Röntgenvizsgálat

Mi a röntgenvizsgálat?

A röntgenvizsgálat, más néven röntgenográfia (X-ray), egy széles körben alkalmazott képalkotó diagnosztikai eljárás, amely során röntgensugarak segítségével készítenek felvételeket a test belső szerveiről, csontjairól és egyéb struktúráiról. Ez a gyors és fájdalommentes vizsgálat fontos szerepet játszik számos betegség felismerésében és nyomon követésében.

Mi a röntgenvizsgálat?

A röntgenvizsgálat – más néven röntgenfelvétel vagy röntgenkép – az egyik leggyakrabban alkalmazott képalkotó diagnosztikai módszer az orvosi gyakorlatban. Lehetővé teszi, hogy az orvos műtét vagy egyéb beavatkozás nélkül betekintést nyerjen a test belső szerkezetébe. A vizsgálat gyors, fájdalommentes és széles körben elérhető, így alapvető eszköze számos sérülés, elváltozás vagy betegség felismerésének.

A röntgensugarak nagy energiájú elektromágneses hullámok, amelyek képesek áthatolni az emberi testen, miközben eltérő módon nyelődnek el a különféle szövetekben. A csontok, amelyek sűrűbbek, nagyobb mértékben nyelik el a röntgensugarakat, ezért a felvételeken fehér színűként jelennek meg. Ezzel szemben a lágy szövetek, például az izmok, szervek vagy tüdő, kevesebb sugarat nyelnek el, így sötétebb árnyalatként láthatók a képen.

A vizsgálat különösen hasznos a csonttörések, ízületi problémák/fájdalom, tüdőelváltozások és egyes lágy szöveti betegségek felismerésében, és gyakran az első lépés a pontosabb diagnózishoz vezető úton.

Hogyan zajlik a röntgenvizsgálat?

A röntgenvizsgálat egy egyszerű, gyors és fájdalommentes eljárás, amely jellemzően néhány perc alatt elvégezhető. A vizsgálat során a páciens – attól függően, hogy mely testrészről készül a felvétel – fekvő, ülő vagy álló helyzetben helyezkedik el egy speciális vizsgálóasztalon vagy a röntgengép előtt. A radiológiai asszisztens gondosan beállítja a megfelelő testpozíciót, hogy az adott területről pontos és értékelhető kép készüljön.

A vizsgálat előtt az orvos vagy a technikus általában megkéri a pácienst, hogy távolítson el minden fém tárgyat – például ékszereket, övet vagy szemüveget –, mivel ezek zavarhatják a röntgensugarak áthaladását, és így torzíthatják a képet.

A röntgengép ezután nagy energiájú sugarakat bocsát ki, amelyek áthatolnak a testen, és a test különböző szövetein való áthaladás után egy detektoron – régebben röntgenfilmen, ma már leggyakrabban digitális képalkotó rendszeren – rögzülnek. Az elkészült kép azonnal vagy néhány percen belül megjeleníthető, így az orvos gyorsan hozzáférhet a vizsgálat eredményéhez.

Mit mutat ki a röntgenvizsgálat?

A vizsgálat célja mindig attól függ, hogy a test mely részéről készül a felvétel. A röntgenvizsgálat számos területen használható, különböző típusú vizsgálatokat lehet végezni a test különböző részeinek vizsgálatára. A leggyakrabban használt röntgenvizsgálatok:

Mellkas röntgen (Thorax röntgen):

Ez az egyik leggyakrabban alkalmazott vizsgálat, amely a tüdő, a szív és a mellkas egyéb szerveinek állapotát mutatja. Segítségével kimutathatók például a tüdőgyulladás (pl. legionárius betegség esetén), tüdődaganatok, szívmegnagyobbodás, mellkasi sérülések vagy felderíthető a mellkasi fájdalom oka is.

Csont- és ízületi röntgen:

A csonttörések, ízületi gyulladások, degeneratív elváltozások (például osteoarthritis), valamint csontsérülések vagy daganatok diagnosztizálására szolgál. Segít felismerni a csontok szerkezeti változásait, repedéseit vagy rendellenességeit.

Fogászati röntgen:

A fogak, állkapcsok és fogágyak állapotának vizsgálatára használják. A fogászati röntgen segítségével felismerhetők a fogszuvasodás, a fogágybetegségek, valamint a fogak és az állkapocs rendellenességei.

