Botulizmus

A botulizmus (a latin botulus, "kolbász" szóból) egy ritka, de veszélyes paralitikus (bénulásos) betegség.

A botulizmus a Clostridium botulinum Gram-pozitív, spórás, anaerob baktérium által okozott súlyos különleges formájú ételmérgezés. A spórákból kikelt kórokozó csak szigorúan oxigénmentes környezetben képes szaporodni, és magát a betegséget az általa termelt méreg (neurotoxin) okozza.

A botulinum toxin az egyik legerősebb ismert méreg

A bél fehérjebontó enzimei nem bontják. A szervezeten belül a vér útján terjed. Az étel okozta botulizmust olyan étel fogyasztása okozza, amely botulinum toxint tartalmaz. Sebbotulizmus sérülés során alakul ki, ilyenkor a seb Clostridium botulinum baktériummal fertőződik. Gyermekbotulizmust a baktérium spórájának elfogyasztása okozza, amely azután tenyészni kezd a belekben és toxint termel.

A botulizmus előfordulása

A baktériumok megtalálhatók a zöldségek levelén, talajban, állati bélcsatornában, természetes élőhelye mindenhol a föld, a trágya, friss és főzött mezőgazdasági termények. Mérgezés forrása általában a konzervek, szennyezett zöldségfélék, füstölt állati húsok, méz. Előidézhetik a nyersen elfogyasztott húsipari készítmények, de a lelkiismeretlenül, vagy rossz technológiával készült házi készítmények is.

A botulizmus okai

A baktérium által termelt méreg (toxin) neurotoxin, az acetilkolin felszabadulását gátolja, így testszerte jelentkeznek szimmetriás petyhüdt, bénulásos tünetek. A lefelé terjedő bénulás az agyidegekben kezdődik. A botulizmusnak mindig együttjáró tünetei az agyidegbénulások.

A botulizmus tünetei

18-36 órával az étel elfogyasztása után kezdődnek, de ez az idő lehet 2 óra vagy akár 8 nap is. Az ételbotulizmus esetek egyharmadában eleinte emésztőrendszeri tünetek, hányás, hasmenés jelentkezik.

Láz csak a seb-botulizmusban fordul elő, a lappangási idő ilyenkor 4-14 nap. Sebbotulizmus esetén nincsenek emésztőrendszeri tünetek.

• Eleinte étvágytalanság, nyáladzás, gyenge sírás, gyors izomkifáradás és a szemmozgató ideg bénulása mellett egész testre terjedő izomgyengeség észlelhető.
• Többnyire székrekedés (obstipáció) is fellép.
• Gyakori tünetek a homályos látás, kettőslátás, szemhéjcsüngés, szájszárazság, nyelési nehezítettség (dysphagia), légzési zavar. Az öntudat tiszta marad, de a beszédzavar (dysarthria), elkent beszéd miatt sokszor nehéz megítélni a beteget. A botulizmus előrehaladott stádiumában légzésbénulás és szívelégtelenség vezethet halálhoz.

A botulizmus lefolyása

Bármely életkorban előfordulhat. A betegség lefolyása széles határok között mozoghat: lehet enyhe, alig észrevehető, amikor csak a faciális(arc-, arcideg) bénulás észlelhető. Máskor nagyon gyors, halálos lehet a kimenetel légzési és keringési elégtelenség miatt. A beteg nem fertőző, elkülöníteni nem kell.

A botulizmus diagnózisa

Kóroki diagnózis a baktérium és toxin kimutatására székletből, hányadékból, a gyomormosó folyadékból, ételmaradékból. Elektromyographia (EMG), szemészeti és neurológiai vizsgálat a bénulások megítélésében játszanak fontos szerepet.

A botulizmus terápiája

Mivel a betegséget kizárólag a toxin okozza, nincs értelme antibiotikumot adni. A cél gyógyszeres kezeléssel az emésztőrendszerből még fel nem szívódott toxin eltávolítása; illetve a sejtekhez még nem kötődött méreg közömbösítése ellenszérummal.

