Alkoholból 40 gramm a plafon - efelett már megugranak a vastagbélrák halálozási mutatói

2024.03.11.

vastagbélrák vastagbélrák tünetei vastagbél daganat szűrővizsgálat

A vastagbélrák halálozási arányát tekintve mi állunk a legelől az Európai Unióban. Hogyan kerülhető el ez a félelmetes betegség?

Magyarországon évente körülbelül 6000 ember kapja meg a diagnózist rosszindulatú vastagbélrákban, és közel 5000-en halnak meg ebben a betegségben.

A vastagbélrák korai stádiumban jobban gyógyítható

Ez a betegség vezeti az uniós halálozási statisztikákat: a vastagbélrák az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus a tüdő-, emlő-, és bőrdaganat mellett.

"A rosszindulatú vastagbélrák bonyolult folyamatok során, és hosszú idő alatt alakul ki, amelyet életmód és genetikai tényezők egyaránt befolyásolnak. Fontos azonban kiemelni, hogy még a tünetek megjelenése előtt, korai stádiumban felismerve jó eséllyel gyógyítható" – figyelmeztetett Dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ belgyógyász-gasztroenterológus szakorvosa.

A rosszindulatú vastagbéldaganatok 70%-nál nem található genetikai előzmény, azonban egyharmaduknál előfordul a betegség a közeli rokonságban. Ez a kockázatot megduplázza, ezért ha a családban előfordult már ilyen betegség, érdemes rendszeresen szűrővizsgálaton részt venni.
A vastagbélrákos betegek 4-5%-ánál komolyabb családi előzmény és halmozódás mutatható ki, ők a genetikailag hajlamos csoportba tartoznak. Általában fiatalon jelentkezik náluk a betegség, és a családtagok tisztában vannak ezzel.

Vastagbélrák: kiknél a legnagyobb a kockázat?

Az esélyeket jelentősen befolyásolja az egészségtelen életmód, a feldolgozott ételek, a vörös hús, zsírok (különösen a telített zsírok) gyakori fogyasztása, a magas kalóriabevitel, magas fehérjefogyasztás.

Napi 40 gramm alkoholfogyasztás szintén hozzájárul a betegség kialakulásához: ez egy deci pálinka, fél liter bor vagy két üveg sörnek felel meg.

Ezen kívül a dohányzás,
a cukorbetegség,
a mozgásszegény életmód,
a magas inzulinszint és
a túlsúly,
illetve a nőknél a menopauza is növelheti a kockázatot.

„Ha csökkenteni szeretnénk a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, akkor figyelnünk kell az életmódunkra. Ezeknek a pozitív változtatásoknak azonban több évtizedre kell szólnia, nem csak 1-2 évre. Fontos a nyers, feldolgozatlan ételek fogyasztása, amelyek sok növényi rostot tartalmaznak, mivel azok segítenek megkötni a toxikus anyagokat a belekben, illetve elősegítik a bélmozgást és kedvezően hatnak a bélflórára. Fontos a rendszeres testmozgás, valamint több tanulmány is kimutatta már a kalcium, folsav, szelén és posztmenopauzális hormonpótlás jótékony hatását.” – mondta Dr. Sike Róbert.

Milyen szűrésekkel lehet korán felismerni a vastagbéldaganatot?

Az életmódbeli változtatások mellett a rendszeres szűrés is fontos. Ez vonatkozik a CT-kolonoszkópiára és az endoszkópos vastagbéltükrözésre is. Azoknak, akiknek a családjában volt már vastagbélrák, túlsúlyosak, vagy 50 évesnél idősebbek, érdemes részt venniük a szűrővizsgálaton.

A vastagbéltükrözés nagyon érzékeny módszer, amellyel korai stádiumban felismerhetők a rosszindulatú daganatot megelőző elváltozások. Az előnye, hogy egy alkalommal lehet elvégezni, és egyben lehet eltávolítani a polipokat, elváltozásokat.

Nem szabad megvárni a tünetek megjelenését a vizsgálatokkal, mivel azok már előrehaladottabb stádiumú elváltozásra utalnak. Vérzés, széklet megváltozása, hasi puffadás, hasi fájdalmak, fogyás, vérszegénység esetén azonnal orvoshoz kell fordulni!

"A leghatékonyabb az, ha odafigyelünk az életmódunkra, és 45-50 éves korunk után 4-5 évente szűrővizsgálaton veszünk részt.” – hangsúlyozta Dr. Sike Róbert.

A vastagbéldaganat főbb jelei

A vastagbéldaganat korai szakaszában gyakran nem jelentkeznek egyértelmű tünetek, ezért 50 éves kor felett ajánlott mindenki számára a szűrővizsgálaton való részvétel. A daganat lassan alakul ki, évek vagy akár évtizedek alatt. A betegség fontos jellemzője a székelési szokások változása: a székrekedéses vagy hasmenéses időszakok váltakozva jelentkezhetnek. Emellett gyakoriak a puffadás és a hasi kellemetlen érzés, esetleg émelygés, hányinger és általános rossz közérzet.

Amennyiben vér jelenik meg a székletben, felmerül a vastagbéldaganat gyanúja, ami kivizsgálást igényel. A székletben lévő vér gyakran nem látható szabad szemmel (rejtett vérzés), csak külön vizsgálattal vagy laboratóriumi teszttel lehet kimutatni. A rejtett vérzés miatt a beteg gyakran érzi magát kimerültnek, fáradtnak és vérszegénynek, és sok esetben testsúlyt is veszít.