Hasi röntgen (abdominális röntgen):

Ez a vizsgálat a hasüregben elhelyezkedő szervek – például a belek, gyomor, máj – állapotának felmérésére szolgál. Különösen hasznos lehet olyan problémák felismerésében, mint a bélelzáródás, vesekő, epekő, vagy bélperforáció. A hasi röntgen gyors és jól alkalmazható első lépésként, ha a hasi fájdalom okát kell tisztázni.

Kontrasztanyagos röntgenvizsgálat:

Bizonyos esetekben a vizsgálat során kontrasztanyagot – például báriumot – alkalmaznak annak érdekében, hogy a belső szervek, mint a gyomor, a belek vagy az erek részletesebben láthatóvá váljanak a röntgenképen. Ez a technika különösen hasznos a gyomor-bélrendszeri elváltozások vagy érrendszeri rendellenességek pontosabb diagnosztizálásában. A kontrasztanyag segítségével az orvos könnyebben felismerheti az esetleges szűkületeket, gyulladásokat vagy kóros szerkezeti eltéréseket.

Milyen betegségek esetén lehet szükség röntgenvizsgálatra?

Csonttörések és ízületi sérülések

A röntgen a legelterjedtebb képalkotó módszer a csonttörések és ízületi sérülések diagnosztizálására. A röntgenkép jól mutatja a törött csontokat, repedéseket, illetve az ízületek esetleges elmozdulását vagy gyulladását.

Tüdőbetegségek

A mellkasröntgen az elsődleges eszköz a tüdőgyulladás, tüdődaganat, tuberkulózis, vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) felismerésére. Segítségével megvizsgálhatók a tüdőszövetek, és láthatók az esetleges kóros elváltozások.

Szívbetegségek

A mellkasröntgen a szív méretét és alakját is megmutatja, ami hasznos lehet a szívelégtelenség, szívmegnagyobbodás vagy a szív körüli folyadékgyülem (perikardiális folyadék) kimutatásában.

Ízületi és csontbetegségek

A röntgen segít az ízületi gyulladások (arthritis), degeneratív ízületi betegségek (pl. osteoarthritis) diagnosztizálásában. Emellett a csontritkulás korai jelei is felismerhetők.

Emésztőrendszeri betegségek

Kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal kimutathatók a gyomor-bélrendszeri problémák, például fekélyek, bélszűkületek, daganatok vagy elzáródások. A báriumos röntgen segítségével a nyelőcső, a gyomor és a belek állapotát vizsgálják.

Fogászati problémák

A fogászati röntgen segít felismerni a fogszuvasodás, gyökérkezelés szükségessége, tályogok vagy más fogászati problémák jeleit. Ez egy rutinvizsgálat a fogászati ellenőrzések során.

Daganatok és daganatos betegségek

A röntgen segítségével kimutathatók bizonyos típusú daganatok, például a tüdőrák, myeloma multiplex. A daganatok felismerése és követése röntgennel gyors és hatékony módja lehet a diagnózisnak. Az emlőrákok kimutatására alkalmas mammográfia is röntgensugárral működik, és különösen hatékony a meszesedések és daganatok kimutatásában.

Idegentestek a testben

Ha valaki véletlenül lenyel vagy belélegez valamilyen idegentestet, például ékszert, apró tárgyat vagy élelmiszert, a röntgen segíthet az idegentest pontos helyének meghatározásában.

A röntgenvizsgálat előnye

Gyors és hatékony: a röntgenvizsgálat gyorsan elvégezhető, és az eredmények azonnal rendelkezésre állnak.
Nem invazív: a röntgen nem igényel műtéti beavatkozást, és minimális kellemetlenséggel jár.
Széles körben alkalmazható: a test számos különböző részét lehet vizsgálni vele, a csontoktól kezdve a lágy szövetekig.

A röntgenvizsgálat kockázat

Sugárzás: a röntgenvizsgálat röntgensugarakat használ, amelyek kis mennyiségű ionizáló sugárzást bocsátanak ki. Bár a dózis alacsony, és a modern készülékek minimálisra csökkentik a sugárterhelést, a sugárzás felhalmozódhat, ha valaki gyakran vesz részt ilyen vizsgálaton.
Terhesség: terhesség alatt különösen óvatosnak kell lenni a röntgensugarakkal, mivel azok károsíthatják a magzatot. A legtöbb esetben alternatív képalkotó módszereket (pl. ultrahang) használnak a terhesség alatt.