A botulizmus megelőzése

A spórák a több órás főzést is kibírják, így képesek túlélni az élelmiszer-konzerválási technikákat. Maga a méreg (neurotoxin) hőérzékeny 80°C-on 5-10 perc alatt megsemmisül, így jól megfőzött, sütött ételekben nem kell mérgezéssel számolni.

A konyhai higiénés szabályok betartása, házilag készített konzervek, húsételek megfelelő, fogyasztás előtti forralása, hőkezelése.

Kolbászkészítésnél ügyelni kell a belek alapos átmosására és a földdel történő szennyeződés kizárására. Mivel a botulinum toxin - a legtöbb bakteriális toxinhoz hasonlóan - hőérzékeny, a betegség az ételek megfelelő hőkezelésével megelőzhető.

Élet a botulizmussal

Gyógytorna, neurológiai gondozás teljes rehabilitációt eredményez.

Egyéb tudnivalók a botulizmusról

A botulizmus, mint biológiai fegyver: az ENSZ ellenőrei már a 90-es évek közepén találtak Irakban olyan robbanófejeket, amelyek botulizmus-toxint tartalmaztak. Irak elismerte a toxin előállítását.

Hogyan kerül a toxin az élelmiszerekbe?

A Clostridium botulinum különleges körülmények között kezd toxintermelésbe: amikor az oxigén teljesen hiányzik, a pH 4,6 fölött van, és a hőmérséklet legalább 10–12 °C. Ezek az anaerob, meleg, enyhén lúgos közegben lévő körülmények főként házi konzervekben, olajos befőttekben, fóliázott húsokban, vagy rosszul lezárt, hűtés nélkül tárolt ételekben fordulnak elő.

Különösen kockázatosak:

• házi savanyúságok, amelyek nem elég savasak (pl. cékla vagy káposzta ecet nélkül),
• fokhagymás olajban eltett termékek (ahol a fokhagymán eredetileg jelen lehet a baktérium spórája),
• vákuumcsomagolt, nem hőkezelt füstölt halak,
• romlott húskészítmények.

A nem megfelelően sterilizált háztartási konzervkészítés során akár kis mennyiségű toxin is halálos lehet – ezért minden otthon készített étel esetén létfontosságú a hőkezelés és higiénia.

Miért olyan veszélyes a botulinum toxin?

A botulinum toxin blokkolja az ideg–izom közötti ingerületátvitelt azáltal, hogy megakadályozza az acetilkolin felszabadulását a motoros idegvégződésekben. Ez a mechanizmus teljesen lebénítja az izmokat, de nem jár fájdalommal vagy eszméletvesztéssel – ezért különösen alattomos. Az érintett személy sokszor teljesen tudatánál van, miközben a légzése leáll.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint már 1 nanogramm toxinnal is életveszélyes állapot idézhető elő testsúlykilogrammonként. Emiatt a botulinum toxin szerepel az egyik legveszélyesebb biológiai fegyverként nyilvántartott anyagok listáján is.

A csecsemők különösen veszélyeztetettek: miért nem ajánlott a méz?

A gyermekbotulizmus jellemzően 1 éves kor alatt fordul elő, különösen 2–6 hónapos csecsemőknél. Ilyenkor a baba lenyeli a baktérium spóráit (pl. méz vagy poros tárgy révén), majd azok a belekben szaporodni kezdenek, és toxin termelődik – ami a kicsi szervezetében bénulásos tüneteket okoz. Emiatt egyéves kor alatt szigorúan tilos mézet adni a csecsemőnek, még kis mennyiségben is.

A tünetek gyakran fokozatosan alakulnak ki:

• gyenge szopóreflex,
• csökkent mozgás,
• "puha" izomtónus,
• sírás gyengülése,
• székrekedés,
• légzési nehézség.

A diagnózishoz székletmintából kell kimutatni a baktériumot és toxinját.

Hogyan zajlik a diagnózis pontosabban?

A diagnózis főként klinikai tüneteken és a beteg kórtörténetén alapul (pl. házi készítésű étel fogyasztása után kialakuló neurológiai tünetek). Ezt követően laborvizsgálatokkal lehet megerősíteni:

• széklet, vér, gyomormosó folyadék vagy ételminta vizsgálata toxinelőállításra képes Clostridium botulinum jelenlétére,
• elektromiográfia (EMG) az izomingerület-válasz kimutatására,
• MRI vagy CT az egyéb neurológiai betegségek kizárása érdekében.

Az esetek egy részében az ellenszérum beadása megelőzi a laboreredmények beérkezését, mivel az időablak kritikus.

Hogyan működik az ellenszérum?

Az antitoxin (vagy ellenanyag) célja, hogy a keringésben lévő, még idegsejthez nem kötődött toxinokat semlegesítse. Ez azonban nem képes a már kötődött méreganyagot eltávolítani, így minél előbb kell beadni, lehetőleg az első 24 órán belül.

Az Egyesült Államokban és Európában főként kétféle ellenszérumot alkalmaznak:

• Polivalens botulinum antitoxin (7 típus ellen: A–G),
• Heptavalens (HBAT) ló eredetű antitoxin, amit súlyos esetekben alkalmaznak.

Mellékhatásként allergiás reakció is jelentkezhet, ezért a beadást kórházi környezetben végzik.

Hosszú távú következmények és rehabilitáció

Szerencsére a botulizmusban szenvedő betegek jelentős része – ha időben ellátást kap – teljesen felépülhet. A felépülés hónapokig is tarthat, és sokszor intenzív rehabilitációt igényel:

• légzőtorna,
• beszédterápia,
• gyógytorna az izomerő helyreállítására,
• pszichológiai támogatás a traumatikus élmények feldolgozásához.

A hosszú távú tünetek közé tartozhat:

• tartós fáradékonyság,
• enyhe légzési nehezítettség,
• koncentrációs zavarok,
• neuromuszkuláris gyengeség.

Egyes esetekben a teljes regeneráció több mint egy évet is igénybe vehet.

A botulinum toxin orvosi felhasználása: a kettős arc

Miközben a botulinum toxin életveszélyes lehet, kis dózisban orvosi célokra is alkalmazzák – főként idegi ingerületátvitel gátlására:

• Botox néven ismert kozmetikai célú felhasználás (ráncok csökkentése),
• spaszticitás kezelése (pl. agyi bénulásban),
• krónikus migrén, túlműködő hólyag, tikkelések, strabismus (kancsalság) esetén.

Az orvosi botulinum toxin szigorúan szabályozott környezetben, meghatározott indikációkra és dózisban történik – biztonságosan. A különbség tehát: a dózis és az alkalmazás módja.

Hogyan védekezhetünk a legjobban otthon?

A házi ételkészítés során a következő megelőző lépések különösen fontosak:

• Konzerválás előtt a zöldségeket alaposan mossa meg, és ha lehet, forralja legalább 10 percig.
• Ne használjon vákuumcsomagolást hőkezelés nélkül otthon készült húsokra vagy halakra.
• A füstölt kolbászt vagy hurkát sütés előtt forralja fel 10 percig, különösen, ha házilag készült.
• Ha a konzerv doboz puffadt, felpúposodott vagy sziszeg nyitáskor – azonnal dobja ki!
• Ne fogyasszon romlott szagú vagy furcsa ízű otthon készült ételt akkor sem, ha jól néz ki.

Mikor gyanakodjunk botulizmusra?

Bár a betegség ritka, az alábbi tünetek esetén érdemes gondolni rá:

• étkezést követő 12–48 órán belül jelentkező
• kettőslátás,
• szemhéjcsüngés,
• szájszárazság,
• nyelési nehézség,
• beszédzavar,
• légzési panaszok,
• különösen, ha házilag készített vagy gyanús ételt fogyasztott az illető.

Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni – és a maradék ételmintát is célszerű megőrizni a kivizsgáláshoz.

Hazai vonatkozások – Magyarországon előforduló esetek

Magyarországon évente 1–5 botulizmus esetet regisztrálnak, melyek többsége házi kolbászhoz, húsféléhez köthető. 2004-ben például házi májas fogyasztása okozott több megbetegedést. Az Országos Epidemiológiai Központ figyelmeztetése szerint a téli disznóvágásos szezonban és a nyári melegben is nőhet a kockázat, ha nem megfelelő a hőkezelés és tárolás.