A cukorbetegek közt el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy elég csak a diabetológiai kezelésen részt venniük az állapotuk stabilizálása érdekében. Diabétesznél ugyanis a kardiológiai ellenőrzés is szükséges, mert a tartósan magas vércukorszint károsíthatja az ereket, és jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
- A cukorbetegeknek nem elég csak a diabetológiai kezelés, rendszeres kardiológiai ellenőrzés is szükséges a szív- és érrendszeri kockázatok miatt.
- A tartósan magas vércukorszint károsítja az ereket, növeli a szív- és érrendszeri betegségek, pl. szívinfarktus, stroke, koszorúér-betegség esélyét.
- A megelőzés kulcsa a vércukor, vérnyomás, koleszterinszint és testsúly megfelelő beállítása és az egészséges életmód, például mozgás, egészséges étrend és dohányzás kerülése.
- A kardiológiai kontroll vizsgálatok közé tartoznak a kórelőzmény-felvétel, fizikális vizsgálatok, labor, EKG, szívultrahang és szükség esetén terheléses EKG.
- A 2-es típusú cukorbetegség jelentősen növeli a szívinfarktus kockázatát, ezért a rendszeres orvosi ellenőrzés és személyre szabott kezelés elengedhetetlen.
Dr. Ferenczy Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy cukorbetegeknél gyakrabban fordul elő például koszorúér-betegség, szívelégtelenség, magas vérnyomás és szívritmuszavar, ezért a rendszeres kontroll a megelőzést és a célzott kezelést is szolgálja.
Mi az összefüggés a cukorbetegség és a szív-érrendszer egészsége közt?
A cukorbetegség és a szív-érrendszer egészsége szorosan összefügg, mert a tartósan magas vércukorszint károsítja az erek belső falát, és elősegíti az érelmeszesedés kialakulását. Emellett a cukorbetegséghez gyakran társul magas vérnyomás, kedvezőtlen vérzsírszint és túlsúly is, amelyek tovább növelik a szív-érrendszeri kockázatot. Ennek következtében a cukorbetegeknél nagyobb eséllyel alakulhat ki koszorúér-betegség, szívinfarktus, stroke, perifériás érbetegség és szívelégtelenség. A kockázat annál nagyobb, minél régebb óta áll fenn a cukorbetegség, illetve minél kevésbé megfelelő a vércukorszint és a társuló kockázati tényezők kontrollja.
Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a cukorbetegség okozta idegkárosodás miatt a szívproblémák néha kevésbé jellegzetes tünetekkel vagy akár fájdalom nélkül jelentkezhetnek. Ezért a szív-érrendszeri kockázat rendszeres felmérése a cukorbetegség gondozásának fontos része.
Ezek a megelőzés legfontosabb lépései
A cukorbetegek szív-érrendszeri kockázatának csökkentésében több területre is érdemes figyelni:
- Vércukorszint megfelelő beállítása, vagyis a tartósan magas vércukorszint érkárosító hatásának mérséklése.
- A vérnyomás rendszeres ellenőrzése és kezelése azért fontos, mert a magas vérnyomás jelentősen fokozza a szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát.
- A koleszterinszint rendezéséhez szükség esetén orvos által felírt koleszterincsökkentő kezelésre van szükség.
- Dohányzás kerülése, ugyanis a dohányzás és a cukorbetegség együtt különösen nagy terhet jelent az erek számára.
- A páciens állapotához igazított, rendszeres mozgás javíthatja a vércukor- és vérnyomásértékeket, valamint a szív-érrendszeri állóképességet.
- A szívbarát, kiegyensúlyozott étrend, amely sok zöldségre, rostban gazdag élelmiszerre, teljes értékű gabonára és kedvező zsírsavösszetételű ételekre épül, előnyös a szív-érrendszer szempontjából is.
- Túlsúly esetén már mérsékelt fogyás is kedvezően hathat az anyagcsere- és szív-érrendszeri kockázatra.
- A rendszeres orvosi ellenőrzések során a vércukor mellett a vérnyomás, vérzsírok, vesefunkció és a szív-érrendszeri kockázat nyomon követése is fontos.