Gyakori kérdések a röntgenvizsgálatról

A röntgenvizsgálat az orvosi képalkotás egyik alapvető és széles körben elterjedt eszköze, amely megbízható információt nyújt a test belső struktúráiról. Segítségével gyorsan és hatékonyan diagnosztizálhatók különféle elváltozások – például csont- és ízületi sérülések, tüdőbetegségek, emésztőrendszeri problémák, valamint egyes daganatos elváltozások is.

Bár a vizsgálat kismértékű sugárterheléssel jár, a modern röntgentechnológia révén ez a kockázat minimális, és az eljárás biztonságosan, gyorsan és fájdalommentesen alkalmazható a mindennapi orvosi gyakorlatban.

Fájdalmas-e a röntgenvizsgálat?

Nem, a röntgenvizsgálat teljesen fájdalommentes. A vizsgálat során egy röntgenkép készül a test egy adott részéről, amelyhez a betegnek mozdulatlanul kell maradnia néhány másodpercig. Egyes helyzetekben, például ha sérülés miatt kell felvenni egy adott testhelyzetet, enyhe kellemetlenség előfordulhat, de maga a sugárzás nem érezhető.

Milyen gyakran lehet röntgenvizsgálatot végezni?

A röntgenvizsgálatokat orvosi indikáció alapján végzik, és az orvosok mindig mérlegelik az előnyöket és a kockázatokat. Az alacsony sugárterhelés miatt egy-egy alkalommal készült felvételek nem jelentenek egészségügyi kockázatot, de a túl gyakori röntgenvizsgálatok kerülendők. Ha Ön rendszeresen kap ilyen vizsgálatokat (például fogászati vagy csonttörések utáni ellenőrzés céljából), érdemes erről tájékoztatnia kezelőorvosát.

Terhesség alatt biztonságos a röntgenvizsgálat?

Terhesség alatt a röntgenvizsgálatok lehetőség szerint kerülendők, különösen az első trimeszterben, amikor a magzat legérzékenyebb a sugárzásra. Ha feltétlenül szükséges a vizsgálat, az orvos védőintézkedéseket tesz, például ólomkötényt alkalmaz a has védelmére. Terhesség gyanúja esetén mindenképpen jelezze ezt a kezelőorvosának és a röntgenasszisztensnek.

Szükséges-e különleges előkészület a röntgenvizsgálathoz?

Ez a vizsgálat típusától függ. Általános röntgenfelvételeknél (például mellkasröntgen, csonttörések vizsgálata) nincs szükség különösebb előkészületre. Egyes speciális vizsgálatok, mint a kontrasztanyagos bélröntgen vagy a hasi röntgen, éhgyomri állapotot és bélürítést igényelhetnek. Erről az orvos előzetesen tájékoztatást ad.

Mennyire veszélyes a röntgensugárzás?

A modern röntgengépek minimális sugárdózist használnak, amely általában nem jelent veszélyt az egészségre. Egy mellkasröntgen például nagyjából annyi sugárterhelést jelent, mint néhány napos természetes háttérsugárzás. A kockázatok csökkentése érdekében az orvosok mindig csak akkor javasolnak röntgenvizsgálatot, ha az szükséges a diagnózishoz vagy a kezeléshez.

Mennyi idő alatt készül el a röntgenlelet?

A röntgenfelvétel elkészítése csak néhány percet vesz igénybe. A lelet kiértékelése viszont időt vehet igénybe, attól függően, hogy az adott intézményben mennyire gyors a radiológiai elemzés. Egyes helyeken azonnali kiértékelés is lehetséges, míg máshol néhány órát vagy napot is igénybe vehet az eredmény.

Kaphatok-e másolatot a röntgenfelvételemről?

Igen, a legtöbb egészségügyi intézmény biztosítja a röntgenfelvételek másolatát digitális formátumban (CD-n, pendrive-on vagy online elérhetőségen keresztül). Ha szüksége van a felvételekre, érdemes előre érdeklődni az adott intézmény eljárásáról és esetleges költségeiről.

Mi a különbség a röntgen és a CT között?

A röntgen egyetlen síkban ábrázolja a test adott területét, míg a CT (mellkas-CT) sok különböző szögből készült röntgenfelvételből épít fel egy részletes, háromdimenziós képet. A CT több információt adhat a belső szervekről és összetettebb elváltozásokról, de magasabb sugárterheléssel jár, mint egy egyszerű röntgenvizsgálat.

