A bélelzáródás (ileusz) egy akut hasi katasztrófa, amely a belekben a táplálék és salakanyagok szállításának akadályozottságát jelenti. Ez életveszélyes állapot, amely azonnali kórházi ellátást igényel.
A bélelzáródás a leggyakoribb akut hasi katasztrófák közé tartozik. Két alaptípusa van, a mechanikus és a paralítikus ileusz. Ez utóbbi a bélfal petyhüdt bénulása.
A mechanikus ileusz jellemző tünetei: Erős, görcsös hasi fájdalom (kólika), hányás, haspuffadás (meteorizmus), és székrekedés. Paralítikus ileusz esetében a meteorizmus és a székrekedés dominál.
A bél elzáródott része feletti bélszakasz zsákszerűen kitágul, benne folyadék halmozódik fel, a bélfal átfúródik, diffúz hashártya-gyulladás, vérmérgezés alakul ki. Kezeletlen ileusz esetén a vérmérgezés és a vele járó keringési elégtelenség (szeptikus shock) okozza a beteg halálát.
A mechanikus ileus leggyakoribb oka a bél daganatos betegsége. Ritkában idegentest, óriás epekő, jelentős bélférgesség és egyéb okok vezetnek a bél obstrukciójához (=obstrukciós ileusz). Strangulációs ileuszról akkor beszélünk, ha a bélkacsot hashártya-összenövések vagy sérvkizáródás szorítja le kívülről. Szintén mechanikus ileuszt okoz a bélcsavarodás (volvulus) és a bélfalak. A paralítikus ileusz hashártya-reflexek, valamint a só- és vízháztartás zavaraira vezethető vissza.
Görcsös hasi fájdalmakkal orvoshoz kell fordulni, mert lehetséges, hogy a háttérbetegség azonnali sebészi beavatkozást tesz szükségessé. Egy has és kismedencei CT vizsgálat segíthet a diagnózisban. Ez a vizsgálat a has és a medence szerveit mutatja, beleértve a májat, veséket, lépet, beleket és a nemi szerveket. A daganatok, gyulladások, vesekövek és a bélelzáródások diagnosztizálására szolgál. A röntgenvizsgálat is fontos szerepet játszik a bélelzáródás diagnózisában.
Hasi röntgenen gyakran láthatók a tágult bélszakaszok, szintkülönbséget mutató folyadéknívók és a gázhiány az elzáródás mögötti szakaszban. Ezek a jelek segítenek elkülöníteni a mechanikus és paralytikus ileust. Bár a hasi CT pontosabb, a sima röntgen gyors és jól hozzáférhető első vizsgálati módszer.
A jellegzetes tünetek, a kiterjedt hasi védekezés (defense) alapján felmerülő bélelzáródás gyanú is elegendő a hasmegnyitás javallatához. A bélelzáródás helyének lokalizálására az időt nem szabad diagnosztikus eljárásokkal elvesztegetni. A pontos diagnózist legtöbbször a has megnyitása után állítják fel.Az orvos az alapbetegségnek megfelelő műtétet végez. Fontos az antibiotikus kezelés és a megfelelő folyadékpótlás a keringési elégtelenség megelőzésére.
A bélelzáródás megelőzése ma még nem lehetséges. Fontos azonban a könnyebben felismerhető betegségek, pl. sérvek időben történő műtéti kezelése.
A bélelzáródás kezelését követően kiemelten fontos a beteg általános állapotának stabilizálása és a szövődmények megelőzése. A műtét után a beteg gyakran intenzív osztályra kerül, ahol szoros megfigyelés alatt áll. Az első napokban csak intravénás táplálás történik, majd fokozatosan térnek át a folyékony, majd pépes, végül szilárd táplálékra – mindezt a bélműködés visszatéréséhez igazítva.
Az esetek egy részében, különösen ha daganat vagy súlyos gyulladásos állapot állt a háttérben, ideiglenes vagy végleges sztóma (műtéti kivezetés) kialakítására is szükség lehet. A sztómával élők számára külön oktatás, dietetikai tanácsadás és pszichológiai támogatás is elérhető.
