Mindenki ezt nézi most!

A májáttét nem májrák! Ez a különbség a kettő között

májáttét, májrák, májdaganat, kezelése, terápia, műtét

Szakemberek bevonásával mutatjuk be, milyen orvosi lehetőségek állnak rendelkezésre, hogy az áttétek eltávolításával vagy terjedésük gátlásával életéveket vagy gyógyulást is adhatnak a betegeknek.

A daganatos betegségek egy része a szervezetben az idő múlásával az eredeti megjelenési helytől távoli szervekben áttétes tumorokat, szakszóval metasztázisokat képezhet.

A májáttét nem májrák!

Az egyik leggyakoribb problémát a májban kialakuló áttétek jelentik, mert azok növekedésnek indulva az egészséges májszövet felélésével, a máj működésének fokozatos gátlásával végzetes szövődményeket okozhatnak.

Májrák: ezekről a tünetekről ismerheti fel

A sebészet, az onkológia és a radiológia összefogásával a korábbinál ma már jelentősen több májáttét eltávolítható a szervezetből, s a műthetetlen esetekben is szélesedett az eszköztár, amelyet be tudnak vetni: a gyógyszeres terápiák vagy az áttéteket roncsoló úgynevezett ablatív módszerek révén ma jóval több lehetőség van a segítségre, mint korábban.

Ez a különbség az elsődleges daganat és a másodlagos áttét között

Alapvető különbséget kell tenni a májban ritkábban kialakuló elsődleges (primer) daganatok és a máshol kialakult tumorokból a májba eljutó másodlagos áttétek (metasztázisok) között.

A másodlagos májdaganatok származhatnak egy közeli szervből, például egy hasnyálmirigyrák vagy epehólyagrák közvetlenül átterjedhet a májra, de a metasztázisoknak – s ez a gyakoribb – távolabbi eredete is lehet: ez esetben a nyirokrendszerbe vagy a vércsatornákba bejutó daganatsejtek jutnak el a májba, majd ott növekedésnek indulnak.

Mi okoz leggyakrabban áttétet?

Májáttétet leggyakrabban vastagbélrák és végbélrák okoz, mivel a hasi szervek felől jövő vénás elfolyás közvetlenül a májon keresztül halad: a máj az első szűrő, ahol fennakadhatnak, kitapadhatnak a ráksejtek.

Májmetasztázist emellett a gyomorráktól az emlőrákon keresztül, a tüdőrákig csaknem mindenféle tumortípus okozhat, a vérképzőrendszerből kiinduló leukémia vagy limfóma ugyancsak érintheti a májat.

Visszafordítható a májkárosodás? Kattintson!

Részben az áttétek megjelenésének kockázata magyarázza azt is, miért kell a daganatos betegeknek rendszeresen kontrollvizsgálatokra járniuk: ez ad esélyt arra, hogy egy esetlegesen meginduló áttétes folyamatot minél korábban felfedezzenek, s kezeljenek.

Előfordulhat az is, hogy nem tudnak a daganatos betegségről, s a májelváltozásra derül fény hamarabb, például egy más okból végzett képalkotó – ultrahang, CT, MRI – vizsgálattal. Ekkor újabb vizsgálatok, illetve a májból vett citológiai minta révén igyekeznek felkutatni az elsődleges tumort, ez ugyanis döntően befolyásolja mind a kezelést, mind az életkilátásokat.

Meg kell operálni, amit lehet

Csaknem minden rákbetegségre igaz: a legjobb esély a gyógyulásra akkor van, ha sikerül megakadályozni az áttétek kialakulását, illetve ha mégis megjelenik a metasztázis, akkor azt sebészileg úgy el lehet távolítani a szervezetből, hogy nem marad sehol daganatszövet.

A májáttétek kezelése alapvetően a sebészeteken történt évtizedekkel ezelőtt is, s ebben máig sincs változás: a betegségnek akkor legjobbak a kilátásai, ha az áttét műthető

– jelenti ki prof. dr. Lázár György, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának igazgatója Jelentős változás abban állt be, hogy ma több májáttét operálható meg, mint korábban.

– Régen úgy tartottuk, hogy ha a májnak a 40-50 százalékát el kellene távolítani a tumor miatt vagy nem egy-két helyen összpontosul a májáttét, akkor kizárt az operáció, mert túl kevés ép májszövet maradna, s az már nem tudná biztosítani a méregtelenítést. Ellenben ma már több olyan beavatkozás létezik, amelyek révén az előrehaladottabb esetekben is eséllyel vehetjük fel a harcot – utal a fejlődésre a sebész professzor, majd a részletekbe is beavat.

Korszerűbbé váltak a diagnosztikus eljárások és a műtéti technikák

Jobban megtervezhetőbbek, s kivitelezhetőbbek lettek az operációk. Végeznek például több lépésben is műtéteket: először az egyik májlebenyből távolítják el az áttétet, ezután 4-6 hetet adnak a gyorsan újratermelődő májszövet regenerálódására, majd a másik májlebenyből is kimetszik az áttétet.

Az intervenciós radiológia eszköztárát bevetve olykor arra is nyílik lehetőség, hogy megnöveljék a máj méretét, s ezzel biztosítsák, hogy elegendő ép májszövet maradjon a műtét után is.

Ekkor a májkapu gyűjtőerének részleges elzárásával (vena porta embolizáció) elérik, hogy a máj daganatosan érintett, megműtendő lebenyébe kevesebb, míg az egészséges részébe arányosan több vér, ezáltal több tápanyag áramoljon – ennek következtében a beteg májlebeny megkisebbedik, az ép lebeny pedig néhány hét alatt akár jelentős mértékben is megnövekedhet, s így biztonságosabbá válhat a műtét.

Lázár György kiemeli: abban, hogy ma több májáttétes beteg megoperálható, határozott szerepe van az onkológia fejlődésének is: a gyógyszeres terápiák révén ugyanis olyan páciensek is műthető állapotba hozhatók, akiknél ez korábban elképzelhetetlen volt.

Forrás: Rákgyógyítás