csökken.
Igen, ritkán, de a krónikus migrén, rohamokban előforduló féloldali fejfájás megjelenésében inkább a cluster fejfájásra hasonlít: naponta többszöri (10-20x), rövid ideig tartó (1-2 perc), súlyos, szemkörül megjelenő fejfájás jellemző. Társuló tünetek: orrdugulás, orrfolyás, csüngő szemhéj.
Igen, az RSV-fertőzés (respiratórikus szinciciális vírus) gyakran okoz orrdugulást, különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél. A vírus a felső légutak nyálkahártyáját fertőzi, ami gyulladást és fokozott nyáktermelést eredményez. Ennek következtében az orrjáratok beszűkülnek, ami orrduguláshoz, nehezített orrlégzéshez vezethet.
Felhasznált források:
A saját készítésű sóoldat nem csupán egy olcsó alternatíva. Olyan természetes módszer, amely segít visszaállítani az orrnyálkahártya egyensúlyát, támogatja annak öntisztulását és csökkenti a szárazságból vagy dugulásból fakadó kellemetlen panaszokat.
Tévhit, hogy az étel keresztallergia a pollenallergiás tüneteket erősíti fel, és csak allergiaszezonban okoz panaszokat.
A megfázás, vagy az influenza tüneteit aligha kell bárkinek is bemutatni. Tud-e az orvos olyasmit adni, ami átsegít néhány órán, ha a lehető legrosszabbkor érkezve döntene le a lábunkról a betegség?
Ha nem múlik az orrdugulása, akkor lehet, hogy valamit rosszul csinál.