Puffad, bélgázok gyötrik és fáradt? Ezek a vastagbélrák korai tünetei

A vastagbéltumor eleinte olyan tüneteket okoz, amelyekről elsőre nem is gondolnánk, hogy daganatról árulkodnak.

A vastagbél rákmegelőző állapotának felismerése nagyon fontos, hiszen minél korábbi a daganatos elfajulás kimutatása, annál jobbak a gyógyulás esélyei. A rákmegelőző állapotot jelentő polipok, és a vastagbélrák minél korábbi felismerése nagyon fontos: minél korábbi a daganatos elfajulás kimutatása, annál jobbak a gyógyulás esélyei.

Melyek a vastagbélrák jellemző tünetei?

A vastagbélrák tünetei függnek a betegség stádiumától, és a daganat szétterjedésétől, tehát hogy mekkora bélszakaszt érintett.

A korai stádiumban akár tünetmentes is lehet a beteg, de korai tünetek is figyelmeztethetnek. Jelentkezhet:

1. 1 enyhe hasi fájdalom,
2. 2 felfúvódás,
3. 3 gyakori gázképződés,
4. 4 székletürítési rendellenesség,
5. 5 enyhébb fáradtságérzés.

A tünetek sok egyéb betegséget is jelezhetnek, mint pl.: fekélyt, epekövességet, aranyér betegséget, esetleg ételallergiát. Éppen ezért sokan nem is gondolnak arra, hogy vastagbélrák is meghúzódhat a háttérben.

A további tünetek attól is függenek, hogy a vastag- illetve végbél melyik részét érinti a daganat.

• A vastagbél jobboldali szakaszát érintő tumor enyhe hasi fájdalmat okozhat, súlyvesztést, és a has jobboldalán egyfajta "tömeg" érzését. A vérvesztés anaemiával, vérszegénységgel jár, ez gyengeséget, fáradtságérzést okozhat.
• A vastagbél baloldalra lokalizálódó vastagbélrák görcsöket, hasi fájdalmat, hányingert, hányást kelthet, valamint a hasmenés és székrekedés váltakozását. Előfordulhat visszatérő vérzés a végbélből.
• A végbelet is érintő daganat okozhat teltségérzést a végbélben, vérzéseket, görcsös fájdalmat, a székürítés megváltozását, és a széklet méretének (átmérőjének) megváltozását is.

A vastagbélrák fizikális vizsgálata

Célszerű lenne mindenki számára az éves rendszeres normális egészségszűrő vizsgálat. 40 év felett ennek részét képezi a DRE, a digitális rektális vizsgálat is, azaz a végbél manuális áttapintása gumikesztyűs ujjal. A végbélen lévő daganat általában így is megtalálható.

A vastagbélrák diagnosztikus vizsgálatai, tesztek

A vastagbélrák viszont ehhez képest túlságosan "magasan" helyezkedik el, tehát eszközös vizsgálatokkal érhető csak el, illetve egyéb tesztekkel lehet kimutatni.

1. Rejtett vér a székletben (FOBT)

A guajak nevű tesztanyag segítségével a székletben lévő igen kis mennyiségű, szabad szemmel nem látható vár is kimutatható. Bár a székletben lévő vér nem jelenti okvetlenül a vastagbélrák jelenlétét, a teszt legalább arra alkalmas, hogy a kiszűrt egyéneket tovább vizsgálják.

A vizsgálat maga nem költséges, és fájdalommal sem jár, de sajnos nem mindig pontos. Melyek a hibalehetőségek: nem biztos, hogy a vérzés pont a mintavétel időpontjában történik, így a polipok és a vastagbélrákok egy része felfedezetlen marad. Egyéb esetekben viszont akkor is kimutathatja a vér jelenIétét, ha annak más oka van.

2. Eszközös vizsgálatok: szigmoidoszkópia, kolonoszkópia

Mindkettő flexibilis, kamerával ellátott endoszkópos eszköz, és a vastagbél áttekintésére szolgál. A szigmoidoszkóp mintegy 60 cm hosszú, és a vastagbél nagyobb része vizsgálható vele. A teljes vastagbél átvizsgálására csak a kolonoszkóp alkalmas. Képes a magasan fekvő daganat megtalálására is.

Kolonoszkópia alkalmával biopszia, tehát szövetminta is vehető a bélfalból, az érintett bélszakaszról, a daganatsejtek kimutatása céljából. Kolonoszkópiát terápiás céllal is végezhetnek, a vastagbél polipok eltávolítására.

A vizsgálatokat komolyabb előkészület előzi meg: beöntéssel a bélben lévő székletet el kell távolítani, és a beteg a vizsgálatot megelőzően 1-2 nappal már csak turmixolt ételeket és folyadékot fogyaszthat. Az egyéb betegségek kezelésére való gyógyszereit szedheti. (kivéve vaskészítmények, véralvadásgátlók).

