Ezeket látta már?

Ez a 10 rizikófaktor, amely növelheti a mellrák kialakulásának esélyét

mellrák, daganat, emlőrák, rák

A kutatók szerint bizonyos hormonális, genetikai, életmódbeli és környezeti kockázati tényezők növelik a daganat kialakulásának esélyét.

Mi okozza a mellrákot?

Mellrák akkor alakul ki, amikor a mellben lévő sejtek rendellenesen kezdenek el növekedni. A kutatók ezeket a sejtelváltozásokat genetikai és környezeti tényezők bonyolult összjátékának tulajdonítják, bár az egyes betegeknél az okok ismeretlenek maradhatnak.

A legtöbb emlőrák nőknél és a férfiaknál a tejtermelő csatornákból indul, ezt nevezzük invazív duktális karcinómának. Más emlőrákok más emlőszöveti sejtekben, köztük a lebenyeknek nevezett mirigyszövetben indulnak ki; ezt nevezzük invazív lebeny karcinómának.

Mellrák és génmutáció

Itt fontos megemlíteni a génmutációkat is. A kutatók becslése szerint az emlőrákok valahol 5-10%-a öröklött génmutációk miatt alakul ki, amelyek a DNS-en keresztül öröklődnek generációról generációra. És bár számos olyan örökletes génmutáció létezik, amely növeli a mellrák kockázatát, a két legismertebb a BRCA1 és a BRCA2.

A BRCA1 és a BRCA2 tulajdonképpen tumorszupresszor gének, amelyek, ha rendeltetésszerűen működnek, megakadályozzák az emlősejtek abnormális növekedését. Ha azonban ezek a gének mutálódnak, és nem úgy működnek, ahogyan kellene, az növeli a mellrák (és a petefészekrák) kockázatát. A CDC szerint minden 500. nőből egy hordoz mutációt a BRCA1 vagy BRCA2 génjeiben.

Mellrák: férfiaknál is kialakulhat

Az emlőrák kockázata sokkal nagyobb a nőknél, mint a férfiaknál. Az Egyesült Államokban élő nőknek egy a nyolchoz az esélye, hogy életük során valamikor kialakul ez a fajta rák. Ezzel szemben egy ma az Egyesült Államokban született férfinak körülbelül egy a nyolcszázhoz az esélye, hogy élete során mellrákot diagnosztizálnak nála.

A férfi mellrák kockázati tényezői kevésbé ismertek. Bár a kutatók azonosítottak néhány genetikai és környezeti tényezőt, amelyek szerepet játszhatnak, a legtöbb férfinak az idősebb életkoron kívül nincs ismert kockázati tényezője. A férfiaknál a mellrákot átlagosan 71 éves korban diagnosztizálják.

A nők kockázati tényezőiről sokkal többet tudunk. Ennek ellenére egy (vagy több) kockázati tényező megléte nem jelenti azt, hogy egy nőnek a jövőben mellrákja lesz, mint ahogy a kockázati tényezők hiánya sem jelenti azt, hogy az illetőnél soha nem alakul ki mellrák.

Mellrák rizikófaktorok nőknél

A következő kockázati tényezők állnak összefüggésben a mellrák kialakulásával nőknél:

  1. Életkor: a mellrák kockázata az életkor előrehaladtával nő, ezért az Amerikai Szülész-nőgyógyászok Kollégiuma az átlagos kockázatú nők esetében 40 éves kortól kezdve évente mammográfiás vizsgálatot javasol.
  2. Személyes és családi anamnézis: az egyik emlőben előfordult rákos megbetegedés a másik emlőben való rákos megbetegedés valószínűségét is növeli. Ezen kívül, ha a családban előfordult már emlőrák, nagyobb kockázatnak van kitéve.
  3. Alkoholfogyasztás: minél több alkoholt fogyaszt egy nő, annál nagyobb a mellrák kialakulásának kockázata.
  4. Sugárkezelés: a gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban végzett bármilyen mellkasi területen végzett sugárkezelés esetén megnő a mellrák kockázata.
  5. Menstruációs kor: ha valakinek 12 éves kora előtt megjött az első menstruációja, megnő a mellrák kockázata.
  6. Menopauza kora: ha valakinél 55 éves kora után kezdődik a menopauza, nő a mellrák kockázata.
  7. Szülési kor: ha valaki 30 éves kora után szül gyermeket, növeli a mellrák kockázatát.
  8. Terhesség: azoknak a nőknek, akik még soha nem voltak terhesek, nagyobb a mellrák kialakulásának esélye, mint azoknak, akik egy vagy több alkalommal voltak terhesek.
  9. Hormonterápia: a menopauza miatti hormonterápia, különösen az ösztrogént és progeszteront kombináló bármely típus, növeli a mellrák bizonyos fajtáinak kockázatát.
  10. Testtömeg: a magasabb testtömegindex összefügg a mellrák magasabb kockázatával a menopauza utáni nőknél. A kutatások szerint az ösztrogént termelő extra zsírsejtek lehetnek felelősek a magasabb mellrák kockázatért.

Az emlőrák tünetei

Az emlődaganat első érzékelhető tünete az emlőben kialakuló, fájdalmatlan csomó vagy megvastagodott szövet, amelyet a beteg saját maga fedez fel, illetve szűrővizsgálat vagy egyéb okból végzet klinikai vizsgálat során derül rá fény.

A növekedő tumor jelei lehetnek:

  • szöveti megvastagodás vagy csomó az emlő(k) területén;
  • az emlő(k) méretének vagy alakjának megváltozása;
  • váladékozó emlőbimbó (mamilla) (különösen, ha a váladék véres);
  • a mellbimbók elváltozását, kifekélyesedését;
  • csomó vagy duzzanat a hónaljban;
  • az emlő bőrének egyenetlensége, kipirosodása, fekélyesedése;
  • az emlő bőrének behúzódása;
  • kiütés vagy hámlás az emlőbimbó körül;
  • az emlőbimbó alakjának megváltozása (például befelé fordulása);
  • az emlőben vagy a hónaljban kialakuló fájdalom, amely nem kapcsolódik a menstruációs ciklushoz.

A fenti tünetek bármelyikének észlelése nem feltétlenül jelenti az emlőrák meglétét, de fontos az alapos kivizsgálásuk.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Tumormarkerek az orvosi leleten: ezek a rövidítések rákos elváltozást jelölnek

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

daganat

Forrás: health
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához