Egy aprócska eszköz felgyorsíthatja a mellrák felismerését

Kanadai kutatók, akik azon fáradoztak, hogy a mellrák kockázati csoportjába tartozó nők betegségét mielőbb felismerjék, szerdán bejelentették, hogy kifejlesztettek egy hormonális alapon működő vizsgálati módszert, mely egy tenyérnyi méretű műszer segítségével is elvégezhető.

Bár a használatig még több évnek kell eltelnie, az új "chiplaboratórium", melyet a Torontói Egyetemen fejlesztettek ki, képes elemezni "a vérből és az emlőszövetből származó apró mintákat, hogy a mellrák kockázatának kitett nők esetében gyorsabban lehessen felállítani a diagnózist." – mondták a kutatók.

Közismert, hogy az emlőszövet ösztrogéntartalma jelentősen emelkedik a mellrákos betegek esetében, így valószínűleg növeli a betegség kialakulásának kockázatát is. A kutatócsoport kifejlesztett egy technikát, melynek során elektronikusan elemeznek kicsiny folyadékmintákat egy mikrochip felületén. Ezt hívják "chiplaboratóriumnak".

"A kockázati csoportba tartozó nőknél nem vizsgálják rutinszerűen a mell ösztrogénszintjét, mert a hagyományos eljárásokhoz nagy szövetminta kell, melyet invazív biopsziával nyernek ki." – mondta a nőgyógyászként dolgozó Noha Mousa, a tanulmány vezető szerzője.

"Először alkalmaztuk ezt a technikát az aprócska klinikai minták hormontartalmának elemzésére. Vért, szérumot és daganatszövetet vizsgáltunk." – mondta Aaron Wheeler, az egyetem kémia tanszékén található Wheeler Microfluids Laboratórium igazgatója. "Módszereket fejlesztettünk ki a többféle reagens-cseppek mozgatására a hormonok kivonása és tisztítása céljából: egy akkora műszeren, mely elfér a tenyerünkben."

További fejlesztések révén a módszert lehetne rutinszerűen is használni, illetve más rákfajták esetében is lehetne alkalmazni. Segíthetne nyomon követni a hormonszinteket például a meddőségi terápiák során, továbbá a sportolók esetén a tiltott szerek használatának kimutatására, tette hozzá Wheeler. A kutatócsoport hamarosan megkezdi több mind 200 kanadai nő bevonásával az ösztrogénmérés klinikai kísérleteit.

A kutatás beszámolója a Science Translation Medicine-ben jelent meg.