Mennyi alkohol növeli a vastagbélrák kockázatát? A válasz meglepő lehet!
A vastagbélrák halálozási arányát tekintve elsők között vagyunk az Európai Unióban. Hogyan kerülhető el ez a félelmetes betegség?
Magyarországon évente körülbelül 6000 ember kapja meg a diagnózist rosszindulatú vastagbélrákban, és közel 5000-en halnak meg ebben a betegségben.
A vastagbélrák korai stádiumban jobban gyógyítható
Ez a betegség vezeti az uniós halálozási statisztikákat: a vastagbélrák az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus a tüdő-, emlő-, és bőrdaganat mellett.
"A rosszindulatú vastagbélrák bonyolult folyamatok során, és hosszú idő alatt alakul ki, amelyet életmód és genetikai tényezők egyaránt befolyásolnak. Fontos azonban kiemelni, hogy még a tünetek megjelenése előtt, korai stádiumban felismerve jó eséllyel gyógyítható" – figyelmeztetett Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ belgyógyász-gasztroenterológus szakorvosa.
- A rosszindulatú vastagbéldaganatok 70%-nál nem található genetikai előzmény, azonban egyharmaduknál előfordul a betegség a közeli rokonságban. Ez a kockázatot megduplázza, ezért ha a családban előfordult már ilyen betegség, érdemes rendszeresen szűrővizsgálaton részt venni.
- A vastagbélrákos betegek 4-5%-ánál komolyabb családi előzmény és halmozódás mutatható ki, ők a genetikailag hajlamos csoportba tartoznak. Általában fiatalon jelentkezik náluk a betegség, és a családtagok tisztában vannak ezzel.
Vastagbélrák: kiknél a legnagyobb a kockázat?
Az esélyeket jelentősen befolyásolja az egészségtelen életmód, a feldolgozott ételek, a vörös hús, zsírok (különösen a telített zsírok) gyakori fogyasztása, a magas kalóriabevitel, magas fehérjefogyasztás.
Napi 40 gramm alkoholfogyasztás szintén hozzájárul a betegség kialakulásához: ez egy deci pálinka, fél liter bor vagy két üveg sörnek felel meg.
- Ezen kívül a dohányzás,
- a cukorbetegség,
- a mozgásszegény életmód,
- a magas inzulinszint és
- a túlsúly,
- illetve a nőknél a menopauza is növelheti a kockázatot.
„Ha csökkenteni szeretnénk a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, akkor figyelnünk kell az életmódunkra. Ezeknek a pozitív változtatásoknak azonban több évtizedre kell szólnia, nem csak 1-2 évre. Fontos a nyers, feldolgozatlan ételek fogyasztása, amelyek sok növényi rostot tartalmaznak, mivel azok segítenek megkötni a toxikus anyagokat a belekben, illetve elősegítik a bélmozgást és kedvezően hatnak a bélflórára. Fontos a rendszeres testmozgás, valamint több tanulmány is kimutatta már a kalcium, folsav, szelén és posztmenopauzális hormonpótlás jótékony hatását.” – mondta Dr. Sike Róbert.
Milyen szűrésekkel lehet korán felismerni a vastagbéldaganatot?
Az életmódbeli változtatások mellett a rendszeres szűrés is fontos. Ez vonatkozik a CT-kolonoszkópiára és az endoszkópos vastagbéltükrözésre is. Azoknak, akiknek a családjában volt már vastagbélrák, túlsúlyosak, vagy 50 évesnél idősebbek, érdemes részt venniük a szűrővizsgálaton.
A vastagbéltükrözés nagyon érzékeny módszer, amellyel korai stádiumban felismerhetők a rosszindulatú daganatot megelőző elváltozások. Az előnye, hogy egy alkalommal lehet elvégezni, és egyben lehet eltávolítani a polipokat, elváltozásokat.
Nem szabad megvárni a tünetek megjelenését a vizsgálatokkal, mivel azok már előrehaladottabb stádiumú elváltozásra utalnak. Vérzés, széklet megváltozása, hasi puffadás, hasi fájdalmak, fogyás, vérszegénység esetén azonnal orvoshoz kell fordulni!
"A leghatékonyabb az, ha odafigyelünk az életmódunkra, és 45-50 éves korunk után 4-5 évente szűrővizsgálaton veszünk részt.” – hangsúlyozta Dr. Sike Róbert.
A vastagbéldaganat főbb jelei
A vastagbéldaganat korai szakaszában gyakran nem jelentkeznek egyértelmű tünetek, ezért 50 éves kor felett ajánlott mindenki számára a szűrővizsgálaton való részvétel. A daganat lassan alakul ki, évek vagy akár évtizedek alatt. A betegség fontos jellemzője a székelési szokások változása: a székrekedéses vagy hasmenéses időszakok váltakozva jelentkezhetnek. Emellett gyakoriak a puffadás és a hasi kellemetlen érzés, esetleg émelygés, hányinger és általános rossz közérzet.
Amennyiben vér jelenik meg a székletben, felmerül a vastagbéldaganat gyanúja, ami kivizsgálást igényel. A székletben lévő vér gyakran nem látható szabad szemmel (rejtett vérzés), csak külön vizsgálattal vagy laboratóriumi teszttel lehet kimutatni. A rejtett vérzés miatt a beteg gyakran érzi magát kimerültnek, fáradtnak és vérszegénynek, és sok esetben testsúlyt is veszít.
A vastagbélrák tünetek összefoglalva a következők:
- vérszegénység, fáradékonyság a szivárgó vérzés miatt
- teltségérzet a székletürítés után
- hasmenés vagy székrekedés, esetleg váltakozva
- hasi fájdalom, hasi diszkomfort érzet
- fogyás, amit más nem magyarázhat meg
- véres vagy nyálkás széklet
Összegezve
- Magyarország az Európai Unióban az elsők között van a vastagbélrák halálozási arányában.
- A betegség kialakulásának elkerülése érdekében fontos az egészséges életmód fenntartása.
- Rendszeres szűrés javasolt, különösen 50 éves kor felett.
- Vastagbéltükrözés segíthet korai stádiumban felismerni a betegséget.
- Fontos figyelni a tünetekre, mint például véres széklet, fogyás és hasi puffadás.
Puffad, szelesedik és ólmos fáradtságot érez? Ezek a vastagbélrák korai tünetei
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
