A szívroham és a stroke magasabb kockázatára is figyelmeztethetnek ezek a szem körüli foltok

A szemhéjon kialakuló sárgás elváltozás első pillantásra csupán kozmetikai problémának tűnhet, egy nagyszabású vizsgálat szerint azonban olyan jelző lehet, amely mögött fokozott szív- és érrendszeri kockázat húzódik meg.

Az érelmeszesedés sokáig észrevétlenül fejlődhet. A folyamat során zsírtartalmú lerakódások, úgynevezett plakkok képződnek az artériák falában, amelyek idővel beszűkíthetik az ereket, és akadályozhatják a megfelelő véráramlást. Az állapot a szívrohamok és a stroke-os esetek jelentős részének hátterében áll, ám gyakran csak akkor derül rá fény, amikor már komoly keringési problémát okozott.

A kutatók ezért olyan könnyen felismerhető külső jeleket keresnek, amelyek még egy súlyos esemény előtt felhívhatják a figyelmet a veszélyre. Egy új vizsgálat szerint ezek közé tartozhat a xanthelasma, vagyis a szemhéjon megjelenő sárgás lerakódás.

Mi az a xanthelasma?

A xanthelasma általában lapos vagy enyhén kiemelkedő, puha tapintású, halványsárga foltként jelenik meg. Leggyakrabban a felső szemhéj belső részén, az orrhoz közeli területen alakul ki, és mindkét oldalon egyszerre is láthatóvá válhat.

Az elváltozás akkor jön létre, amikor az immunrendszer bizonyos sejtjei, az úgynevezett makrofágok koleszterint és más zsírokat halmoznak fel. A lipidanyagcsere zavarával gyakran együtt jár, de ez nem törvényszerű: megfelelő vérzsírértékek mellett is kialakulhat.

A xanthelasma rendszerint nem fáj, nem fertőző, és a látást sem befolyásolja. Az érintettek ezért többnyire esztétikai okból keresnek fel bőrgyógyászt vagy szemész szakorvost.

Közel 36 ezer ember adatait vizsgálták

A Stanford Egyetem kutatói arra keresték a választ, hogy a xanthelasma összefüggésbe hozható-e a később bekövetkező súlyos szív- és agyi érrendszeri eseményekkel.

Az Atherosclerosis című szaklapban megjelent tanulmány 17 925, xanthelasmával diagnosztizált ember egészségügyi adatait elemezte. Az eredményeket ugyanennyi kontrollszemély adataival vetették össze.

A kontrollcsoportot presbyopiával, vagyis az életkor előrehaladásával kialakuló közellátási nehézséggel diagnosztizált emberek alkották. Ez a választás azért volt fontos, mert ők is részt vettek szemészeti vizsgálaton, így nagyobb valószínűséggel lehetett kizárni náluk a jellegzetes szemhéjelváltozás jelenlétét.

Már az első évben kirajzolódott a különbség

A megfigyelés első évében a xanthelasmás csoport egy százaléka, összesen 178 ember kapott szívrohamot. A kontrollcsoportban 63 esetet regisztráltak, ami 0,35 százalékos előfordulásnak felelt meg.

Stroke a szemhéjelváltozással élők 0,95 százalékánál következett be, míg az összehasonlításul szolgáló csoportban ez az arány 0,3 százalék volt. Átmeneti agyi keringési zavart, vagyis TIA-t a xanthelasmával diagnosztizált résztvevők 0,6 százalékánál, a kontrollcsoport tagjainak pedig 0,19 százalékánál állapítottak meg.

Bár az abszolút számok egyik csoportban sem voltak magasak, az arányok közötti eltérés jelentősnek bizonyult. A különbség a későbbi években valamelyest mérséklődött, de öt, illetve tíz év elteltével is kimutatható maradt.

Nem csak a magas koleszterinszint számíthat

A vizsgálat egyik fontos eredménye az volt, hogy a súlyos keringési események előfordulása a xanthelasmás résztvevők között attól függetlenül hasonló maradt, hogy kimutattak-e náluk rendellenesen magas vérzsírszintet.

Ez arra utal, hogy a megfigyelt kapcsolatot nem magyarázza önmagában a koleszterinérték. A xanthelasma hátterében összetettebb anyagcsere- és érrendszeri folyamatok állhatnak, amelyek pontos feltárásához további kutatásokra lesz szükség.

A korábbi vizsgálatok eredményei sem voltak teljesen egységesek. Egyes kutatások szerint a szemhéjon látható lerakódások önállóan is összefügghetnek a szív-érrendszeri események nagyobb veszélyével, más eredmények alapján viszont a hagyományos kockázati tényezők figyelembevételével ez a kapcsolat már kevésbé egyértelmű.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség xanthelasma esetén?

Ha valaki sárgás foltot fedez fel a szemhéján, elsőként háziorvoshoz, bőrgyógyászhoz vagy szemészhez fordulhat. A szakorvos rendszerint már a jellegzetes megjelenés alapján felismerheti az elváltozást, bizonytalan esetben azonban további vizsgálat is szükségessé válhat.

