Rossz hír az allergiásoknak: virágozni kezdett a parlagfű - ezek a parlagfű allergia első tünetei

Idén ráadásul súlyosabb lesz a helyzete a parlagfű allergiásoknak.

Ahogy a nyári hónapok beköszöntenek, sokan tapasztalják meg azokat az ismerős, kellemetlen tüneteket: tüsszögés, orrfolyás, könnyező szemek, tompa fejfájás és állandó fáradtság kíséri a mindennapokat. Ha Ön is érzékeny a levegőben lebegő pollenekre, különösen július végétől kezdve, jó eséllyel a parlagfű áll a háttérben. Ez az invazív növény ugyanis nem csupán elterjedt, hanem rendkívül erős allergén is, amelynek hatása az elmúlt években egyre fokozódik – részben az éghajlatváltozás miatt.

De mit érdemes tudni róla 2025-ben? És hogyan tudunk valóban hatékonyan védekezni?

A parlagfű, vagyis az Ambrosia artemisiifolia, Észak-Amerikából származik, de mára Európa nagy részét is meghódította. Különösen azért veszélyes, mert egyetlen növény szezononként akár egymilliárd pollenrészecskét is kibocsáthat. Ezek a pollenszemcsék rendkívül könnyűek, és a szél akár több száz kilométerre is elszállíthatja őket. Emiatt egyetlen elhanyagolt mező, útmenti sáv vagy elfelejtett telek is komoly hatással lehet egy egész térség allergiás lakóira. A pollenfehérjék között található Amb a 1 nevű molekula különösen erős immunválaszt vált ki, ami miatt már igen kis mennyiségű parlagfűpollen is súlyos tüneteket okozhat.

Magyarország ebben a tekintetben különösen érintett: a legfrissebb európai adatok szerint nálunk a lakosság akár 60 százaléka is szenzitizált lehet a parlagfűre. A GA²LEN nevű uniós kutatási hálózat szerint ez a szám messze meghaladja a nyugat-európai átlagot, és rámutat arra is, hogy a probléma nem csupán orvosi, hanem társadalmi szintű kihívás is. Európa-szerte jelenleg mintegy 33 millió ember szenved parlagfű allergiától, és a becslések szerint 2030-ra ez a szám 77 millióra nőhet. A tendencia különösen aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy a klímaváltozás nemcsak több növényt, de hosszabb pollenszezont is eredményez.

Az emelkedő hőmérséklet és a fokozódó szén-dioxid-szint ugyanis nemcsak elősegíti a parlagfű terjedését, de növeli a pollen allergénfehérje-tartalmát is. A Springer friss tanulmánya szerint a pollenek Amb a 1 szintje magasabb CO₂-koncentráció mellett jelentősen emelkedik, ami még erősebb tüneteket eredményezhet. Ráadásul a szezon nemcsak intenzívebbé, hanem hosszabbá is válik: ma már gyakori, hogy július elején megkezdődik a pollenszórás, és akár szeptember végéig elhúzódik. A The Guardian környezet-egészségügyi riportja arra is felhívja a figyelmet, hogy a városi környezet – a szmog, a por és az ipari szennyezés – tovább fokozza a pollen hatását. A szennyezett levegő károsítja a légutak nyálkahártyáját, így a pollen könnyebben jut be a szervezetbe és erőteljesebb reakciókat válthat ki.

A parlagfű allergia klasszikus tüneteit jól ismerjük:

• tüsszögés,
• orrfolyás,
• orrdugulás,
• könnyező és viszkető szemek,
• valamint sokaknál torokkaparás vagy köhögés is megjelenhet.
• Egyeseknél légzési nehézség, sőt asztmás roham is előfordulhat.

Ugyanakkor egyre többeknél jelentkeznek úgynevezett atípusos vagy keresztallergiás tünetek is

A pollenre érzékenyek gyakran tapasztalják, hogy bizonyos ételek – például görögdinnye, uborka, banán vagy napraforgómag – fogyasztása után a szájuk viszketni kezd, torokkaparást vagy enyhe duzzanatot éreznek. Ez az úgynevezett orális allergia szindróma, amely a parlagfűhöz hasonló növényi fehérjék keresztreakciója miatt alakul ki. Sőt, néhány érintett emésztőrendszeri panaszokról – puffadásról, görcsökről vagy akár hasmenésről – is beszámol, különösen nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztása után.

Mik az első tünetek?

A parlagfű allergia első tünetei gyakran enyhének tűnnek, mégis jól felismerhető mintázatot mutatnak – különösen azoknál, akik minden évben hasonló időszakban tapasztalják. Íme, mire figyeljen:

1. 1 Ismétlődő tüsszögés – naponta több alkalommal jelentkezik, főként reggelente, amikor a pollenkoncentráció a legmagasabb. A tüsszögés általában rohamokban jön, és nehezen csillapítható.
2. 2 Vizes orrfolyás – nem megfázásos jellegű, hanem átlátszó, bő váladékkal jár, amely gyakran folyamatos törölgetést igényel. Az orrdugulás és az orrviszketés szintén jellemző lehet.
3. 3 Szemviszketés és könnyezés – az egyik legkorábbi panasz. A szemek pirosak, száraznak érződhetnek, vagy éppen ellenkezőleg: állandóan könnyeznek. A szemhéjak is megduzzadhatnak.
4. 4 Torokkaparás, szájpadviszketés – gyakran társul az orr- és szempanaszokhoz. Néha a fülben is megjelenik egyfajta viszkető érzés, amely szintén allergiás eredetű lehet.
5. 5 Fáradtság, koncentrációs zavar – a gyulladt nyálkahártyák, a rossz alvás és a szervezet allergiás terhelése miatt már a szezon elején is jelentkezhet levertség, kimerültség, ingerlékenység.

Ezek a tünetek általában nem járnak lázzal, és sokan tévesen megfázásnak hiszik őket, különösen a szezon elején. Ha azonban évről évre ugyanabban az időszakban térnek vissza, és a szabadban romlanak, akkor nagy valószínűséggel parlagfű allergiáról van szó.

Ha Ön is hasonlót tapasztal, érdemes már az első panaszok megjelenésekor allergológushoz fordulni, vagy legalábbis megkezdeni a tüneti kezelést – mert a szezon előrehaladtával a tünetek rendszerint fokozódnak. Az időben elindított védekezés sokat javíthat a közérzetén.

Mi segíthet a tünetek csökkentésében?

A tünetek kezelésében sokféle lehetőség áll rendelkezésre, de ezek hatékonysága és elérhetősége jelentős eltéréseket mutat. A legismertebbek az antihisztaminok, amelyek gyorsan csökkenthetik a tüsszögést és az orrfolyást. Ezek mellett sokan használnak orrba fújható szteroidokat is, amelyek a gyulladás mérséklésén keresztül enyhítik a panaszokat. Rövidebb ideig alkalmazva az orrdugulásra ható dekongesztánsok is segíthetnek, de hosszú távú használatuk kerülendő, mivel a nyálkahártya károsodásához vezethet. Ha a szem is érintett, speciális antihisztamin-tartalmú szemcseppek hozhatnak megkönnyebbülést.

Túl a tüneti kezeléseken

Ha tartós megoldást keres, az allergénspecifikus immunterápia lehet az igazi áttörés. Ez a módszer az immunrendszer „átprogramozására” épül: fokozatosan, ellenőrzött körülmények között juttatják be a szervezetbe az allergént, így az megtanulja tolerálni azt. Az immunterápia történhet injekciós formában (SCIT), amelyet szakorvos ad be meghatározott időközönként, vagy szájon át szedhető tabletta vagy csepp formájában (SLIT), amely otthoni körülmények között is alkalmazható. A kezelések több éven keresztül zajlanak, de hatásuk hosszan tartó, sőt, sok esetben tartós javulást eredményez a szezonális allergiákban.

Újdonságként egyre több szó esik az intralymphatikus immunterápiáról (ILIT) is, amely során ultrahang-vezérelten, közvetlenül a nyirokcsomóba juttatják az allergént. Ez a módszer ígéretes, hiszen már néhány kezelés is hatékony lehet, ám jelenleg még klinikai vizsgálati fázisban tart. Súlyosabb allergiás esetekben olyan biológiai terápiák is szóba jöhetnek, mint az omalizumab (Xolair), amely egy IgE-ellenes antitesttel dolgozik, de alkalmazása jelenleg költséges és szigorúan szakorvosi indikációhoz kötött.

A gyógyszeres és immunológiai kezelések mellett fontos szerepet kapnak a környezeti tényezők is. A pollenszint figyelése, az időjárási előrejelzések nyomon követése, valamint a pollenmentesítés a lakókörnyezetben mind hozzájárulhatnak a tünetek mérsékléséhez.

Mit tehetünk otthon a parlagfű ellen?

Érdemes a reggeli és esti órákban zárva tartani az ablakokat, különösen akkor, ha szeles, száraz idő várható, amikor a pollenszint a legmagasabb. Hazaérkezés után ajánlott ruhát cserélni és hajat mosni, mert a pollen könnyen megtapad a textíliákon és a hajszálakon. Otthon pedig jól jöhet egy levegőszűrő berendezés, vagy pollenszűrős klíma használata.

Mi a helyzet a parlagfű irtásával?

A megelőzés valójában akkor lehet hatékony, ha a növény terjedését is megfékezzük. Magyarországon jogszabály írja elő a parlagfű irtását, ennek megszegése akár bírságot is vonhat maga után. A leghatékonyabb módszer a rendszeres – legalább háromhetente végzett – kaszálás, még mielőtt a növény virágba borulna. Egyre több szó esik a biológiai védekezés lehetőségeiről is, például a ragweed beetle (Ophraella communa) nevű levélbogárról, amely természetes módon pusztítja a parlagfüvet, és már Európában is terjed.

Összességében a parlagfű allergia kezelése komplex feladat, amely személyes odafigyelést, orvosi tanácsadást és környezeti felelősségvállalást is igényel. A tünetek enyhítésére több lehetőség is létezik, de a legfontosabb az, hogy Ön időben felismerje a szezon kezdetét, és ne várja meg, amíg a panaszai eluralkodnak a mindennapjain. A klímaváltozás és a növekvő pollenexpozíció miatt ma már nem elég csak a „szokásos” nyári orrfolyást elviselni – sokkal célravezetőbb egy tudatos, megelőző stratégia, amelyben az orvosi kezelés, az életmódbeli változtatások és a parlagfű elleni közösségi fellépés is szerepet kap.

Amennyiben kérdése van az allergiája pontos kivizsgálásáról, az immunterápia lehetőségeiről vagy a pollenmentesítés gyakorlatáról, forduljon allergológus szakorvoshoz.

Kapcsolódó cikk

Szabaduljon meg a parlagfű allergiától: ilyen orrspray-t javasol az allergológus

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!