Mi a különbség a röntgen és a MR között?

A röntgen és az MR két különböző képalkotó eljárás, amelyek eltérő fizikai elven működnek, és más típusú elváltozások kimutatására alkalmasak. A röntgen ionizáló sugárzást használ, és leginkább a csontok, tüdő és egyéb kemény struktúrák vizsgálatára alkalmazzák, gyors és olcsó módszerként. Ezzel szemben az MR mágneses tér és rádióhullámok segítségével készít részletgazdag képeket a test belsejéről, elsősorban lágyrészekről, például agyról, gerincről vagy ízületekről. Míg a röntgen általában kétdimenziós képet ad, addig az MRI háromdimenziós, nagy felbontású képeket biztosít anélkül, hogy sugárterhelést okozna. A röntgen előnye a gyorsaság, míg az MRI előnye a részletesség és a biztonságos működés. A választott módszert mindig az adott klinikai kérdés határozza meg.

Mit jelent, ha az orvos „kontrollröntgent” kér?

A kontrollröntgen egy ismételt vizsgálat, amelyet általában egy korábbi állapot nyomon követésére végeznek. Például törött csontok gyógyulásának ellenőrzésére vagy egy tüdőgyulladás lefolyásának megfigyelésére. Az orvos a kontrollfelvételeket összehasonlítja a korábbiakkal, hogy megállapítsa, történt-e javulás vagy szükség van-e további kezelésre.

Miért kell levenni az ékszereket és a fém tárgyakat a röntgen előtt?

A fém tárgyak, például ékszerek, csatok és egyéb kiegészítők árnyékot vethetnek a röntgenképre, ami megnehezíti a vizsgálati terület pontos értékelését. Ezért a vizsgálat előtt az orvos vagy a röntgenasszisztens megkéri Önt, hogy távolítsa el ezeket.

Használható izomfájdalom diagnózisához röntgen?

Az izomfájdalom diagnózisához önmagában a röntgen nem a legalkalmasabb módszer, mivel a röntgenfelvétel elsősorban a csontokat és az ízületi struktúrákat mutatja meg, az izmokat viszont nem ábrázolja részletesen. Azonban indokolt esetben használható kizárásra, például ha felmerül a fájdalom hátterében csontsérülés, ízületi kopás, vagy meszesedés lehetősége.

Használható Ewing-szarkóma diagnózisához röntgen?

Igen, a röntgenvizsgálat fontos szerepet játszik az Ewing-szarkóma diagnózisának első lépéseiben, mivel ez a daganat elsősorban a csontokat érinti, különösen gyermekeknél és fiatal felnőtteknél. Bár a röntgen segít a daganat felismerésében, nem elegendő önmagában a pontos diagnózishoz. A diagnózis megerősítéséhez további képalkotó vizsgálatokra (például MRI, CT, csontszcintigráfia vagy PET-CT) és minden esetben szövettani mintavételre (biopsziára) van szükség.

Használható oszteoklasztóma diagnózisához röntgen?

Igen, a röntgen jól használható oszteoklasztóma felismeréséhez, mert jellegzetes csontelváltozásokat mutat. A felvételen gyakran látható excentrikusan elhelyezkedő, lítikus (csontfaló) góc, amely a csontvégben helyezkedik el, éles határokkal, de rendszerint környezetében nincs meszesedés. A röntgen így fontos első lépés a diagnózisban, bár a végső megerősítéshez szövettani vizsgálat szükséges.

Használható kondroszarkóma diagnózisához röntgen?

Igen, a röntgenvizsgálat gyakran az első lépés a kondroszarkóma diagnózisában. A röntgen jól ábrázolja a csont szerkezetében bekövetkező változásokat, például a lyukacsos (osteolyticus) gócokat, meszesedéseket vagy csontdeformitásokat, amelyek a kondroszarkómára jellemzőek. Bár a röntgen nem ad teljes képet a lágyrész- vagy csontvelői terjedésről, segít a daganat lokalizálásában és a további képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) tervezésében.

Használható karcinoid tumor diagnózisához röntgen?

Igen, a röntgenvizsgálat bizonyos esetekben segíthet a karcinoid tumor diagnózisában, főleg ha a daganat a tüdőben vagy hörgőkben helyezkedik el. A mellkasröntgen képes kimutatni a hörgőelzáródás, tüdőinfiltrátum vagy helyi tömöttség jeleit, amelyek a daganatra utalhatnak. Ugyanakkor a röntgen nem eléggé érzékeny a kisméretű vagy lágyrész-karcinoidok kimutatására.