Az állapotfelmérés során indokolt lehet a vérnyomás ellenőrzése és egy részletes laborvizsgálat. Ez magában foglalhatja az összkoleszterin, az LDL- és HDL-koleszterin, valamint a triglicerid szintjének meghatározását. Emellett szóba kerülhet a vércukoranyagcsere, a májműködés és a pajzsmirigyfunkció vizsgálata is. Az Amerikai Szemészeti Akadémia szakmai felülete szerint ugyanis a xanthelasma többféle anyagcsere- és egészségi eltéréssel társulhat.

A normális laborlelet természetesen kedvező eredmény, de nem teszi feleslegessé a teljes kockázati kép áttekintését. A vérnyomás, a dohányzás, a testsúly, a cukorbetegség, a családi előzmények és az életkor együttesen befolyásolják a szív és az erek állapotát.

Kiknél különösen fontos a kivizsgálás?

A xanthelasma észlelése nagyobb figyelmet érdemelhet azoknál, akik magas vérnyomással, cukorbetegséggel, elhízással vagy ismert szív-érrendszeri betegséggel élnek. A dohányzás, a tartósan kedvezőtlen vérzsírértékek és a családban fiatalabb életkorban előforduló szívroham vagy stroke ugyancsak emelheti a kockázatot.

Ilyenkor nem egyetlen laborérték vagy külső jel alapján születik döntés. Az orvos az összes ismert tényezőt együtt mérlegeli, és ennek megfelelően javasolhat életmódbeli változtatást, rendszeres ellenőrzést vagy gyógyszeres kezelést.

Eltávolítható-e a xanthelasma?

A szemhéjfoltok többféle eljárással kezelhetők. Az alkalmazható lehetőségek közé tartozhat a sebészi kimetszés, a lézeres kezelés, a kémiai hámlasztás vagy más szakorvosi beavatkozás. A megfelelő módszer kiválasztása az elváltozás méretétől, mélységétől, elhelyezkedésétől és a páciens bőrtípusától is függ.

A kezelés után előfordulhat hegképződés, pigmentváltozás vagy kiújulás, ezért a szemhéj érzékeny területén kizárólag képzett szakember végezhet ilyen beavatkozást. Az interneten terjedő maró, savas vagy házi fagyasztásos módszerek súlyosan károsíthatják a bőrt és a szemet, ezért ezekkel nem szabad kísérletezni.

Az eltávolítás esztétikailag javíthatja a szemhéj megjelenését, de nem helyettesíti az esetleges anyagcsere- vagy keringési eltérések kezelését.

Nem minden sárgás szemhéjfolt xanthelasma

A szem környékén többféle jóindulatú bőrelváltozás megjelenhet, amelyek laikus szemmel hasonlíthatnak egymásra. Emiatt fényképek alapján nem érdemes öndiagnózist felállítani.

Különösen fontos megmutatni az elváltozást orvosnak, ha gyorsan növekszik, megváltozik a színe vagy a felszíne, fájdalmassá válik, vérzik, illetve látási panaszt okoz. Ilyen esetekben tisztázni kell, valóban xanthelasmáról vagy más természetű bőrelváltozásról van-e szó.

Ezeknél a tüneteknél azonnal mentőt kell hívni

A xanthelasmával ellentétben a szívroham és a stroke tünetei rendszerint hirtelen vagy rövid idő alatt jelentkeznek. Stroke-ra utalhat az arc egyik oldalának váratlan megereszkedése vagy zsibbadása, az egyik kar gyengesége, illetve a beszéd elmosódása vagy érthetetlenné válása. Szintén riasztó jel lehet a hirtelen látászavar, az egyensúly elvesztése, a zavartság vagy az ismeretlen eredetű, rendkívül erős fejfájás.

Szívroham esetén gyakori a mellkas közepén jelentkező nyomás, szorítás vagy fájdalom, amely több percig tarthat, elmúlhat, majd visszatérhet. Légszomj, hideg verejtékezés, hányinger, szédülés, illetve a karba, hátba, nyakba, állkapocsba vagy gyomortájra sugárzó kellemetlenség is kialakulhat. Az ilyen tüneteknél minden perc számít!

Ha ezek közül bármelyik felmerül, nem szabad háziorvosi időpontra vagy a panasz spontán megszűnésére várni: azonnal hívja a 112-t. Akkor is sürgős vizsgálat szükséges, ha a stroke-ra emlékeztető tünetek néhány perc alatt elmúlnak, mert átmeneti agyi keringési zavar állhat a háttérben.

A szemhéjon látható jel lehetőséget adhat a megelőzésre

A xanthelasma általában ártalmatlan elváltozás, jelenléte azonban a friss eredmények alapján hasznos figyelmeztetésként szolgálhat. Nem betegséget jósol meg, hanem arra ösztönözhet, hogy az érintett még panaszmentes állapotban ellenőriztesse szív-érrendszeri kockázati tényezőit.

Ha a vizsgálatok magas vérnyomást, vérzsíreltérést vagy más kezelendő problémát tárnak fel, az időben megkezdett életmódváltás és az indokolt gyógyszeres terápia hozzájárulhat a későbbi szövődmények megelőzéséhez. A szemhéjon megjelenő sárgás foltot tehát nem kell vészjelzésként értelmezni, de teljesen figyelmen kívül hagyni sem érdemes.

Figyelmébe ajánljuk

Sárgás foltok a szemhéjon: a magas koleszterinszint is állhat a háttérben

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!