Arcideg-bénulás: másnéven az arc izmainak bénulása, kraniális mononeuropátia. A betegség lényege az arcizmok beidegzéséért felelős 7. agyideg, az arcideg működészavara. Az arcideg károsodása a beidegzett arcizmok gyengeségéhez, súlyosabb esetében bénulásához vezet.
A Bell-parézis (arcideg-bénulás) az arcideg egyoldali, hirtelen kialakuló bénulása, melynek tünetei az arc féloldali gyengesége, mimikai nehézségek és a szem elsimulása. Az állapot leggyakrabban vírusfertőzés (pl. herpesz) vagy autoimmun reakció következménye, és bár a betegek többsége teljes mértékben felépül, a kezelés, főként szteroidok alkalmazása az első 72 órában a gyógyulási esélyeket növelheti.
Az arcidegbénulás, vagy más néven Bell-parézis egy ritka kórkép, mely hirtelen alakul ki. Az USA-ban az éves gyakoriság kb. 30-40.000, azaz két tízezrelék, tehát ritka betegségnek számít. Az arcideg gyulladása, duzzanata áll a háttérben, azon a szakaszon, ahol az ideg a koponyán belül fut. A betegség oka jelenleg nem ismert. Feltételezik, hogy kiválthatja pl. a herpes zoster, az övsömör nevű fertőzés is. Mi okozhat még arcideg-bénulást?
Kiindulhat adott esetben egy egyszerűnek tűnő megfázás nyomán is. A tünetek legtöbbször azonnal láthatóak, de eltelhet 2-3 nap a kialakulásukig. Ha később jelentkeznek, általában kevésbé súlyosak. Az arcideg-bénulás tünetei általában csak az egyik oldalon jelentkeznek, enyhe-súlyos változatban.
Legjellemzőbb az arc merevsége, és egy oldalra való "elhúzódása".
Sok esetben az arcideg-bénulás diagnózisához elegendő a beteg kórelőzménye, anamnézise, és egy alapos fizikális vizsgálat. Ha az orvos esetleg agytumorra gyanakszik, a következő műszeres vizsgálatok elvégzése lehet indokolt:
A legtöbb esetben nem szükséges kezelés, a tünetek múló jellegűek lehetnek. Elképzelhető viszont, hogy csak hetek-hónapok alatt áll helyre az arcizmok normális működése, tehát ez a beteg számára eléggé frusztráló tudat.
Az orvos rendelhet lubrikáns (nedvesítő) célzatú szemcseppet, szemkenőcsöt a kellő nedvességű környezet fenntartására, ha az illető nem képes szemét teljesen becsukni. Éjszakára felrakott szemtapasz is hasznos lehet.
Bizonyos esetekben gyógyszereket is alkalmaznak, ezek hatása nem teljesen egyértelmű. Adható pl. kortikoszteroid, mint erős gyulladásgátló, ez csökkentheti a duzzanatot az arcideg körül. Esetleg adható célzott vírusellenes szerrel történő kezelés is. Végeztek műtéteket az arcideg tehermenetesítésére (dekompressziós műtét) de az esetek nagy részében ezek nem voltak igazán sikeresek.
Az arcideg-bénulás az esetek legnagyobb részében néhány hónap alatt nyom nélkül gyógyul. Ha az idegműködés nem teljességgel – tehát bénulásig károsodott, és a tünetek mintegy 3 héten belül javulnak, várhatóan teljeskörű lesz a gyógyulás.
Jelentősebb mértékű szemszárazság.
Az arcideg-bénulás – különösen ha hirtelen jelentkezik – rendkívüli riadalmat tud kelteni. Sokan a stroke-ra asszociálnak, hiszen a féloldalas arcaszimmetria ebben az esetben is megjelenik. A két kórkép azonban különbözik: stroke esetén általában a kar vagy a láb gyengesége, beszédzavar, zavartság is megfigyelhető. Bell-parézisben ezek hiányoznak, és az arcizmok hirtelen elernyedése a vezető tünet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a laikus nem tudja biztonsággal elkülöníteni a kettőt, ezért minden esetben javasolt az azonnali orvosi vizsgálat.
Az arcideg (nervus facialis) egy keskeny csontos csatornában fut végig a koponyacsontban, ahol kevés a hely ahhoz, hogy a legkisebb duzzanatot is „elviselje”. Ha a vírusfertőzés vagy más gyulladásos folyamat miatt az ideg megduzzad, a csatorna fala összenyomja. Ez az összenyomódás akadályozza az ingerület továbbítását, így az izomzat „áramellátása” zavart szenved. Hasonló jelenség figyelhető meg karpális alagút szindróma esetén is – csak itt a csukló szorítja a középideget, míg Bell-bénulásban a koponya szűk járata okozza a gondot.
A duzzanat csökkenésével az ideg működése fokozatosan visszatér, ezért a legtöbb beteg hetekkel-hónapokkal később teljesen helyrejön. Ha azonban az idegrostok komolyabban sérülnek, a regeneráció hosszabb időt vesz igénybe. Az ideg körülbelül 1 millimétert képes nőni naponta, így a teljes gyógyulás eltarthat akár fél évig is.