Használható vékonybélrák diagnózisához röntgen?

Igen, a röntgenvizsgálat használható a vékonybélrák diagnosztikájában, de főként kiegészítő vagy irányadó eszközként. Hagyományos röntgen önmagában ritkán ad elegendő információt a daganat pontos lokalizációjáról vagy kiterjedéséről. Gyakrabban alkalmazzák kontrasztanyagos vizsgálatokhoz, például báriumos vékonybél-sorozat formájában, amely segít feltárni a bélnyálkahártya eltéréseit, szűkületeket vagy tömeges elváltozásokat.

Használható vulvarák diagnózisához röntgen?

A vulvarák diagnózisához önmagában a röntgen nem alkalmas, mert a betegség a bőr és a nyálkahártya felszínéről indul ki, amit a röntgenfelvétel nem képes részletesen megjeleníteni. A biztos diagnózist szövettani vizsgálat adja, amelyet biopszia során nyert mintából készítenek.

Használható kóros köhögés diagnózisához röntgen?

Igen, a röntgenvizsgálat gyakran használható a kóros köhögés diagnózisához, különösen akkor, ha a tünet tartós, súlyos vagy ismeretlen eredetű. A mellkasröntgen segít feltárni, hogy a köhögés hátterében tüdő- vagy szívprobléma áll-e.

Használható alacsony növés diagnózisához röntgenvizsgálat?

Igen, röntgenvizsgálat gyakran használható alacsony növés diagnosztizálásában, és ez az egyik leggyakrabban alkalmazott első vizsgálati módszer. A legfontosabb ilyen vizsgálat az úgynevezett csontkor-meghatározás, amely során a bal kéz és csukló röntgenfelvételét készítik el. Ennek segítségével megállapítható, hogy a csontfejlődés megfelel-e a gyermek életkorának, vagy elmaradás mutatkozik, ami hormonális vagy fejlődési zavar jele lehet.

Használható a Dengue-láz diagnózisához röntgenvizsgálat?

Nem, a röntgenvizsgálat nem alkalmas a Dengue-láz diagnosztizálására, mivel a betegség vérből kimutatható vírusfertőzés, és a tünetei nem okoznak jellegzetes röntgenelváltozást. A diagnózis elsősorban laboratóriumi vizsgálatokkal történik, például NS1 antigén, IgM/IgG ellenanyagok, teljes vérkép és trombocitaszám alapján. Röntgent legfeljebb szövődmények felderítésére, például tüdőödéma vagy ritkán hemoragiás komplikációk esetén lehet használni, de maga a Dengue-fertőzés nem látható a képalkotó vizsgálaton.

Használható a hipofízis elégtelenség diagnózisához röntgenvizsgálat?

A hipofízis elégtelenség diagnózisában a hagyományos röntgenvizsgálat önmagában nem tekinthető korszerű és elsődleges módszernek. A koponya röntgenfelvétele legfeljebb a sella turcica durva eltéréseit tudja kimutatni, funkcionális információt nem ad. A hipofízis hormontermelési zavarainak felismeréséhez laboratóriumi hormonvizsgálatok szükségesk. A strukturális eltérések kimutatására MRI a választandó képalkotó eljárás. CT csak kivételes esetekben jön szóba, ha MRI nem végezhető.

Tüdőfibrózis diagnózisához használható röntgenvizsgálat?

Igen, a mellkasröntgen alapvető első lépés a tüdőfibrózis gyanúja esetén, bár önmagában gyakran nem nyújt elegendő információt a pontos diagnózishoz. A felvételen az orvosok jellegzetes, finom hálózatos vagy vonalas rajzolatfokozódást keresnek, amely a tüdőszövet hegesedésére és rugalmatlanságára utal. Súlyosabb esetekben a röntgenképen megjelenhet az úgynevezett „lépesméztüdő” mintázat, ami a tüdőszerkezet jelentős és maradandó átalakulását jelzi. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a betegség korai szakaszában a mellkasröntgen akár teljesen negatív is lehet, miközben a páciens már tapasztalhat légszomjat. Emiatt a röntgen inkább csak a gyanú felkeltésére és egyéb betegségek, például a szívelégtelenség vagy a tüdőgyulladás kizárására szolgál. Ha a röntgenképen eltérés látható, vagy a tünetek indokolják, a következő lépés minden esetben a nagy felbontású CT-vizsgálat (HRCT).