Lényegében nem önmagában a vércukorszintre kell tehát koncentrálni, a szív-érrendszeri védelemhez a vércukor, a vérnyomás, a koleszterin, a testsúly és az életmód együttes rendezése szükséges.
Milyen kardiológiai vizsgálatok jöhetnek szóba cukorbetegeknél?
- A cukorbetegek kardiológiai kontrollja elsősorban annak felmérésére szolgál, hogy fennáll-e szív- és érrendszeri betegség, illetve mekkora annak kockázata. A vizsgálatot az egyéni állapot és a panaszok alapján állítjuk össze. Fontos, hogy nem minden cukorbetegnek van szüksége minden vizsgálatra. A cukorbetegség típusa és fennállásának ideje, az életkor, a társbetegségek, a kockázati tényezők és az esetleges tünetek alapján határozzuk meg, milyen ellenőrzés szükséges – hangsúlyozza dr. Ferenczy Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa.
Általában a következő vizsgálatok történhetnek meg:
- Kórelőzmény és panaszok áttekintése: a kardiológus rákérdez többek között mellkasi fájdalomra, légszomjra, szívdobogásérzésre, terhelhetőségre, szédülésre és korábbi szív-érrendszeri eseményekre.
- Fizikális vizsgálat: vérnyomás-, pulzus- és testsúlymérés, valamint a szív és a keringés vizsgálata.
- Laborvizsgálatok: különösen a vércukor- és HbA1c-érték, a koleszterin- és trigliceridszint, valamint szükség szerint a vesefunkció ellenőrzése.
- Nyugalmi EKG: a szívritmus, a szív elektromos működésének és bizonyos szívbetegségekre utaló eltéréseknek a vizsgálatára.
- Szívultrahang: szükség esetén megmutathatja a szív szerkezetét, a szívüregek és billentyűk állapotát, valamint a szív pumpafunkcióját.
- Terheléses EKG vagy akár 7 napos Holter-EKG: elsősorban panaszok, ritmuszavar gyanúja vagy koszorúér-betegség felmerülése esetén lehet indokolt.
A cukorbetegség komoly kockázat a szív-érrendszer szempontjából
A 2-es típusú cukorbetegség ugyanolyan mértékben növelheti a szívinfarktus és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát, mint egy már lezajlott szívinfarktus. Ezért fontos a kardiovaszkuláris rizikó rendszeres felmérése és csökkentése. Ennek része lehet a vércukor, a vérnyomás és a vérzsírok ellenőrzése, valamint szükség szerint EKG, szívultrahang és egyéb kardiológiai vizsgálatok. Az eredmények alapján személyre szabott életmódváltás és szükség esetén gyógyszeres kezelés javasolható.
Fáj és egyre merevebb a válla? A cukorbetegség kevésbé ismert jele is lehet
- Éjszaka többször is ki kell mennie a mosdóba? Cukorbetegség és szívbetegség tünete is lehet
- Fáj és egyre merevebb a válla? A cukorbetegség kevésbé ismert jele is lehet
- Indokolatlan fogyás: ilyen, amikor betegség okozza
- Hólyagok jelentek meg a lábán? A cukorbetegség ritka tünete is lehet
- Ritka, de életveszélyes állapotot idézhet elő egy gyakran alkalmazott cukorbetegség- és szívgyógyszer
- Sötét lett a bőre a nyakán? A cukorbetegség egyik korai jele is lehet
Gyakori kérdések a cukorbetegség és a szívbetegség kapcsolatáról
Miért növeli a cukorbetegség a szívbetegségek kockázatát?
A tartósan magas vércukorszint idővel károsíthatja az ereket, valamint azokat az idegeket is, amelyek a szív és az érrendszer működésében szerepet játszanak. A cukorbetegség mellett ráadásul gyakran más szív-érrendszeri kockázati tényezők is jelen vannak, például magas vérnyomás, kedvezőtlen vérzsírértékek, túlsúly vagy elhízás. Ezek együttesen elősegíthetik az érelmeszesedést és a koszorúér-betegség kialakulását. Emiatt a cukorbetegség kezelésekor nemcsak a vércukorszintre kell figyelni: a vérnyomás, a koleszterinszint, a testsúly, a dohányzás és az életmód is fontos része a szív-érrendszeri kockázat csökkentésének.