Sokan arról számolnak be, hogy nem maga a bénulás a legkellemetlenebb, hanem a hétköznapokban tapasztalt apró, mégis zavaró tünetek. Az étkezés nehézsége, a nyáladzás, a szemzárási problémák önbizalomcsökkenést és társasági gátlást okozhatnak. Az arc érintett oldala mintha „másé” lenne: nem mozdul úgy, ahogy szeretnénk, és ez pszichésen is megterhelő.
A gyógyulás során sok beteg érez bizsergést, húzódást, vagy az arc „összerándulásait”. Ezek gyakran a regenerálódó ideg jelei. Kicsit olyan ez, mint amikor begipszelt végtagunk felszabadítása után újra tanuljuk használni az izmokat – az arc is hasonló folyamaton megy keresztül.
A Bell-parézis kezelésében a célzott arcgyógytorna kiemelkedően fontos. Bár az ideg sérült, az izmoknak szükségük van a megfelelő ingerekre, hogy ne sorvadjanak, és készen álljanak a regeneráló impulzusok befogadására. A szakember által vezetett gyakorlatok segítenek fenntartani az izomtónust, javítják a keringést, és támogatják az ideg-izom kapcsolat újraszerveződését.
A gyógytorna tipikusan finom, kontrollált mozdulatokból áll: szemrés finom zárása, szemöldök emelése, ajakkerekítés, mosoly „féloldali” gyakorlása. A hangsúly mindig a lassú, tudatos mozgáson van, nem a megerőltetésen. A túlzott erővel végzett gyakorlat akár ronthat is, ezért rendszeres szakmai kontroll javasolt.
Bár az arcideg-bénulás leggyakrabban jóindulatú, múló állapot, vannak helyzetek, amelyekben érdemes további kivizsgálást kérni. Ilyen például:
Ilyenkor felmerülhet akár Lyme-kór, daganat, kiterjedt gyulladás vagy idegi károsodás lehetősége is. A modern képalkotó eljárások – CT, MR – nagyon jó hatékonysággal segítenek a differenciáldiagnózisban.
Az egyik legfontosabb teendő a szem védelme. Ha a szemhéj nem záródik tökéletesen, a szaruhártya kiszárad, sérülékennyé válik, és idővel fekélyek is kialakulhatnak rajta. Ez nem pusztán kellemetlen, hanem hosszú távon akár a látást is veszélyezteti.
A vízbázisú műkönnyek nappal, este pedig sűrűbb állagú szemkenőcs segíti a hidratáltság megtartását. Sokan éjszakára szemtapaszt vagy félkemény szemvédőt használnak – ez teljesen helyénvaló.
A kortikoszteroidok adása akkor a leghatékonyabb, ha a tünetek megjelenésétől számítva 72 órán belül kezdődik el. Kutatások szerint ez jelentősen növeli a teljes felépülés esélyét, mert mérsékli az ideg körüli duzzanatot és gyulladást. Antivirális kezelés hozzáadása csak bizonyos esetekben indokolt, főként akkor, ha a tünetek előtt övsömörre, herpeszes panaszokra utaló jel mutatkozik.
A Bell-parézisben szenvedők többsége—különösen azok, akiknél a tünetek nem teljes bénulással indulnak—teljesen felépül. Ha azonban az ideg súlyosan károsodik, megjelenhetnek tartós maradványtünetek. Ilyen lehet a szinkinézis: amikor az arc egyik mozdulatához akaratlanul társul egy másik, például mosolygás közben a szem is félig becsukódik. Ez a regeneráló idegrostok „tévedéséből” adódik, és speciális gyógytornával, elektromos stimulációval mérsékelhető.
Az ízérzés zavara gyakran hónapokig fennállhat, mivel az ízérző rostok egy része szintén a 7. agyidegben fut. A legtöbb beteg idővel visszanyeri a megszokott ízeket, de előfordulhat, hogy egyes zamatokat halványabban érzékel.
Mivel az arc az ember egyik legfontosabb kommunikációs felülete, a féloldali bénulás érzelmileg is megrázó helyzet. Sokan visszahúzódóvá válnak, kerülik a társaságot, vagy rosszabbnak látják a tüneteiket, mint amilyenek valójában. A pszichés támogatás—akár családi, akár szakembertől érkező—fontos része lehet a felépülésnek.
A gyógyulás során segíthet a finom masszázs, a meleg borogatás és a fokozatos izomaktiválás. A túlzott stimulációt azonban kerülni kell, mert felerősítheti a görcsös izomösszehúzódásokat.
Bár a betegséget megelőzni nem lehet, sokat tehet azért, hogy a regeneráció a lehető legjobb legyen:
A legfontosabb mégis az, hogy ne veszítse el a türelmét. Ez a betegség sokszor lassan gyógyul, de a javulás szinte mindig elindul, és hétről hétre látványosabbá válik.
Felhasznált irodalom: MSD Orvosi kézikönyv, PubMed
Mivel az arcidegbénulás kialakulásának hátterében számos különböző ok állhat, a kezelést is ennek alapján kell meghatározni. Milyen terápiával kezelhető az arcidegbénulás? Van esély a teljes gyógyulásra?
Arcideg-bénulás: másnéven az arc izmainak bénulása, kraniális mononeuropátia. A betegség lényege az arcizmok beidegzéséért felelős 7. agyideg, az arcideg működészavara. Az arcideg károsodása a beidegzett arcizmok gyengeségéhez, súlyosabb esetében bénulásához vezet.