Cöliákia

A cöliákia egy egész szervezetet érintő betegség. Az autoimmun lisztérzékenység lényege, hogy a szervezet saját maga ellen indít károsító (immun)választ, mely a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi.

Mi a cöliákia?

A cöliákia egy autoimmun betegség, amelyben a szervezet kóros immunválaszt ad a glutén nevű fehérjére. A glutén elsősorban búzában, árpában és rozsban található meg. A cöliákiás betegek esetében a glutén fogyasztása a vékonybél nyálkahártyájának károsodását okozza, ami hosszú távon tápanyagfelszívódási zavarokhoz és egyéb szövődményekhez vezethet. A betegség nem allergia vagy egyszerű táplálékintolerancia, hanem egy egész életen át tartó állapot, amely csak szigorú gluténmentes diétával kezelhető.

A cöliákia tünetei

A cöliákia tünetei rendkívül változatosak lehetnek, és nem minden érintettnél jelentkeznek egyformán. A betegség klasszikusan emésztőrendszeri panaszokkal jár, de sok esetben extraintesztinális tünetek is megfigyelhetők.

Emésztőrendszeri tünetek

• Hasmenés vagy székrekedés
• Puffadás, gázképződés
• Hasi fájdalom, görcsök
• Zsíros, bűzös széklet (steatorrhea)
• Epekövesség
• Fogyás vagy gyermekeknél a növekedés elmaradása

Extraintesztinális tünetek

• Vashiányos vérszegénység
• Csontritkulás vagy csontfájdalom
• Krónikus fáradtság
• Depresszió, szorongás
• Fejfájás vagy migrén
• Bőrproblémák, például dermatitis herpetiformis (viszkető, hólyagos kiütések)
• Ízületi fájdalmak
• Fogzománc-károsodás

A cöliákia diagnosztizálása

A cöliákia diagnózisához többféle vizsgálatra van szükség. Fontos, hogy a vizsgálatok előtt a beteg ne kezdjen gluténmentes diétába, mert az befolyásolhatja az eredményeket.

Laboratóriumi vizsgálatok

• Specifikus antitestek kimutatása: anti-tTG (szöveti transzglutamináz elleni antitest), EMA (endomysium elleni antitest), DGP (deamidált gliadin peptid elleni antitest)
• Vérkép és vashiány vizsgálata: mivel a betegség gyakran okoz vashiányos vérszegénységet

Genetikai vizsgálat

A cöliákia genetikai hajlamhoz kötött, ezért a HLA-DQ2 és HLA-DQ8 gének vizsgálata segíthet a kizárásban, ha a beteg tünetei nem egyértelműek.

Vékonybél-biopszia

Ha a laboratóriumi eredmények pozitívak, az orvos endoszkópos (bélrendszeri tükrözés) vizsgálat során szövettani mintát vesz a vékonybélből, hogy kimutassa a bélbolyhok sorvadását, ami a cöliákia jellegzetes elváltozása.

Székletvizsgálat

A székletvizsgálatnak is van szerepe a cöliákia (gluténérzékenység) gyanújának felderítésében. A kezeletlen cöliákia felszívódási zavart okoz, ami zsíros, laza, bűzös széklethez vezethet (steatorrhoea). Székletvizsgálattal kimutatható lehet a megnövekedett zsírürítés, illetve más emésztési elégtelenség jelei. A végleges diagnózishoz azonban vérvizsgálat és bélbiopszia szükséges.

A cöliákia kezelése

Jelenleg a cöliákia egyetlen hatékony kezelése a szigorú, élethosszig tartó, dietetikus által összeállított gluténmentes diéta. A legkisebb gluténbevitel is gyulladást válthat ki a bélben, ezért a betegeknek kerülniük kell minden gluténtartalmú élelmiszert.

Tiltott ételek:

• Búzából, árpából, rozsból készült ételek (kenyér, tészta, sütemények)
• Zab (ha nincs gluténmentes címkével ellátva, mert gyakran szennyeződhet gluténnel)
• Feldolgozott élelmiszerek, amelyek rejtett glutént tartalmazhatnak (pl. szószok, levesporok, felvágottak)

Engedélyezett ételek:

• Természetesen gluténmentes gabonák (rizs, kukorica, hajdina, quinoa)
• Zöldségek, gyümölcsök
• Húsok, halak, tojás
• Tejtermékek (ha nincs laktózérzékenység)
• Gluténmentes termékek (speciális lisztek, pékáruk)

A megfelelő diéta betartásával a bélkárosodás visszafordítható, és a tünetek enyhülnek vagy teljesen megszűnnek.

Gyakori kérdések a cöliákiáról

Gyakran típusos tünetek nélkül jelenik meg az autoimmun gluténérzékenység. Számos olyan tünet is jelezheti a cöliáka jelenlétét, mely nem utal arra sem, hogy egy emésztőrendszeri probléma áll a háttérben.

Örökölhető-e a cöliákia?

Igen, a cöliákia genetikai hajlamhoz kötött. Ha egy közeli családtagnál (szülő, testvér) diagnosztizálták, akkor nagyobb az esély arra, hogy más családtagok is érintettek lehetnek. Ezért javasolt a genetikai és szerológiai szűrés azok számára, akiknek a családjában előfordult a betegség.