Mennyivel nagyobb a szívbetegség kockázata cukorbetegség esetén?
A cukorbetegeknél lényegesen nagyobb a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának veszélye, mint azoknál, akiknek nincs diabéteszük. A pontos egyéni kockázat azonban nem fejezhető ki egyetlen, mindenkire érvényes számmal. Függ többek között az életkortól, a cukorbetegség fennállásának idejétől, a vércukorszinttől, a vérnyomástól, a koleszterinértékektől, a veseműködéstől, a dohányzástól és attól is, hogy kialakult-e már valamilyen érbetegség. A kockázat ezért személyenként jelentősen eltérhet.
Milyen szív-érrendszeri betegségek gyakoribbak cukorbetegeknél?
A cukorbetegség elsősorban az érelmeszesedéshez kapcsolódó betegségek kockázatát növeli. Ide tartozik a koszorúér-betegség, amely szívinfarktushoz vezethet, valamint az agyi erek betegségei, amelyek növelik a stroke veszélyét. A perifériás artériás betegség szintén gyakoribb lehet: ilyenkor elsősorban a lábak vérellátását biztosító artériák szűkülnek be.
A cukorbetegség és a szívelégtelenség között is szoros kapcsolat van. A szívelégtelenség azt jelenti, hogy a szív nem képes a szervezet szükségleteinek megfelelően pumpálni a vért. A diabéteszben gyakori magas vérnyomás és koszorúér-betegség tovább növelheti ennek kialakulási esélyét.
Lehet szívinfarktusa egy cukorbetegnek mellkasi fájdalom nélkül?
Igen. Bár cukorbetegeknél is a mellkasi fájdalom vagy nyomás lehet a szívinfarktus egyik legfontosabb tünete, előfordulhat, hogy az infarktus kevésbé jellegzetes panaszokkal jelentkezik. A hosszú ideje fennálló diabétesz károsíthatja az idegeket, ezt diabéteszes neuropátiának nevezik. Ha az autonóm idegrendszer is érintett, megváltozhat a fájdalom érzékelése.
Emiatt egyes betegeknél az infarktushoz társuló mellkasi fájdalom enyhébb lehet, vagy akár hiányozhat is. Figyelmeztető tünet lehet helyette például a hirtelen légszomj, szokatlan gyengeség, hideg verejtékezés, hányinger, szédülés vagy megmagyarázhatatlan rosszullét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden cukorbetegnél „néma” infarktus következik be.
Mi az a csendes szívinfarktus?
Csendes vagy néma szívinfarktusról akkor beszélünk, amikor a szívizom vérellátásának zavara és károsodása megtörténik, de az érintett nem tapasztalja a klasszikus, erős mellkasi fájdalmat, vagy a tünetek olyan enyhék és bizonytalanok, hogy nem ismeri fel őket infarktusként.
A beteg például fáradtságot, légszomjat, gyomorégéshez hasonló érzést vagy általános rossz közérzetet tapasztalhat. Előfordulhat, hogy csak egy későbbi EKG vagy más szívvizsgálat során derül ki, hogy korábban szívinfarktusa volt. A csendes infarktus ugyanúgy károsíthatja a szívizmot, ezért nem tekinthető enyhébb vagy veszélytelenebb eseménynek.
Az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség egyaránt növeli a szívbetegség veszélyét?
Igen. Mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabétesz együtt járhat fokozott szív-érrendszeri kockázattal, bár a betegek jellemzői és az egyéb kockázati tényezők eltérhetnek. Az 1-es típusú cukorbetegség gyakran fiatalabb korban kezdődik, ezért az érintett akár évtizedeken keresztül élhet a betegséggel. A 2-es típusú cukorbetegséghez pedig gyakran társul magas vérnyomás, túlsúly, elhízás és kedvezőtlen vérzsírprofil. Mindkét esetben fontos tehát a szív-érrendszeri kockázat rendszeres felmérése.
Ha jó a vércukorszint, megszűnik a szívbetegség veszélye?
