7 jel, hogy az aggodalmaskodása már inkább szorongásos zavar

Nehéz észrevenni a finom határvonalat.

Az elmúlt években hatalmasat változott a világ hozzáállása a mentális egészséghez. Egyre többen merünk nyíltan beszélni arról, ha rossz napunk van, ha lelkileg kimerültünk, vagy ha éppen segítségre van szükségünk. Ez önmagában óriási előrelépés. Ugyanakkor a nyitottság árnyoldala is megmutatkozott: sok pszichológiai kifejezés bekerült a hétköznapi beszédbe – és ezzel együtt némileg el is vesztette eredeti jelentését.

Elég, ha csak arra gondolunk, amikor valaki a rend iránti vágyát „kényszerességnek” nevezi, miközben a valódi kényszerbetegség (OCD) egy komoly és legyengítő állapot. Hasonlóan járt a szorongás szó is: manapság szinte mindenre használjuk, az apró idegességtől kezdve a pánikrohamig.

De mikor beszélünk valóban szorongásos zavarról, és mikor van szó egyszerű, emberi félelemről?

Ebben segít eligazodni Dr. Mohamed Abdelghani, pszichiáter és a Nurify alapítója a Cosmopolitan-nek elmagyarázta, hogyan különíthetjük el a két állapotot.

A szorongás nem mindig ellenség

A legtöbben a szorongást valami rossz, elkerülendő érzésként tartjuk számon, pedig az esetek egy részében ez a reakció életmentő ösztön. Dr. Abdelghani szerint a szorongás a test természetes válasza egy veszélyhelyzetre – az úgynevezett „üss vagy fuss” mechanizmus része.

- A szorongás természetes emberi válasz egy észlelt fenyegetésre, és bizonyos körülmények között hasznos lehet abban, hogy biztonságban legyünk bizonyos emberektől vagy helyzetektől – magyarázza a szakértő.

Ez az érzés segít, hogy vizsga, randevú vagy sürgős döntés előtt éberebbek, koncentráltabbak legyünk.

- Ha valaki teljesen nyugodt maradna egy sürgős helyzetben, a teljesítménye és a reakcióideje is romlana – teszi hozzá.

A szorongás tehát bizonyos szinten hasznos: mozgósít, összpontosít, és cselekvésre késztet. A gond ott kezdődik, amikor ez az állapot állandósul, és olyan helyzetekben is bekapcsol, ahol nincs valós veszély.

Amikor a szorongás már nem természetes

A szorongásos zavar nem egyszerű idegesség – sokkal inkább állandó készenléti állapot, amelynek nincs racionális oka. Ilyenkor a test és az elme folyamatosan „veszélyt” érzékel, és a tünetek mindennapossá válnak.

A leggyakoribb jelek közé tartoznak:

• Fizikai tünetek: gyors szívverés, izzadás, mellkasi feszülés, gyomorgörcs, remegés.
• Lelki tünetek: túlzott aggodalom, alvászavar, koncentrációs nehézség, memóriazavar.
• Viselkedéses tünetek: elkerülés, állandó ellenőrzési kényszer (például újra visszamegy megnézni, hogy bezárta-e az ajtót).

A szorongás különböző formákban jelentkezhet. Van, akinél általános szorongásos zavar (GAD) áll a háttérben, másnál egy konkrét fóbiához kapcsolódik (például nyílt terektől való félelem – agorafóbia –, vagy társas helyzetektől való félelem – szociális szorongás). Sokaknál a tartós szorongás pánikrohamokhoz vagy depresszióhoz is vezethet.

Mikor forduljunk szakemberhez?

Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a szorongást „le lehet küzdeni” puszta akaraterővel. Pedig, ha az érzés tartóssá válik, vagy a mindennapi életet befolyásolja, nem érdemes egyedül küzdeni vele.

- A szorongás akkor válik problémává, ha a stressz-szint folyamatosan magas, és már hátráltatja a mindennapi tevékenységeket vagy a munkahelyi teljesítményt – mondja Dr. Abdelghani.

Ilyenkor a legjobb döntés, ha felkeresünk egy pszichológust vagy pszichiátert, aki segít megérteni, mi váltja ki a tüneteket, és hogyan kezelhetők. A kezelés lehet pszichoterápia, gyógyszeres támogatás, vagy akár életmódbeli változtatás – gyakran ezek kombinációja hozza meg a valódi javulást.

Kis lépések, amikkel csökkenthető a szorongás

Dr. Abdelghani szerint már néhány egyszerű, mindennapi szokás is segíthet abban, hogy megelőzzük a szorongás elhatalmasodását:

• rendszeres testmozgás, ami természetes úton csökkenti a stresszhormonokat
• rendszeres meditáció vagy légzőgyakorlat
• kiegyensúlyozott étrend és megfelelő folyadékbevitel
• rendszeres alvásidő, alváshigiénia betartása
• tudatos pihenőidő és szociális kapcsolódás a szeretteinkkel

- A szorongásról való gondolkodás során nagyon fontos felmérni mind a tünetek intenzitását, mind a gyakoriságát. Például, ha valaki két hete minden nap szorong, szakember segítségét kell kérnie – hangsúlyozza az orvos.

A tartós, látszólag ok nélküli félelem gyakran generalizált szorongásos zavarra utal, amely kezelés nélkül tovább súlyosbodhat.

7 figyelmeztető jel, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni

Ha az alábbi tünetek közül többet is tapasztal, érdemes szakemberhez fordulni:

1. 1 A szorongás befolyásolja a mindennapi életét, kapcsolatait vagy munkáját.
2. 2 Az aggodalom érzése napok óta fennáll, és nem múlik el.
3. 3 Nem találja a félelmei okát, vagy túlságosan elmélyül bennük.
4. 4 A szorongás zavarja az alvást vagy az étkezést.
5. 5 Az érzés aránytalanul erős a helyzethez képest.
6. 6 Elkezd elkerülni helyzeteket, embereket, helyeket.
7. 7 Fizikai tünetei vannak: heves szívverés, izzadó tenyér, izomfeszülés vagy fejfájás.

Figyelmébe ajánljuk

Mire utal a szorongás?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!