Szükség lenne a rendszeres szűrésekre

Megyei szűrőközpontok kialakítására lenne szükség a minden huszadik embert fenyegető vastagbélrák visszaszorításához - állítják a gasztroenterológusok, az emésztőrendszerrel és annak betegségeivel foglalkozó szakorvosok. A veszélyeztetett korosztály rendszeres szűrésével ugyanis még a tünetek megjelenése előtt diagnosztizálni lehetne az egyik leggyakoribb halált okozó daganatos betegséget, megteremtve a gyógyulás esélyeit. A szakemberek szerint a panaszmentes időszakban történő korai felismeréssel és az azt követő időbeni kezeléssel a túlélés esélye elérné legalább a nyolcvan százalékos mértéket.

Megdöbbentő statisztikai adatok

Rácz Ferenc, a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház gasztroenterológus főorvosa megdöbbentő statisztikai adatokkal szolgál: Magyarországon a nők között a második, a férfiaknál a harmadik leggyakoribb halálozási ok a vastagbélrák. Ezzel a mutatóval a magyar nők negatív rekorderek az Európai Unió országaiban, de a férfiak mutatója sem sokkal jobb, mivel ők másodikak a nemek tragikus listáján.

Hazánkban évente hét-nyolcezer új vastagbélrákos beteget diagnosztizálnak, a béldaganatban elhunytak száma pedig ötezer körüli.

Az 570 ezer lakosú Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - ahol a lakosság egészségi állapota köztudottan az egyik legrosszabb az unió kisrégiói között, és Brüsszel éppen ezért milliárdos egészségügyi beruházás-támogatásokkal segíti a gyógyintézetek, az orvosi ellátás folyamatos korszerűsítését - évente 400-450 új béldaganatos beteget regisztrálnak. Sajnos 250 nyírségi beteg évente meghal, mert a rák késői stádiumában kerül orvoshoz, csakúgy, mint az ország többi betegének nagy többsége, mondhatni döntő része.

E tekintetben több mint figyelmeztető a magyarországi és a németországi statisztikai adatok összehasonlítása. Hazánkban, így Szabolcsban is a vastagbélrák megállapításakor az új betegek felénél (!) - valamivel több mint 50 százalékánál - már daganatáttétet tapasztalnak az orvosok. S ekkor már nehéz, iszonyúan nehéz a gyógyítás, többnyire csak az élet meghosszabbítására van lehetőségük az orvosoknak.

Németországban az új bélrákos betegek között csak 20 százalék azoknak az aránya, akiknél már áttét is kialakult. S az ottani kimutatások alapján a 20 százalékhoz tartozók szinte mindegyike elmulasztotta a szűrést, csak akkor fordult orvoshoz, amikor már jelentkeztek nála a betegség tünetei. Így önmagukat zárták ki korai diagnosztizálás adta túlélési esélyből, amely 80 százalékos mértékű a fejlettnek tartott nyugat-európai országban.

A legtöbb daganat évek alatt alakul ki

A gasztroenterológusok szerint a legtöbb vastagbéldaganat a bélben lévő polipokból alakul ki, általában igen lassan, 10 vagy akár 15 éve alatt. A szűrés ezért elengedhetetlenül fontos, hiszen a megelőzést szolgáló vastagbéltükrözés közben a gyanús képződmények fájdalom nélkül azonnal eltávolíthatók, így nem jöhet létre belőlük később rosszindulatú daganat.

Bélpolip egyébként az emberek mintegy egytizedében képződik, általában nem okoz panaszt, de nagyobbra növekedése magában hordozza az esetleges rákos átalakulás veszélyét, sőt a bélelzáródást is. Figyelemmel kísérését ezért mindenek előttinek tartják a szakemberek, akik, ha bajt észlelnek és szükség van rá, a szűréssel egy időben végezhetik el a beavatkozást.

A szakorvosok szerint a béltükrözéses szűrést nem helyettesíti a gyógyszertárakban kapható vastagbélrák teszt, amely a bélsárban esetleg felbukkanó, betegségre utaló vér jelenlétét mutatja ki. Gyorsan hozzáteszik azonban: attól jobb, mint ha semmit sem tennénk az egészségünkért! Mert pozitív eredmény esetén nyilván orvoshoz fordul a teszt alkalmazója, és következhet egy alapos kivizsgálás, amely kétséget kizáróan tudja megerősíteni vagy elvetni a betegséggyanút.