Gyógyítható-e a cöliákia?

Nem, jelenleg a cöliákia nem gyógyítható, de szigorú gluténmentes diétával a tünetek megszüntethetők, és a bél nyálkahártyája regenerálódhat. A diéta élethosszig tartó, és nem lehet kivételezni, mert a legkisebb gluténbevitel is károsíthatja a bélrendszert.

Miben különbözik a cöliákia a gluténérzékenységtől?

A cöliákia egy autoimmun betegség, amely a vékonybél károsodását okozza, míg a nem-cöliákiás gluténérzékenység esetén a beteg glutén fogyasztása után hasonló tüneteket tapasztalhat (puffadás, hasi fájdalom), de nincs autoimmun reakció vagy bélkárosodás. Az érzékenység diagnózisa kizárásos alapon történik.

Egy cöliákiás ehet-e zabot?

A zab természetesen gluténmentes, de gyakran szennyeződik gluténnal a feldolgozás során. Csak olyan zab fogyasztható, amelyet gluténmentes tanúsítvánnyal láttak el. Néhány cöliákiás azonban a tiszta zabot sem tolerálja, így egyéni érzékenységtől is függ.

Milyen szövődményei lehetnek a kezeletlen cöliákiának?

Ha a beteg nem tartja be a gluténmentes diétát, akkor hosszú távon súlyos szövődmények alakulhatnak ki, mint például krónikus tápanyaghiány, csontritkulás, meddőség, idegrendszeri problémák, vagy akár bizonyos daganatok (pl. vékonybél-limfóma) kialakulása. Ezért a korai diagnózis és a diéta szigorú betartása létfontosságú.

Okozhat-e a cöliákia csalánkiütést (urticariát)?

Közvetetten igen, de nem ez a legjellemzőbb bőrtünet. betegség jól ismert emésztőrendszeri tüneteket okoz – például puffadást, hasmenést vagy fogyást –, de kevésbé közismert, hogy bőrgyógyászati tünetek is kísérhetik. A gluténnel szembeni túlérzékenység során az immunrendszer gyulladásos folyamatokat indít el, amelyek bőrreakciókban is megnyilvánulhatnak. Habár a klasszikus csalánkiütés nem jellemző tünete a cöliákiának, egyes esetekben szórványos viszkető kiütések, bőrpír vagy duzzanatok jelentkezhetnek gluténfogyasztást követően, főként kezeletlen vagy frissen diagnosztizált betegnél.

Lehet-e oka a DAO enzim csökkent termelődése a cöliákia?

Igen, a cöliákia lehet oka a DAO enzim csökkent termelődésének. A diamino-oxidáz (DAO) enzim főként a vékonybél nyálkahártyájában termelődik, és fontos szerepet játszik a szervezet hisztaminlebontásában (lsd: hisztamin intolerancia). Cöliákiában a glutén fogyasztása immunreakciót vált ki, amely károsítja a vékonybél nyálkahártyáját és a bélbolyhokat. Ennek következtében csökkenhet a DAO enzim termelődése, mivel a sérült nyálkahártya kevesebb DAO-t képes előállítani. Ez azt jelenti, hogy cöliákiában – főként kezeletlen vagy aktív formában – gyakrabban jelentkezhetnek hisztaminintolerancia tünetek, mivel a csökkent DAO-szint miatt a szervezet nehezebben tudja lebontani a táplálékkal bevitt hisztamint.

Cölikáliához társulhat angolkór?

Igen, a cölikália (lisztérzékenység) társulhat angolkórral, mivel a betegség gyakran okoz felszívódási zavart a vékonybélben, ami D-vitamin- és kalciumhiányhoz vezethet. A D-vitamin elengedhetetlen a kalcium felszívódásához és a csontok egészségéhez, ezért hiánya csontlágyulást, csontdeformitást, azaz angolkórt okozhat.

Cölikália társulhat B-vitamin-hiánnyal?

Igen, a cölikáliához gyakran társul B-vitamin-hiány. A cölikália (gluténérzékenység) bélkárosodást okoz, ami rontja a tápanyagok felszívódását, különösen a vízben oldódó vitaminokét, így a B-vitaminokét (B1, B2, B6, B12, folsav). Ennek következtében a betegek gyakran vérszegénységet, idegrendszeri tüneteket, fáradtságot és egyéb hiánytüneteket tapasztalnak.

Cölikália társulhat mangánhiánnyal?

Cöliákia esetén előfordulhat mangánhiány, mivel a betegség a vékonybél bolyhainak károsodásával jár, ami rontja a tápanyagok felszívódását. A mangán felszívódása is a vékonybélben történik, ezért a kezeletlen gluténérzékenység közvetlenül csökkentheti a bevitel hasznosulását. A cöliákiásoknál gyakran jelentkeznek többféle nyomelem és vitaminhiányok, például vas, cink és foláthiány, amelyekkel együtt a mangánhiány is megjelenhet.

Felhasznált források:

• Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI)
• Celiac Disease Foundation
• Mayo Clinic
• National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases
• Cleveland Clinic
• Cleveland Clinic – Histamine Intolerance
• NIH – Diamine oxidase (DAO) and gastrointestinal disease