Mellhártyagyulladás esetén használható röntgenvizsgálat?

Igen, a mellkasröntgen alapvető diagnosztikus eszköz a mellhártyagyulladás kimutatására, bár a "száraz" típusnál előfordulhat, hogy a kép teljesen negatív marad. A vizsgálat során a radiológus leginkább a lemezek között felgyülemlett folyadékot keresi, amely a röntgenfelvételen jellegzetes, elmosódott homályként vagy a tüdő alsó szögleteinek lekerekítettségeként jelenik meg. Amennyiben nagy mennyiségű folyadék van jelen, az akár az egész tüdőfelet elfedheti, és eltolhatja a gátorüreget (mediastinum) az ellenkező oldalra. A röntgenvizsgálat emellett segít azonosítani a mellhártyagyulladást kiváltó alapbetegséget is, például egy látható tüdőgyulladást vagy daganatos elváltozást. Száraz mellhártyagyulladás esetén, ahol nincs folyadékgyülem, a röntgen csupán a rekeszizom mozgásának korlátozottságát mutathatja a fájdalom miatti felületes légzés következtében.

ARDS esetén használható röntgenvizsgálat?

Igen, ARDS esetén a mellkasröntgen az egyik leggyakrabban használt képalkotó vizsgálat. Segít kimutatni a tüdőben kialakuló folyadékgyülemet, a diffúz infiltrátumokat és a tüdőkárosodás kiterjedését. A röntgen gyors, könnyen elérhető és ágy melletti kivitelezésre is alkalmas, ami kritikus állapotú betegek esetén fontos. Bár nem ad olyan részletes információt, mint a CT, alkalmas az állapot követésére és a kezelés hatékonyságának nyomon követésére.

Az orrmelléküreg-gyulladás esetén használható röntgenvizsgálat?

Igen, az orrmelléküreg-gyulladás (szinuszitisz) esetén használható röntgenvizsgálat, de ma már elsősorban kiegészítő jelleggel alkalmazzák. A mellkasröntgenhez hasonlóan az orrmelléküregek röntgenképe gyorsan elkészíthető, és kimutathatja a folyadékgyülemet vagy a nyálkahártya-duzzanatot. Ugyanakkor a CT-vizsgálat sokkal részletesebb képet ad, különösen krónikus, szövődményes vagy műtéti tervezést igénylő esetekben.

A hidegrázás esetén használható röntgenvizsgálat?

Igen, hidegrázás esetén használható röntgenvizsgálat, ha felmerül annak indokoltsága. A hidegrázás gyakran fertőzés jele, és mellkasröntgent például akkor alkalmaznak, ha tüdőgyulladás vagy más légúti fertőzés gyanúja áll fenn. A röntgen segíthet gyulladásos gócok, folyadékgyülem vagy egyéb kóros eltérések kimutatásában. Ugyanakkor a röntgen nem a hidegrázást magát vizsgálja, hanem annak lehetséges okát keresi.

A nyelési nehézségek esetén használható röntgenvizsgálat?

Igen, a nyelési nehézségek esetén használható röntgenvizsgálat, különösen kontrasztanyagos nyelőcső-röntgen formájában. Ez a vizsgálat lehetővé teszi a nyelőcső szerkezetének és mozgásának áttekintését, így kimutatható szűkület, daganat, divertikulum vagy izomrendellenesség. A báriumos folyadék segítségével a röntgenfelvételeken jól látható a nyelés során fellépő akadály vagy funkciózavar. Bár nem helyettesíti a gastroscopiát (gyomortükrözést), gyakran kiegészítő vizsgálatként alkalmazzák, különösen akkor, ha a beteg nehezen tolerálja az endoszkópiát.

Alhasi fájdalom esetén segítheti a diagnózist az röntgen-vizsgálat?

Igen, alhasi fájdalom esetén az röntgenvizsgálat bizonyos esetekben segítheti a diagnózist, de korlátozottabb információt ad, mint az ultrahang, a CT vagy az MR. Elsősorban bélelzáródás, bélgáz-felhalmozódás, idegentest vagy meszes képletek, például vesekő kimutatására lehet hasznos. Akut hasi kórképek egy részénél gyors, elsődleges tájékozódó vizsgálatként alkalmazható. A lágyrészek és a kismedencei szervek részletes megítélésére azonban nem alkalmas.

Felhasznált források: