Új állatfajban azonosítottak fertőző rákot, vagyis azt, amikor a daganatos sejtek egyik állatról a másikra képesek átterjedni
- Amerikai kutatók egy édesvízi harcsafajnál azonosították a természetben rendkívül ritka fertőző rák jelenségét.
- A fertőző rák lényege, hogy a daganatos sejtek egyik állatról a másikra képesek átterjedni, ellentétben a vírusok által okozott rákos megbetegedésekkel.
- Az emberek esetében nincs ok aggodalomra, mert az emberi immunrendszer és a genetikai különbségek megakadályozzák az ilyen daganatszövetek megtelepedését.
- A fertőző daganatok tanulmányozása új betekintést nyújthat az immunrendszer működésébe és hozzájárulhat hatékonyabb daganatellenes kezelések fejlesztéséhez.
- A felfedezés nem jelent közegészségügyi veszélyt, hanem tudományos áttörést, amely segítheti jövőbeli rákkutatásainkat és terápiás módszereinket.
A rákot általában olyan betegségnek tartjuk, amely kizárólag az érintett szervezet saját sejtjeiből alakul ki. A természet azonban időnként egészen különös kivételeket produkál. Amerikai kutatók nemrég egy édesvízi harcsafajban azonosítottak fertőző daganatos megbetegedést, vagyis olyan rákot, amelynek sejtjei egyik állatról a másikra is átjuthatnak. A felfedezés első hallásra ijesztően hangzik, a szakemberek szerint azonban az embereknek nincs okuk aggodalomra: az emberi szervezet több, rendkívül hatékony védelmi rendszerrel is megakadályozza egy ilyen jelenség kialakulását.
Rendkívül ritka jelenség a természetben
A legtöbb daganat akkor jön létre, amikor a szervezet saját sejtjeiben genetikai változások halmozódnak fel, és ezek a sejtek ellenőrizetlen osztódásba kezdenek. A rák tehát nem fertőző betegség.
Ennek ellenére a természetben ismert néhány kivételes eset, amikor nem vírus vagy baktérium terjed egyik egyedről a másikra, hanem maguk a daganatos sejtek képesek új gazdaszervezetben tovább élni és szaporodni. Az édesvízi harcsákban most azonosított daganat csupán a negyedik természetes úton ismert fertőző ráktípus az állatvilágban.
A kutatók szerint ez a felfedezés nemcsak zoológiai szempontból különleges, hanem segíthet jobban megérteni azt is, hogyan működik az immunrendszer, és miként lehetne a jövőben hatékonyabban fellépni egyes daganatok ellen.
Miben más a fertőző rák?
Sokan összekeverik a fertőző rákot azokkal a daganatokkal, amelyek kialakulásában vírusok játszanak szerepet.
Jó példa erre a humán papillomavírus (HPV), amely növeli többek között a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Ilyenkor azonban nem maga a daganat terjed, hanem a vírus, amely évekkel később hozzájárulhat a rák kialakulásához.
A fertőző daganatok esetében egészen más történik: a rákos sejtek elhagyják az egyik állat szervezetét, átjutnak egy másikba, ott megtapadnak, majd önálló sejtvonalként tovább szaporodnak.
Miért nem ugyanaz a fertőző rák, mint a rákot okozó vírusok?
Fontos különbséget tenni a fertőző daganatok és a daganatképződést elősegítő vírusok között. Egyes vírusok – például a humán papillomavírus (HPV), a hepatitis B- és C-vírus vagy az Epstein–Barr-vírus – valóban növelhetik bizonyos daganatok kialakulásának kockázatát. Ilyenkor azonban nem maga a rák terjed emberről emberre, hanem a vírus, amely hosszú évek alatt hozzájárulhat a sejtek rosszindulatú átalakulásához. A fertőző daganatok esetében ezzel szemben maguk a rákos sejtek jutnak át egyik egyedből a másikba, ami egészen más biológiai folyamat.
Mely állatoknál ismert ez a különleges jelenség?
A legismertebb példa a tasmán ördög, amelynél az úgynevezett ördög-arcdaganat súlyos harapások során terjed egyik egyedről a másikra. A rákos sejtek a sebekbe jutva képesek új daganatot létrehozni.
A kutyáknál szintén ismert egy fertőző daganat, amely a nemi szerveket érinti, és párzás során, közvetlen nyálkahártya-érintkezéssel adódhat át.
A kagylóknál teljesen más a mechanizmus. Az elpusztult állatokból a daganatos sejtek a vízbe kerülnek, majd a táplálkozás közben vizet szűrő egészséges egyedek felvehetik ezeket.
Az édesvízi harcsáknál egyelőre még vizsgálják a pontos terjedési módot. A szakemberek szerint elképzelhető, hogy közvetlen érintkezés útján történik az átadás, de azt sem zárják ki, hogy a tumorsejtek a vízből kerülnek az új gazdaszervezetbe.
A fertőző daganatok evolúciós szempontból is különlegesek
A fertőző daganatok nemcsak azért számítanak ritkaságnak, mert egyik állatról a másikra képesek átjutni, hanem azért is, mert bizonyos értelemben önálló életet élő sejtvonalakká válnak. A legismertebb példa a kutyák fertőző nemi daganata (CTVT), amelyről genetikai vizsgálatok alapján úgy vélik, hogy több ezer évvel ezelőtt alakult ki egyetlen kutyában. Az eredeti állat már rég elpusztult, a daganat sejtjei azonban azóta is fennmaradtak, és generációról generációra, kutyáról kutyára terjednek.
A kutatók számára ez azért rendkívül izgalmas, mert ezek a sejtek évezredeken keresztül képesek voltak alkalmazkodni az új gazdaszervezetekhez. Tanulmányozásuk segíthet jobban megérteni, hogyan fejlődnek a daganatok, miként kerülik el az immunrendszer támadását, és milyen biológiai tulajdonságok teszik lehetővé a hosszú távú fennmaradásukat.
Miért nem fertőző a rák emberek között?
Bár a felfedezés elsőre aggasztónak tűnhet, a kutatók hangsúlyozzák, hogy nincs bizonyíték arra: emberről emberre természetes úton terjedő rák létezne.
Ennek első és legfontosabb oka az immunrendszer. Az emberi szervezet rendkívül gyorsan felismeri az idegen eredetű sejteket, és még azelőtt elpusztítja őket, hogy azok elszaporodhatnának.
Ugyanez a biológiai mechanizmus okozza azt is, hogy a szervátültetés után a betegeknek immunrendszert gyengítő gyógyszereket kell szedniük, különben szervezetük kilökné az átültetett szervet.
A másik fontos védelmi tényező az emberek közötti genetikai változatosság. Két ember genetikai állománya jelentősen különbözik egymástól, ezért egy másik személy daganatos sejtjei gyakorlatilag képtelenek tartósan megtelepedni egy idegen szervezetben.
Összehasonlításképpen a tasmán ördögök állománya rendkívül kis genetikai változatosságot mutat, ezért immunrendszerük sokkal nehezebben ismeri fel az idegen tumorsejteket.
Végül az sem elhanyagolható, hogy a daganatos sejtek a testen kívül nagyon sérülékenyek. A levegő, az UV-sugárzás, a kiszáradás vagy a hőmérséklet-változás rövid idő alatt elpusztítja őket.
Az emberi immunrendszer folyamatosan felismeri és elpusztítja a daganatos sejteket
Kevesen tudják, hogy a szervezetben naponta keletkeznek olyan sejtek, amelyekben kisebb genetikai hibák alakulnak ki. Ez önmagában még nem jelent betegséget, mert az immunrendszer folyamatosan figyeli a szervezetet, és a legtöbb kóros sejtet még azelőtt eltávolítja, hogy daganattá fejlődhetne.
Rák akkor alakulhat ki, ha egyes sejtek olyan mutációkat halmoznak fel, amelyekkel képesek elkerülni ezt az ellenőrzést. Éppen ezért a modern daganatellenes immunterápiák egyik célja az, hogy ismét „láthatóvá” tegyék ezeket a sejteket az immunrendszer számára, amely így újra képes lehet elpusztítani őket.
Léteznek mégis kivételek?
Bár természetes fertőzésről nincs szó, az orvosi szakirodalomban néhány rendkívül ritka esetet dokumentáltak.
Előfordult már, hogy egy fel nem ismert daganatos donor szervével rákos sejtek is átkerültek a recipiens szervezetébe. Ismertek olyan kivételes esetek is, amikor rosszindulatú sejtek a méhlepényen keresztül jutottak át az anyából a magzatba. Emellett laboratóriumi vagy műtéti balesetek során, daganatos szövettel szennyezett tűszúrás következtében is leírtak sejtátvitelt.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy ezek nem tekinthetők fertőző ráknak, hiszen nem természetes terjedési módot jelentenek, hanem rendkívüli orvosi kivételek.
Az embernek kell-e tartania a fertőző rákos állatoktól?
A válasz a jelenlegi tudományos ismeretek alapján egyértelműen nem. Sem egy fertőző daganatban szenvedő kutya, sem egy tasmán ördög, sem egy érintett hal vagy kagyló nem jelent daganatos fertőzésveszélyt az ember számára. Az ember és ezek az állatok genetikailag annyira különböznek egymástól, hogy a tumorsejtek nem képesek megtelepedni az emberi szervezetben, ráadásul az immunrendszer is gyorsan felismerné és elpusztítaná őket.
Ezért a kutatók ezeket az eseteket nem közegészségügyi veszélyforrásként kezelik, hanem olyan ritka természeti jelenségként, amely segíthet új ismereteket szerezni a daganatok működéséről.
Miért fontos mégis ez a felfedezés?
A fertőző daganatok tanulmányozása sokkal többet jelent puszta tudományos érdekességnél. Az ilyen sejtek valamilyen módon képesek kijátszani a gazdaszervezet immunvédelmét, majd új szervezetben is életben maradni.
Ha a kutatók pontosan megértik ennek a folyamatnak a molekuláris hátterét, az segíthet feltárni az emberi daganatok gyenge pontjait is. Ez hosszú távon új gyógyszerek és kezelések fejlesztéséhez vezethet, különösen az áttétképződés megakadályozásában, amely ma is a daganatos halálozás egyik legfontosabb oka.
Mit jelent ez a hétköznapokban?
A mostani felfedezés nem változtat azon az alapvető tényen, hogy a rák nem fertőző betegség. Nem lehet elkapni kézfogással, közös étkezéssel, csókkal, együttéléssel vagy egy daganatos beteg ápolásával.
A harcsákban felfedezett fertőző daganat ugyan újabb bizonyítéka annak, hogy a természet képes egészen különleges biológiai megoldásokat létrehozni, az emberek számára ez nem jelent új egészségügyi veszélyt. Sokkal inkább egy olyan tudományos áttörésről van szó, amely közelebb viheti a kutatókat annak megértéséhez, miként lehet a jövőben hatékonyabban kezelni vagy akár megelőzni egyes daganatok terjedését az emberi szervezetben.
6 súlyos tévhit a rákról: például tévedés, hogy mind gyógyíthatatlan
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