Nem, de a megfelelő vércukorkontroll fontos része a szövődmények megelőzésének. A szív-érrendszeri kockázatot azonban nem kizárólag a vércukorszint határozza meg. Hiába megfelelő például a HbA1c-érték, ha közben kezeletlen a magas vérnyomás, magas az LDL-koleszterinszint vagy az illető dohányzik.
A diabétesz korszerű kezelésének ezért több célja van egyszerre: a megfelelő vércukorszint mellett a vérnyomás és a vérzsírok rendezése, a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás is lényeges.
Miért fontos cukorbetegség esetén a koleszterinszint?
A vérben lévő LDL-koleszterin hozzájárulhat az artériák falában kialakuló plakkok képződéséhez. Ha ezek a plakkok növekednek, beszűkíthetik az ereket; ha pedig valamelyik megreped, vérrög keletkezhet, amely akár teljesen elzárhat egy koszorúeret. Ennek következménye szívinfarktus lehet.
Mivel a diabétesz önmagában is növeli az érelmeszesedés kockázatát, a koleszterinértékek ellenőrzése különösen fontos. Az orvos az életkor, az egyéb betegségek és a teljes szív-érrendszeri kockázat alapján dönthet arról, szükség van-e koleszterincsökkentő gyógyszerre.
A magas vérnyomás különösen veszélyes cukorbetegség mellett?
Igen. A magas vérnyomás és a cukorbetegség gyakran együtt fordul elő, és mindkettő károsíthatja az érrendszert. Együttes fennállásuk tovább növeli a szívinfarktus, a stroke, a szívelégtelenség és a vesebetegség kialakulásának veszélyét. Emiatt cukorbetegség esetén a rendszeres vérnyomásmérés nem kevésbé fontos, mint a vércukorszint követése.
Milyen szerepe van a vesének a cukorbetegség és a szívbetegség kapcsolatában?
A diabétesz a krónikus vesebetegség egyik legfontosabb oka, a csökkent veseműködés pedig önmagában is jelentős szív-érrendszeri kockázati tényező. A három probléma ezért szorosan összekapcsolódhat. Cukorbetegeknél rendszeresen ellenőrizhetik a veseműködést vérvizsgálattal, illetve a vizelet albumintartalmát. A korán felismert vesekárosodás kezelése nemcsak a vesék védelme, hanem a teljes szív-érrendszeri kockázat szempontjából is fontos.
Mit tehet egy cukorbeteg a szíve védelméért?
A legfontosabb, hogy ne csak a vércukorszintre koncentráljon. Érdemes rendszeresen ellenőriztetni a vérnyomást, a vérzsírértékeket és a veseműködést, valamint az orvossal meghatározott célértékekre törekedni. A dohányzás abbahagyása az egyik legfontosabb lépés a szív-érrendszeri kockázat csökkentésében.
A rendszeres fizikai aktivitás, a kiegyensúlyozott étrend, a megfelelő testsúly elérése vagy megtartása és az előírt gyógyszerek pontos szedése ugyancsak lényeges. Bizonyos, 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt gyógyszercsoportok egyes betegek esetében a vércukorszint csökkentésén túl szív- és érrendszeri, illetve vesevédő előnyökkel is járhatnak. Hogy melyik kezelés megfelelő, azt mindig az egyéni kockázatok és társbetegségek alapján kell meghatározni.
Mikor kell azonnal segítséget hívni?
Cukorbetegség esetén sem szabad megvárni a „tankönyvi” infarktustüneteket. Azonnali segítségre van szükség, ha mellkasi nyomás, szorítás vagy fájdalom, hirtelen légszomj, hideg verejtékezés, ájulás vagy ájulásközeli állapot, illetve szokatlan rosszullét jelentkezik, különösen akkor, ha a kellemetlenség a karba, vállba, hátba, nyakba vagy állkapocsba terjed.
A mellkasi fájdalom hiánya nem zárja ki a szívinfarktust. Ha a tünetek alapján felmerül ennek lehetősége, Magyarországon a 112-es segélyhívót kell hívni, mert a gyors ellátás alapvetően befolyásolhatja, mekkora károsodást szenved a szívizom.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
