A demencia a lábakban kezdődik: az idegsebész elmagyarázza a meglepő összefüggést
A lábak gyakran előbb adnak hírt az agy egészségi állapotáról, mint gondolnánk. Többek között a demencia korai stádiumát is jelezheti az, ha a járása megváltozik.
Amikor demenciáról beszélünk, legtöbben az emlékezet kihagyására, zavarodottságra vagy a térbeli tájékozódás nehézségeire gondolnak. A legfrissebb tudományos felismerések azonban egy kevésbé ismert, mégis annál jelentősebb összefüggésre világítanak rá: a demencia első nyomai nem feltétlenül az agyban, hanem a lábakban mutatkozhatnak meg.
A mozgása, a lépések tempója és stabilitása ugyanis sokkal többet elárulhat az idegrendszere állapotáról, mint azt gondolná.
A lábak előre jelentenek
Az újdelhi AIIMS idegsebésze, Dr. Arun L. Naik úgy véli, a járásban bekövetkező, sokszor észrevétlennek tűnő változások a demencia korai előfutárai lehetnek. Meglátása szerint a lábak akár évekkel a memóriazavarok és a kognitív hanyatlás előtt figyelmeztethetnek a problémára.
Egy korábban publikált kutatás szerint azok az idősebb felnőttek, akik lassabban közlekednek, nagyobb eséllyel rendelkeznek kisebb agytérfogattal, és náluk fokozott a demencia veszélye is. Az agy működésének szoros kapcsolata van a test mozgásával – különösen a lábmozgással - írja az Onet.
A járás az idegrendszer tükre
Amikor sétál, nem csupán az izmait mozgatja: az agya is aktívan részt vesz ebben a tevékenységben. A lépései ritmusa, az irányváltások, az egyensúly megtartása mind-mind finoman hangolt idegi vezérlést igényelnek. Ha ebben bármilyen zavar keletkezik – például kissé lassabban lépked, kevésbé biztos az egyensúlya vagy megváltozik a testtartása –, az akár az agyban zajló korai elváltozásokra is utalhat.
A mozgás: természetes agytornáztató
A rendszeres gyaloglás nem csupán a keringési rendszerre gyakorol jótékony hatást, hanem az agyműködést is frissen tartja. A mozgás során fokozódik az agy vérellátása, ezáltal nő az oxigén- és tápanyag-ellátottsága is. Ezzel párhuzamosan a salakanyagok eltávolítása is hatékonyabbá válik – ez pedig kulcsfontosságú a szellemi frissesség fenntartásában.
Dr. Naik hangsúlyozza, hogy már a legkisebb változások is a kognitív hanyatlás előjelei lehetnek, még mielőtt a klasszikus demencia-tünetek megjelennének.
Hogyan használhatja ezt a tudást a mindennapokban?
Ne becsülje alá a járást: a séta az egyik legegyszerűbb, mégis legkomplexebb testmozgás, amely egyaránt dolgoztatja a testet és az elmét. Nem szükséges órákig gyalogolni – napi 20–30 perc is sokat jelenthet.
Figyelje meg, milyen a járása: ha úgy érzi, hogy lassabban indul el, vagy kissé bizonytalanul mozog, ne legyintsen rá. Érdemes orvosi tanácsot kérni, különösen, ha ez rendszeresen előfordul.
Mozgás közben gondolkodjon is: az úgynevezett „kettős feladatú gyaloglás” – például séta közbeni beszélgetés, fejszámolás vagy egy rejtvény megfejtése – különösen hasznos. Ez egyszerre mozgatja meg a testét és az elméjét, fejlesztve a kognitív rugalmasságot.
Álljon fel gyakrabban: a hosszú ideig tartó ülő életmód csökkenti az agyi véráramlást. Már az is sokat számít, ha félóránként néhány percre megmozgatja a lábait.
Erősítse a lábizmokat: nem az izomtömeg növelése a cél, hanem az egyensúly és az önálló mozgás megőrzése. Ebben segíthetnek a könnyű erőnléti gyakorlatok, például a lábujjhegyre emelkedés vagy az egy lábon állás.
Ha odafigyel a saját mozgására, és aktívan tesz a lábizmai és az idegrendszere karbantartásáért, akkor nemcsak a stabilitását őrizheti meg időskorára, hanem a szellemi frissességét is.
A demencia első jele lehet, ám sokan figyelmen kívül hagyják ezt a tünetet
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
