Csernobil egészségügyi hatásai: okozhat-e bajt a mostani maghasadás?
Szokatlanul magas sugárzást észleltek ukrán kutatók a csernobili atomerőmű egyik alagsori szobájában, ami azt jelenti, hogy újra beindult a maghasadás. Kell-e emiatt aggódnunk?
Az ukrán kutatók a közelmúltban szokatlanul magas neutronszintet mértek a lezárt atomerőműben. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi okozza a folyamatot. Szakértők szerint nem kell az 1986-oshoz hasonló katasztrófától tartani. Egyelőre az atomerőművet fedő kupola elég védelmet nyújt, de a jelenséggel valamit kezdeni kell.
Kihevertük-e az atomkatasztrófa egészségügyi hatásait?
Az 1986-os szörnyű atomkatasztrófa egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatása még mindig nem ismert teljes egészében, de az biztos, hogy számos visszafordíthatatlan vagy halálos betegséget okozott.
Egy 2009-es, az Orosz Tudományos Akadémia közreműködésével végzett egészségügyi kutatás adatai szerint a problémák sokkal szélesebb körűek lehetnek, mint ahogy az eddig publikált tanulmányok jelezték. Például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2005-ös jelentése „csupán” 4000-re becsüli a robbanás miatt bekövetkező halálesetek számát. Ám a később nyilvánosságra hozott adatokra alapozott becslés szerint csak Fehéroroszországban, Oroszországban és Ukrajnában mintegy 200 ezer ember halt meg a baleset következményei miatt 1990 és 2004 között. Igaz, ezek csak számítások, nincsenek dokumentált, hatóságilag hiteles mérésekkel alátámasztva.
Csernobili atomerőmű
Forrás: shutterstock.com
Megugrott a daganatos megbetegedések száma
A kutatók hangsúlyozzák, ma már egyértelmű, hogy a csernobili balesetből származó radioaktív sugárzás következtében valóban megugrott a rákos megbetegedések száma. A három leginkább érintett, ex-szovjet országban drámaian megnőtt a pajzsmirigyrák előfordulási gyakorisága, a kiszabadult radioaktív jód nagy mennyisége miatt. (A pajzsmirigyráknak hosszú a lappangási ideje, így még további megbetegedésekkel is számolni kell.)
Csernobil és a pajzsmirigyrák: hogy függ össze pontosan? Kattintson!
A pajzsmirigynek a hormontermeléshez jódra van szüksége. A légkörbe került nagy mennyiségű radioaktív jódizotóp miatt a lakosokkal nagydózisú jódtablettát szedettek, hogy túltelítsék a pajzsmirigyet jóddal, így kiszorulhatott a káros 131-es jódizotóp.
A likvidátorok körében, illetve az ő gyermekeinél leukémiát is diagnosztizáltak. De ugyanúgy nőtt a gyomor-, tüdő-, mell-, vastagbél-, csontvelő- és nyirokrendszeri rákok előfordulása. De nemcsak a rákkal fizetünk az emberi mulasztásért, a kiszabadult radioaktív anyagok belégzése a légzőrendszert is károsította, tüdőasztmát, krónikus hörghurutot okozva.
Emellett genetikai rendellenességeket is előidézett a káros izotópok nagy mennyisége, Ausztriában, Németországban és Norvégiában is jegyeztek már fel a csernobili baleset következményének tulajdonított kromoszomális elváltozásokat.
Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a 4000, főleg gyerekeknél regisztrált pajzsmirigyrákos megbetegedés - kilenc halálesettől eltekintve - gyógyulással végződött. Hangsúlyozzák, hogy ők nem találtak bizonyítható növekedést a leukémia és egyéb rákos megbetegedések gyakoriságában, amely a balesettel összefüggésbe hozható lenne.
A Greenpeace 2009-es állásfoglalása szerint valószínűtlen, hogy csak Oroszországra, Fehéroroszországra és Ukrajnára korlátozódnának a baleset hatásai. Európa-szerte keletkezett tanulmányok mutatták ki a csernobili balesetnek tulajdonítható születés előtti sugárfertőzés lehetséges hozzájárulását a spontán vetélésekhez, az alacsony születési súly kialakulásához, a gyermekhalandóság növekedéséhez.
Okozhat-e bármit a mostani maghasadás?
A kutatóknak egyelőre fogalmuk sincs, hogy milyen okok állhatnak a sugárzás mértékének növekedése mögött.
Neil Hyatt, a brit Sheffieldi Egyetem oktatója, aki a nukleáris hulladék ártalmatlanítását tanulmányozza, úgy nyilatkozott, hogy az eset emlékeztető számunkra, hogy a csernobili sugárzás kezelése nem egy megoldott, csak stabilizált probléma.
Hyatt szerint a helyzet "aggodalomra ad okot, de nem riasztó". Egyelőre a betonkupola megfelelő védelmet nyújt és nem kell attól tartani, hogy a 35 évvel ezelőtti atomkatasztrófa megismétlődik. Ám ha a neutrontermelés mértéke tovább növekszik, akkor a kutatóknak be kell avatkozniuk.
Forrás: newscientist.com
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
