Petefészekrákra is utalhat, ha itt fáj
Ne legyintsen erre a fontos tünetre!
A petefészekrák korai stádiumában tünetmentes, de egyes klinikai tünetek tetten érhetők. Az egyértelmű tünetek megjelenésekor a betegség már sok esetben gyógyíthatatlan.
A petefészek (ovarium) a női ivarmirigy a medencében, a méh két oldalán elhelyezkedő, szilva nagyságú páros szerv, amely ösztrogént (tüszőhormont) és progeszteront (sárgatesthormont) termelve a női hormonháztartásért is felel, ezért a petefészek betegsége gyakran együtt jár hormonális eredetű panaszokkal.
Kiket fenyeget a petefészekrák?
A petefészekrák döntően az 50 év feletti nők betegsége: előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával fokozatosan nő. Ritka esetekben ugyanakkor fiatal felnőtteknél, sőt egyes válfajai a pubertás kor előtt is előfordulhatnak.
A tumornak belső és külső kockázati tényezői egyaránt vannak, ezért a legmeghatározóbb kockázati tényező az életkor. A veszélyeztető tényezőkről keveset tudni, ezek között említik például az azbeszt jelenlétét.
Az öröklődés szerepe, a hibás gének az esetek 5-10 százalékában mutathatók ki. Noha nőgyógyászati daganatról van szó, a hibás gén egyaránt származhat az apától és az anyától is, ezért fontos, hogy az összes családi kórelőzmény feltérképezése. Figyelmeztető jel, ha a családban előfordult petefészekrák, mellrák vagy méhtestrák 40 évesnél fiatalabb korban jelentkezett – ilyen esetekben 25 éves kor felett panaszmentes állapotban is indokolt a rendszeres szűrővizsgálat.
A belső kockázati tényezők között tartják számon a szervezet hormonháztartásának nem megfelelő működését is. A petefészkeket érintő minden mikrotrauma növeli a kockázatot, ezért nagyobb a kockázat például azoknál a nőknél, akik az átlagosnál rendszeresen hosszabb ideig menstruálnak, a szakirodalom egy része közvetett tényezőként az elhízást is megemlíti a hajlamosító tényezők sorában, a szülés ugyanakkor védőfaktor.
Milyen tünetek utalhatnak petefészekrákra?
A betegség korai stádiumában teljesen tünetmentes. Klinikai tünet lehet a testsúlygyarapodás nélküli
- hasfeszülés
- széklet- és vizeletürítési panaszok
- alhasi és deréktáji fájdalmak
- ritkábban méhvérzés, ám ezek a tünetek – amennyiben a tumor váltja ki azokat – már az előrehaladottabb stádiumot jelzik.
A petefészekrák diagnosztikája: hogyan fedezhető fel?
Petefészekrák ellen nincs bevett szűrési módszer, ugyanakkor a genetikai tényezők miatt érdemes rendszeres orvosi vizsgálatokon résztvenniük azoknak, akiknek a családjában már fordult elő hasonló megbetegedés.
Mivel a petefészek daganata kezdetekben tünetmentes, ebben a stádiumban csak képalkotó vagy laboratóriumi vérvizsgálat (tumormarker-szint) nyomán azonosítható. A tünetmentesség és a szűrővizsgálatok hiánya miatt a petefészek daganatos elváltozását ritkán fedezik fel korai stádiumban. Amennyiben már érzékelhető tumor alakult ki, az az orvos számára könnyen kitapintható.
A petefészekrák pontos diagnózisához a tumor több területéből kell mintát venni. Amennyiben beigazolódik a tumor jelenléte, az áttétek kizárása, illetve pontos behatárolása miatt más vizsgálatok is szükségesek – ezek közül a legkézenfekvőbb a nyirokcsomók kitapintása, az ultrahang, a CT, az MR vizsgálat.
A kivizsgálást nem szabad halogatni: a gyanú felmerülésével azonnal meg kell kezdeni azokat, hogy mielőbb rendelkezésre álljon a terápiát, illetve a műtétet megalapozó, pontos diagnózis. Operáció is képezheti a vizsgálat részét: feltárják a hasüreget, hogy meggyőződjenek a tumor kiterjedtségéről, szóródásáról.
Összegezve
- Petefészekrák korai stádiumában tünetmentes.
- Ritka esetekben fiatal felnőtteknél is előfordulhat.
- Petefészekrák nem rendelkezik bevett szűrési módszerrel.
- Fontos a rendszeres orvosi vizsgálat genetikai hajlam esetén.
- Tumor jelenléte esetén számos kiegészítő vizsgálat szükséges a pontos diagnózishoz.
Krónikus hasfájás és rendszeres gyomorfájdalom - mi okozhatja?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
