Ezeket látta már?

Rosszindulatú daganatos elváltozás: 9 tünet, ami már korán jelezheti

rák daganat jel tumor tünet

A daganatra néha egészen hétköznapi jelek utalnak, mutatjuk, mikre figyeljen már az elején!

Milyen jelek utalnak rákra? A tünetek szerteágazók, az alábbiakban a leggyakoribbakat vettük sorra.

Rákbetegség: ezek a legfontosabb korai jelek

  1. Szemmel látható elváltozások szemölcsön, anyajegyen.
  2. Széklettel kapcsolatos változások.
  3. Vizelettel kapcsolatos elváltozások.
  4. Makacs köhögés és rekedtség.
  5. Állandó nyelési nehézségek.
  6. Nem gyógyuló fekély vagy sérülés a bőrön.
  7. Szokatlan vérzés és váladékfolyás.
  8. Tapintható duzzanatok a mellben vagy a test más részén.
  9. Ok nélküli testsúlycsökkenés.

Csökkenthető a rák kialakulásának kockázata, ha:

  • Nem dohányzik.
  • Indokolatlanul nem szed gyógyszert.
  • Nem fogyaszt mértéktelenül alkoholt.
  • Egészséges életvitelt folytat: megfelelően táplálkozik, rendszeres testmozgást végez, eleget alszik, illetve testi-lelki harmóniában él.
  • Havonta végez emlő, here, bőr, szájüregi önvizsgálatot.

Az orvostudomány mai állása szerint a daganatos betegségek miatti halálozás és a betegségteher csökkentésére a betegség korai felfedezése és a korán elkezdett kezelés a legígéretesebb népegészségügyi stratégia, mert a kezelés eredményessége nagymértékben függ a betegség előrehaladottságától. Ha ráktüneteket észlel, forduljon mielőbb orvoshoz - a daganatok miatti halálozás egyharmada megelőzhető volna a korai felismeréssel!

A rosszindulatú daganatok jellemzői

Daganat sokféle sejtből kiindulhat, ám leginkább azoknál jellemző, amelyek funkciójuknál fogva is sokat osztódnak (ilyenek például a májszövet, hámszövet, az emésztőrendszer mirigyes rétegei stb.).

A rosszindulatú daganatok két nagy csoportja a karcinómák és a szarkómák

  1. A karcinómák hámszövetben fejlődnek ki. A bőrön kívül idetartoznak a szervek belső falát burkoló nyálkahártyák sejtjei is (például a bélcső üregének hámborítása).
  2. A szarkómák kötőszövetekből indulnak ki. 

A rosszindulatú daganatok növekedésükkel roncsolják a környezetüket, gyakran áttétet (metasztázist) képeznek, emiatt a test távolabbi területét is roncsolhatják (beszűrődés, infiltráció). Az áttétképződés folyamata során a daganatos sejtek leszakadnak a daganatról, máshol megtapadnak, és osztódásuk ott is megindul. Mindez történhet a vér közvetítésével, illetve a nyirokutak és a savós hártyák mentén.

Az áttétek jelentkezése általában rossz kórlefolyást jelez, de egyes áttétek – főleg korai felismerés mellett – jól kezelhetők vagy sebészi úton maradéktalanul eltávolíthatók.

Rosszindulatú daganatok okozta tünetek

Az inaktív tumor esetében a tüneteket a tumor növekedése (mérete, elhelyezkedése) okozza azáltal, hogy nyomja, működésében korlátozza a környezetében lévő szervet.

A daganatos sejtek olykor maguk is megőriznek az eredeti sejtek képességeiből, például képesek lehetnek egyes hormonok termelésére (pl. inzulinóma), ami különböző panaszokat, tüneteket okozhat (aktív tumor), megzavarva a szervezet normál működését.

A rosszindulatú daganatok további jellemzője, hogy az energiaforrásokat az egészséges szövetek kárára veszik fel a vérből. Ennek következtében a betegség általános tünete a mással nem magyarázható kóros fogyás, illetve a vérszegénység.

Rosszindulatú daganat esetén gyakori tünet a funkcióvesztés, funkciózavar, ami az érintett szervtől függően alakul ki (például székelési zavarok vastagbélráknál).

A daganatos betegségek osztályozása

A kezelés során daganatonként változó kritériumok mentén osztályozzák a betegséget, ezenfelül a szakorvosok stádiumokat határoznak meg, amelyek a daganat méretére, kiterjedésére, a nyirokcsomó-áttétekre, távoli áttétekre vonatkoznak.

Erre az úgynevezett TNM-rendszer szolgál:

  • T a tumor méretét jelöli, 1-től 4-ig (pl. a T1 tumorok kicsik, csak a gége egy részét érintik, míg a T4 tumorok a gégén kívüli szövetbe is benőttek);
  • az N a nyirokcsomóáttéteket jelöli. N0 esetén nincs nyirokcsomóáttét, míg N2 vagy N3 esetén egy vagy több nyirokcsomó érintett;
  • az M a távoli áttéteket jelöli. M0 esetén a rák nem terjedt át a test más részeibe, míg M1 esetén igen.

A kezelési menetét általában a TNM-státusz alapján határozzák meg.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Tumormarkerek: ezek a rövidítések rákos elváltozást jelölnek a labor

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

#rák

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához