Parkinson-kór

A Parkinson-kór vagy „reszkető bénulás” (paralysis agitans) az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, degeneratív idegrendszeri betegség. Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, de kezelhető.

Mi a Parkinson-kór?

A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, amely az idegrendszer mozgásért felelős részeit érinti. A betegséget az agy dopamin-termelő sejtjeinek pusztulása okozza, különösen a substantia nigra nevű területen. Mivel a dopamin kulcsszerepet játszik a mozgás szabályozásában, ennek hiánya remegést, izommerevséget és mozgáskoordinációs zavarokat eredményez.

A Parkinson-kór tünetei

A betegség tünetei fokozatosan alakulnak ki, és az idő előrehaladtával súlyosbodnak. Az alábbi főbb tünetek jellemzőek:

• Remegés (tremor): leggyakrabban nyugalmi állapotban jelentkezik, főként a kéz vagy az ujjak finom remegésében.
• Izommerevség: az izmok feszessé válnak, ami fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozhat.
• Lassú mozgás (bradykinesia): a mozgások lassabbá válnak, ami nehézséget okoz a mindennapi tevékenységekben.
• Testtartási és egyensúlyzavarok: a betegek hajlamosabbak az esésekre és nehezen tartják meg az egyensúlyukat.
• Arckifejezés megváltozása: a mimika csökkenése miatt az arc "maszk-szerűvé" válhat.
• Beszédzavarok: a beszéd halkabbá, monotonná válhat.
• Írás nehézségek: az írás apróbbá és nehezen olvashatóvá válhat.

A motoros tünetek mellett a Parkinson-kórhoz számos nem-motoros tünet is társulhat, például:

• Alvászavarok
• Depresszió és szorongás
• Memória- és koncentrációs problémák
• Székrekedés
• Szagláscsökkenés
• Fáradtság

A Parkinson-kór okai és kockázati tényezői

A betegség pontos oka nem ismert, de több tényező is szerepet játszhat a kialakulásában:

• Genetikai hajlam: bizonyos genetikai mutációk növelhetik a Parkinson-kór kockázatát, de a betegség túlnyomó többsége nem öröklött.
• Környezeti tényezők: toxikus anyagokkal, például növényvédő szerekkel való érintkezés növelheti a kockázatot.
• Öregedés: a Parkinson-kór elsősorban 60 év felett alakul ki, bár ritkábban fiatalabb korban is jelentkezhet.
• Férfi nem: a férfiak körében valamivel gyakoribb a betegség.

A Parkinson-kór diagnosztizálása

A Parkinson-kór diagnózisa klinikai vizsgálatokon alapul, mivel jelenleg nincs egyetlen laboratóriumi teszt vagy képalkotó vizsgálat, amely önmagában igazolhatná a betegséget. Az orvos az alábbi módszerekkel állapíthatja meg a diagnózist:

• Neurológiai vizsgálat: az orvos a tünetek meglétét és súlyosságát értékeli.
• Dopamin-szintézist vizsgáló képalkotó eljárások: PET- vagy SPECT-vizsgálatok segíthetnek az agyi dopaminhiány kimutatásában.
• Levodopa teszt: ha a beteg jól reagál a levodopa-kezelésre, az megerősítheti a Parkinson-kór diagnózisát.

A Parkinson-kór kezelési lehetőségei

A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, de különböző kezelési módokkal a tünetek enyhíthetők és az életminőség javítható:

Gyógyszeres kezelés

• A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek:
• Levodopa: a leghatékonyabb gyógyszer, amely az agyban dopaminná alakul.
• Dopaminagonisták: utánozzák a dopamin hatását, például pramipexol, ropinirol.
• MAO-B gátlók: lassítják a dopamin lebontását, például selegilin, rasagilin.
• COMT-gátlók: meghosszabbítják a levodopa hatását, például entakapon.
• Antikolinerg szerek: a remegés enyhítésére szolgálnak, de mellékhatásaik miatt ritkábban alkalmazzák őket.
• Mélykagylói agyi stimuláció (DBS): az agy bizonyos területeire implantált elektródák elektromos impulzusokat adnak, csökkentve a tüneteket.

Életmódváltás és mozgásterápia

• Rendszeres testmozgás segíti a mobilitás megőrzését.
• Fizioterápia és logopédia javíthatja a mozgáskoordinációt és a beszédet.
• Egészséges étrend, például mediterrán diéta segíthet a tünetek enyhítésében.
• Támogató terápiák:
• Pszichoterápia és mentális támogatás a depresszió és szorongás kezelésére.
• Alternatív terápiák, mint a jóga vagy tai-chi, szintén hasznosak lehetnek.

Gyakran ismételt kérdések a a Parkinson-kórról

A Parkinson kór tünetei változnak, fokozatosan alakulnak ki a betegség előrehaladásával, ami megnehezíti a betegség korai fázisában történő diagnosztizálását. Az Alzheimer-kórhoz hasonlóan a Parkinson-kór is idegsejt-pusztulásos betegség, sokszor össze is keverik, de fontos különbség, hogy az utóbbit mozgászavarral járó tünetcsoport jellemzi. A remegéssel szokták összekapcsolni: „akinek remeg a keze, az parkinsonos”, pedig ez egyáltalán nem igaz.

Milyen korán jelentkezhet a Parkinson-kór?

A legtöbb esetben 60 éves kor felett diagnosztizálják, de ritka esetekben fiatalabbaknál is előfordulhat, amit "fiatalkori Parkinson-kórnak" neveznek.

Öröklődhet-e a Parkinson-kór?

A legtöbb esetben nem örökletes, de bizonyos genetikai mutációk növelhetik a kockázatot. A családi halmozódás ritka.

Milyen gyorsan romlanak a tünetek?

A Parkinson-kór progressziója egyénenként eltérő lehet. Egyes betegeknél évtizedekig lassan romlik az állapot, míg másoknál gyorsabb a lefolyás.

Befolyásolhatja-e az étrend a Parkinson-kórt?

Igen, egyes ételek, például az antioxidánsokban gazdag étrend, segíthetnek a tünetek enyhítésében. A fehérjék fogyasztását a levodopa szedésekor érdemes időzíteni, mert befolyásolhatják a gyógyszer felszívódását.

Van-e remény a Parkinson-kór gyógyítására?

Jelenleg nincs gyógymód, de számos kutatás zajlik, amelyek célja a betegség lelassítása vagy gyógyítása. Az őssejtkutatás és a génterápiák ígéretes lehetőségeket kínálnak a jövőben.

Felhasznált források:

• National Institute of Neurological Disorders and Stroke
• Parkinson’s Foundation
• Mayo Clinic
• Cleveland Clinic