3. Irrigoszkópia, kettős kontrasztanyagos vastagbélröntgen vizsgálat (DCBE)

A báriumtartalmú kontrasztanyag beöntés formában való bevitelével (az egyébként röntgenárnyékot nem adó) bél fala leképezhető. A bárium és a levegő együttes bejuttatásával a bél redőzetek kissé eltávolodnak, és a felvételen mindez jól látható. A bélfalon kimutatott eltérések vastagbélrákot is jelezhetnek. A DCBE vizsgálat alatt, ellentétben a kolonoszkópiával nem lehet szövetmintát venni. Miután a végbél alsó szakasza ezzel a módszerrel nem jól láttatható, célszerű szigmoidoszkópiával kombinálni.

4. Újabb technikák

Néhány újabb technika áll kipróbálás alatt, amelyek kevésbé invazívak, pontosabbak, jobban tolerálhatóak, de még további finomítása szorulnak. Ilyen a virtuális kolonoszkópia, amely nem invazív, hiszen CT felvételek alapján számítógépes program készít 3D-s képeket a vastagbél belsejének reprodukálásával, és e módszerrel az egészen apró eltérések is láthatóvá tehetőek. Az ún. immunhisztokémiai rejtett vérvizsgálat (FOBT) komplex antitest-reakció, mely kimutatja a hemoglobin jelenlétét. Ez a teszt jóval specifikusabb a már leírt guajak-tesztnél.

Végül, a molekuláris markerekkel végzett széklet-szűrési teszt a DNS-mutációk felkutatását szolgálja, melyek pl. vastagbélrákban is előfordulhatnak, valamint a rákmegelőző állapotnak számító polipokban is.

Ajánlások a vastagbélrák szűrővizsgálatokhoz

Az amerikai ajánlások néhány pontját mutatjuk be. Az ajánlásokat az ACS (American Caner Society) állította össze.

• Átlagos kockázat: ha nincsen ismert kockázati tényező, akkor 50 éves kor körül érdemes megkezdeni a szűréseket.
• Emelkedett kockázat: a kockázat a normális populációnak kb. kétszerese: pl.: adenomatózus polipok a vastagbélben, korábban fennállt vastagbélrák, amely műtét útján sikeresen gyógyultnak lett minősítve, a vastagbélrák ismert családi halmozódása.

Az adenomatózus polipokat kolonoszkópiás úton el kell távolítani. Méretük, számuk, és típusuk meghatározza, mikor kell majd ismételni a beavatkozást. A gyógyító célú vastagbélszakasz-eltávolítást követően, 1 éven belül el kell végezni a kolonoszkópiát. Ha ez normális eredménnyel zárul, akkor 3 év múlva, ha ismét normális, újabb 3 év múlva, majd 5 év múlva kell megismételni azt.

A családi halmozódás elsőfokú rokonság esetére értendő, tehát anya, apa, testvér, gyermek. A kockázat tovább nő, ha az elsőfokú rokon vastagbélrákja, vagy adenomatózus polipja 60 éves kor alatt került diagnosztizálásra.

• Magas kockázat: az átlagos kockázat kétszeresét meghaladó mértékű kockázat esetén áll fenn. Ez lehet gyulladásos bélbetegség, vagy örökletes szindróma következtében kialakuló vastagbélrák. A gyulladásos bélbetegségek esetén, főleg ha majdnem az egész colon érintett, a vastagbélrák kockázata jelentősen nagyobb, a tünetek megjelenését követő 8. év körül. Ekkor kell elvégezni a kolonoszkópiát, és a mintavételt is egyben.

Összegezve

• A vastagbélrák kezdeti tünetei nem feltétlen utalnak rákra, de a tünetek felismerése kulcsfontosságú.
• A DRE és guajak teszt segíthet a vastagbélrák korai felismerésében.
• A kolonoszkópia és szigmoidoszkópia során szövetmintát vehetnek a daganat .kimutatásához.
• Léteznek kevésbé invazív vizsgálatok, mint a virtuális kolonoszkópia és az immunhisztokémiai rejtett vérvizsgálat.

Olvasta már?

• Vastagbélrák: erre számíthat, ha részt vesz a szűrővizsgálaton
• Vastagbélrák: ez a 6 rizikófaktor növeli a daganat kialakulásának esélyét
• Vastagbélrák: ilyen hatással lehet a daganatra a kávé
• Hat lépés a vastagbélrák megelőzése felé
• Prosztatarák és a vastagbélrák - van, amiben hasonlítanak

Kapcsolódó cikk

Vastagbélrák: ilyen hatása lehet a kávéfogyasztásnak a daganatra

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!