Idősebb betegek, krónikus betegségekben (pl. Parkinson-kór, cukorbetegség) szenvedők, valamint hasi műtéten átesettek fokozott kockázatnak vannak kitéve a paralítikus ileusz kialakulása szempontjából. Esetükben a fokozott gázképződés, a székletürítés elmaradása és a puffadás már korai figyelmeztető jel lehet.
Szintén hajlamosító tényező lehet az opioid típusú fájdalomcsillapítók hosszan tartó szedése, mivel ezek csökkentik a bélperisztaltikát. Az ilyen gyógyszerek alkalmazása esetén rendszeres orvosi kontroll és – ha szükséges – székletlazítók vagy bélmozgást segítő készítmények adása indokolt.
A súlyos hasi fájdalom, az étkezések elmaradása, valamint a kórházi környezet szorongást, étkezési fóbiát, vagy akár poszttraumás stresszreakciót is kiválthat. Különösen igaz ez, ha a beteg hosszan tartó intenzív osztályos kezelésen esett át, vagy életmentő műtétre volt szüksége. Ilyen esetekben pszichológus vagy pszichiáter bevonása, valamint a fokozatos visszatérés a mindennapi élethez jelentős mértékben segítheti a gyógyulást.
Nem, a bélelzáródás sürgős orvosi ellátást igényel. Akár mechanikus, akár bénulásos (paralítikus) eredetű a probléma, az állapot gyorsan súlyosbodhat és életveszélyessé válhat. A hányás, a hasi puffadás, az elmaradó széklet- vagy szélürítés, illetve az erős hasi fájdalom mind olyan tünetek, amelyekkel haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.
Ha a bélelzáródás hátterében mechanikus ok – például daganat, sérv vagy összenövés – áll, gyakran szükség van sürgős műtéti beavatkozásra. A paralítikus ileusz esetén először konzervatív kezelést (pl. infúzió, gyomorszonda, gyógyszerek) alkalmaznak, de ha az állapot nem javul, szintén felmerülhet a műtét lehetősége.
Igen, sajnos előfordulhat kiújulás, különösen azoknál, akiknél már volt hasi műtét, vagy fennállnak krónikus emésztőszervi problémák. A megelőzés érdekében fontos a rendszeres orvosi kontroll, a megfelelő folyadékbevitel és rostban gazdag étrend, illetve a korábbi betegségek gondos kezelése.
A székrekedés gyakori panasz, amely lassú bélmozgás, mozgásszegény életmód vagy étrendi okok miatt alakul ki. A bélelzáródás ezzel szemben súlyos, akut állapot, amit éles, görcsös fájdalom, hányás és jelentős hasi feszülés kísérhet. A székrekedés nem jár feltétlenül szisztémás tünetekkel, de a bélelzáródás igen: például láz, elesettség és sokkszerű állapot is kialakulhat.
Ez függ az alapbetegségtől, az elvégzett műtéttől és az általános egészségi állapottól. Általában több napos kórházi tartózkodásra van szükség, majd fokozatosan lehet visszatérni a normál táplálkozáshoz és aktivitáshoz. Komplikációmentes esetben a teljes felépülés heteket vesz igénybe, de bonyolultabb esetekben ennél hosszabb rehabilitációra is szükség lehet.
A legújabb gyógyszerfejlesztéseknek köszönhetően az örökletes angioödéma, ez a nem egyszer életveszélyes állapottal járó ritka betegség akár már a közeljövőben génszerkesztési technológiával is kezelhetővé válik.
Időnként az epehányás hátterében komolyabb, súlyosabb betegség is állhat. Ezek között találhatjuk az eperefluxot.
A bélelzáródás (ileusz) egy akut hasi katasztrófa, amely a belekben a táplálék és salakanyagok szállításának akadályozottságát jelenti. Ez életveszélyes állapot, amely azonnali kórházi ellátást igényel.