Mert a teszt eredménye "nem több utalásnál", mivel például nem tudja megkülönböztetni a székletben az emberi vagy állati vér jelenlétét. S az utóbbi a vörös húsok vagy húskészítmények fogyasztásával bekerülhet az emberi szervezetbe, de lehet vér a székletben például végbélsérülésből is. Emellett a vastagbéldaganatok 20-30 százalékánál nincs vérzéses folyamat, vagy csak ritkábban, hosszabb időszakonként jelentkezik, így a teszt nem jelent százszázalékos biztonságú jelzést az ilyen esetekben sem.

Az orvosok szerint a vastagbélrák leginkább a 45 éven felüli nőket és az 50 éven felüli férfiakat veszélyezteti. Az életkor betöltésével szinte ugrásszerűen megnő a béldaganatos esetek száma, éppen ezért a korosztály tagjait fokozottan kellene szűrni. Természetesen akkor is, ha egyáltalán nincs betegségre utaló tünetük, így székelési zavar, hasgörcs, haspuffadás, tartós fáradságérzet vagy ok nélküli fogyás, illetve vér sem látható, mutatható ki a bélsárban.

A gasztroenterológusok úgy látják, a jelenlegi egészségügyi ellátórendszertől nem várható, hogy el tudja érni a vastagbélrák növekvő tendenciájának megállítását és a betegség visszaszorítását.

Szerintük a mostani intézményrendszer elsősorban "sanyarú eszközparkja és a vizsgálatokhoz kellő intimitást biztosítani nem tudó rendelőhálózata miatt képtelen erre". S részben az előjegyzéses vizsgálatok és a finanszírozás nehézségei is gátolják a kívánatos eredmények elérését.

Megtérülnének a fejlesztés költségei

Az orvosok esküjükhöz híven az vallják, hogy az emberi életek nem mérhetők pénzben, de ha már a helyzet olyan, hogy erre is figyelni kell, akkor a döntéshozók figyelmébe ajánlják: "biztosan és rövid időn belül megtérülnének a fejlesztés, az általuk javasolt megyei szűrőközpontok létrehozásának költségei".

Számításaik alapján kétmilliárd forintos költségből létre lehetne hozni egy-egy térségi szűrőközpontot. S a vastagbéltükrözésekkel évente ezres nagyságrendben lehetne elejét venni a daganatos betegségek kialakulásának. S ha ehhez hozzávesszük, hogy egyetlen vastagbélrákos beteg éves kezelési költsége meghaladja a 10 millió forintot, akkor könnyű kiszámolni: néhány év alatt megtérülnének a szűrőközpont-kialakítás költségei.

Persze amíg a hálózat létrejön, addig sem lehet lemondani a megelőzésről, az időbeni diagnosztizálás lehetőségéről, fontosságáról. A jelenlegi műszerpark az ország mintegy 100 rendelőjében évi több mint 100-110 ezer ember szűrésére alkalmas. S aki a veszélyeztetett korosztályhoz tartozik, valamint a családjában, a dédszülőkig visszamenőleg jelentkezett már vastagbél-, gyomor-, méhtest- vagy hasnyálmirigyrák, annak ajánlatos saját érdekében önként felkeresni a mostani szűrőhelyeket. Rajtuk kívül magas a rák kialakulásának kockázata a dohányzóknál, az alkoholfogyasztóknál és az egészségtelenül táplálkozóknál is.

Az idén több háziorvos is indít kampányt működési körzetében és hívja fel a praxisához tartozók figyelmét a vastagbélszűrés fontosságára. A Meggyógyulhatsz Egyesület, a vastag- és végbélrákos betegek élhetőbb életéért létrejött közhasznú szerveződés pedig országos kampányt indított. Budapesten és Nyíregyházán már megtartotta rendezvényét, júniusban Pécsett, Debrecenben, Miskolcon, Békéscsabán, illetve Veszprémben mutatja be egy vastagbelet modellező installációval a rák kialakulásának folyamatát. S minden helyszínen szakorvos magyarázza majd el az érdeklődőknek, hogyan védhetik ki időbeni vizsgálattal a daganat esetleges kialakulását, teremthetik meg önmaguknak a teljes gyógyulási esélyt.

Természetesen mindkét kampányban nagy hangsúlyt kap az egyéni megelőzés, a rendkívül fontos egészséges táplálkozás kialakítása. Meg kell változtatni az étkezési szokásokat, vörös húsokat lehetőleg nem, zöldség- és gyümölcsféléket, tejet, nagy kalciumtartalmú ételeket viszont annál többet szükséges fogyasztani.

A rendszeres testmozgás ugyancsak elengedhetetlen, az orvosok szerint már heti egy óra séta csökkenti a különböző megbetegedések, köztük a végbélrák kialakulásának kockázatát.