Cöliákia
A cöliákia oka, tünetei és kezelési lehetőségei
A cöliákia egy egész szervezetet érintő betegség. Az autoimmun lisztérzékenység lényege, hogy a szervezet saját maga ellen indít károsító (immun)választ, mely a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi.
Mi a cöliákia?
A cöliákia egy autoimmun betegség, amelyben a szervezet kóros immunválaszt ad a glutén nevű fehérjére. A glutén elsősorban búzában, árpában és rozsban található meg. A cöliákiás betegek esetében a glutén fogyasztása a vékonybél nyálkahártyájának károsodását okozza, ami hosszú távon tápanyagfelszívódási zavarokhoz és egyéb szövődményekhez vezethet. A betegség nem allergia vagy egyszerű táplálékintolerancia, hanem egy egész életen át tartó állapot, amely csak szigorú gluténmentes diétával kezelhető.
A cöliákia tünetei
A cöliákia tünetei rendkívül változatosak lehetnek, és nem minden érintettnél jelentkeznek egyformán. A betegség klasszikusan emésztőrendszeri panaszokkal jár, de sok esetben extraintesztinális tünetek is megfigyelhetők.
Emésztőrendszeri tünetek
- Hasmenés vagy székrekedés
- Puffadás, gázképződés
- Hasi fájdalom, görcsök
- Zsíros, bűzös széklet (steatorrhea)
- Fogyás vagy gyermekeknél a növekedés elmaradása
Extraintesztinális tünetek
- Vashiányos vérszegénység
- Csontritkulás vagy csontfájdalom
- Krónikus fáradtság
- Depresszió, szorongás
- Fejfájás vagy migrén
- Bőrproblémák, például dermatitis herpetiformis (viszkető, hólyagos kiütések)
- Ízületi fájdalmak
- Fogzománc-károsodás
A cöliákia diagnosztizálása
A cöliákia diagnózisához többféle vizsgálatra van szükség. Fontos, hogy a vizsgálatok előtt a beteg ne kezdjen gluténmentes diétába, mert az befolyásolhatja az eredményeket.
Laboratóriumi vizsgálatok
- Specifikus antitestek kimutatása: anti-tTG (szöveti transzglutamináz elleni antitest), EMA (endomysium elleni antitest), DGP (deamidált gliadin peptid elleni antitest)
- Vérkép és vashiány vizsgálata: mivel a betegség gyakran okoz vashiányos vérszegénységet
Genetikai vizsgálat
A cöliákia genetikai hajlamhoz kötött, ezért a HLA-DQ2 és HLA-DQ8 gének vizsgálata segíthet a kizárásban, ha a beteg tünetei nem egyértelműek.
Vékonybél-biopszia
Ha a laboratóriumi eredmények pozitívak, az orvos endoszkópos vizsgálat során szövettani mintát vesz a vékonybélből, hogy kimutassa a bélbolyhok sorvadását, ami a cöliákia jellegzetes elváltozása.
A cöliákia kezelése
Jelenleg a cöliákia egyetlen hatékony kezelése a szigorú, élethosszig tartó gluténmentes diéta. A legkisebb gluténbevitel is gyulladást válthat ki a bélben, ezért a betegeknek kerülniük kell minden gluténtartalmú élelmiszert.
Tiltott ételek:
- Búzából, árpából, rozsból készült ételek (kenyér, tészta, sütemények)
- Zab (ha nincs gluténmentes címkével ellátva, mert gyakran szennyeződhet gluténnel)
- Feldolgozott élelmiszerek, amelyek rejtett glutént tartalmazhatnak (pl. szószok, levesporok, felvágottak)
Engedélyezett ételek:
- Természetesen gluténmentes gabonák (rizs, kukorica, hajdina, quinoa)
- Zöldségek, gyümölcsök
- Húsok, halak, tojás
- Tejtermékek (ha nincs laktózérzékenység)
- Gluténmentes termékek (speciális lisztek, pékáruk)
A megfelelő diéta betartásával a bélkárosodás visszafordítható, és a tünetek enyhülnek vagy teljesen megszűnnek.
Gyakori kérdések a cöliákiáról
Gyakran típusos tünetek nélkül jelenik meg az autoimmun gluténérzékenység. Számos olyan tünet is jelezheti a cöliáka jelenlétét, mely nem utal arra sem, hogy egy emésztőrendszeri probléma áll a háttérben.
Örökölhető-e a cöliákia?
Igen, a cöliákia genetikai hajlamhoz kötött. Ha egy közeli családtagnál (szülő, testvér) diagnosztizálták, akkor nagyobb az esély arra, hogy más családtagok is érintettek lehetnek. Ezért javasolt a genetikai és szerológiai szűrés azok számára, akiknek a családjában előfordult a betegség.
Gyógyítható-e a cöliákia?
Nem, jelenleg a cöliákia nem gyógyítható, de szigorú gluténmentes diétával a tünetek megszüntethetők, és a bél nyálkahártyája regenerálódhat. A diéta élethosszig tartó, és nem lehet kivételezni, mert a legkisebb gluténbevitel is károsíthatja a bélrendszert.
Miben különbözik a cöliákia a gluténérzékenységtől?
A cöliákia egy autoimmun betegség, amely a vékonybél károsodását okozza, míg a nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén a beteg glutén fogyasztása után hasonló tüneteket tapasztalhat (puffadás, hasi fájdalom), de nincs autoimmun reakció vagy bélkárosodás. Az érzékenység diagnózisa kizárásos alapon történik.
Egy cöliákiás ehet-e zabot?
A zab természetesen gluténmentes, de gyakran szennyeződik gluténnal a feldolgozás során. Csak olyan zab fogyasztható, amelyet gluténmentes tanúsítvánnyal láttak el. Néhány cöliákiás azonban a tiszta zabot sem tolerálja, így egyéni érzékenységtől is függ.
Milyen szövődményei lehetnek a kezeletlen cöliákiának?
Ha a beteg nem tartja be a gluténmentes diétát, akkor hosszú távon súlyos szövődmények alakulhatnak ki, mint például krónikus tápanyaghiány, csontritkulás, meddőség, idegrendszeri problémák, vagy akár bizonyos daganatok (pl. vékonybél-limfóma) kialakulása. Ezért a korai diagnózis és a diéta szigorú betartása létfontosságú.
Okozhat-e a cöliákia csalánkiütést (urticariát)?
Közvetetten igen, de nem ez a legjellemzőbb bőrtünet. betegség jól ismert emésztőrendszeri tüneteket okoz – például puffadást, hasmenést vagy fogyást –, de kevésbé közismert, hogy bőrgyógyászati tünetek is kísérhetik. A gluténnel szembeni túlérzékenység során az immunrendszer gyulladásos folyamatokat indít el, amelyek bőrreakciókban is megnyilvánulhatnak. Habár a klasszikus csalánkiütés nem jellemző tünete a cöliákiának, egyes esetekben szórványos viszkető kiütések, bőrpír vagy duzzanatok jelentkezhetnek gluténfogyasztást követően, főként kezeletlen vagy frissen diagnosztizált betegnél.
Lehet-e oka a DAO enzim csökkent termelődése a cöliákia?
Igen, a cöliákia lehet oka a DAO enzim csökkent termelődésének. A diamino-oxidáz (DAO) enzim főként a vékonybél nyálkahártyájában termelődik, és fontos szerepet játszik a szervezet hisztaminlebontásában (lsd: hisztamin intolerancia). Cöliákiában a glutén fogyasztása immunreakciót vált ki, amely károsítja a vékonybél nyálkahártyáját és a bélbolyhokat. Ennek következtében csökkenhet a DAO enzim termelődése, mivel a sérült nyálkahártya kevesebb DAO-t képes előállítani. Ez azt jelenti, hogy cöliákiában – főként kezeletlen vagy aktív formában – gyakrabban jelentkezhetnek hisztaminintolerancia tünetek, mivel a csökkent DAO-szint miatt a szervezet nehezebben tudja lebontani a táplálékkal bevitt hisztamint.
Felhasznált források:
- Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
- Celiac Disease Foundation
- Mayo Clinic
- National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases
- Cleveland Clinic
- Cleveland Clinic – Histamine Intolerance
- NIH – Diamine oxidase (DAO) and gastrointestinal disease
Hasznos tudnivalók, cikkek cöliákia témában
Autoimmun betegségek: előre jelezhető lesz, hogy kik a veszélyeztetettek
A pécsi kutatás hosszú távú célja annak az előrejelzése, hogy kik lehetnek a veszélyeztetett betegek, és esetükben milyen szűrővizsgálatok segíthetnek a következő lehetséges betegség minél koraibb előrejelzésében.
Ennyi mindent jelezhet az, ha túl zsíros, fényes a széklete
A széklet színe és állaga fontos információkat hordozhat az egészségéről.
Így derítheti ki, hogy elsorvadtak-e a bélbolyhai
Akár teljesen el is sorvadhatnak a bélbolyhok, ha kezeletlenül hagyja ezt az állapotot.
Recept: foszlós és puha húsvéti kalács mandulaliszttel
Húsvétkor hagyomány a foszlós kalács sütése. Mandulaliszttel ízletesebb, könnyebb és sokkal egészségesebb is lesz a kalácsunk.