Ülés helyett mozgás: így csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát, még genetikai hajlam esetén is
A friss tanulmányok Konkrét statisztikai összefüggést mutat ki a mozgáshiány és az agyi degeneráció között. A kutatók sszerint a kevesebb ülés és több testmozgás mérhetően csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát – különösen genetikai hajlam esetén.
A demencia és az Alzheimer-kór megelőzése évek óta az egyik legégetőbb kérdés az időskori egészségmegőrzés területén. Sokan úgy gondolják, hogy ha a családban előfordult ilyen betegség, akkor elkerülhetetlen a sorsuk – a tudomány viszont most másként gondolja.
Egy új amerikai kutatás, amelyet a Columbia Egyetem és a Kaliforniai Egyetem (San Diego) tudósai vezettek, azt vizsgálta, hogyan befolyásolja az ülő életmód és a testmozgás hiánya az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. Az eredmények meglepően jó hírt hoztak: már napi fél óra mozgás is érezhetően csökkentheti a betegség kockázatát – még akkor is, ha Ön genetikailag hajlamos rá.
A genetikai hajlam nem végzet
A vizsgálatban résztvevő 1270 idősebb felnőtt közül sokan hordozták az APOE ε4 nevű génváltozatot, amely az egyik legerősebb genetikai rizikófaktora az Alzheimer-kórnak. A kutatók azonban azt találták, hogy azok, akik naponta legalább 30 percet mozogtak, még genetikai hajlam esetén is jelentősen kisebb kockázattal éltek. Sőt, a rendszeres testmozgás a gének „csendesítésével” működhet – vagyis tompítja azok hatását, amelyek a betegséget előidézhetik.
Mozogni nem sokat kell, hanem rendszeresen
A tanulmány szerint az ülés mennyisége és a mozgás közvetlen hatással van az agyi egészségre. Azoknál, akik napi több mint 10 órát ültek mozgás nélkül, gyorsabb agyi leépülést észleltek, különösen az agy memóriáért felelős területein.
Ezzel szemben már napi 30 perc séta, kertészkedés, biciklizés vagy házimunka is elegendő volt ahhoz, hogy:
- javuljon az agy vérellátása,
- csökkenjen a gyulladás szintje,
- és fokozódjon a neuroplaszticitás – az agy „tanulóképessége”.
További kutatások is megerősítik mindezt
A Frontiers in Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmányok szerint a mozgás hatására nő az agyban a BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) szintje – ez egy olyan fehérje, amely segíti az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulását és javítását. Ez különösen fontos az Alzheimer-kór szempontjából, mivel a betegség egyik első jele az idegi kapcsolatok gyengülése és pusztulása.
Egy másik, 2024 végén publikált kutatás azt is megállapította, hogy a mozgás hatása akkor a legerősebb, ha az ülő időszakokat tudatosan megszakítjuk. Már az is jótékony, ha óránként néhány percre feláll, kinyújtózik, sétál pár lépést, vagy elintéz egy-egy apró házimunkát.
Mi az, amit még ma megtehet az Alzheimer ellen?
Az Alzheimer-kór megelőzésének része nemcsak a keresztrejtvény és a halolaj – hanem az is, hogy ülés helyett aktívabbá válik a mindennapok során.
Íme néhány apró, de hatékony módszer:
- Használjon lépésszámlálót vagy okosórát, amely figyelmeztet, ha túl sokáig ült.
- Vezessen „állva” néhány telefonhívást.
- Sétáljon ebéd után legalább 10 percet.
- Végezzen könnyű tornagyakorlatokat reklámblokkok alatt.
- Ha ülőmunkát végez, állítson be időzítőt, hogy óránként legalább 2-3 percre megmozduljon.
Üzenet a kutatóktól
A fizikai aktivitás az egyik legerősebb eszközünk az agy védelmére – és bárki számára elérhető. Nem kell maratont futni, elég, ha nem ülünk mozdulatlanul egész nap.
– Dr. Gene Alexander, a tanulmány egyik szerzője.
A mozgás nemcsak az ízületeket, a szívet és a tüdőt tartja karban – hanem az agyat is fiatalon tartja. Már napi fél óra séta vagy házimunka is képes csökkenteni az Alzheimer-kór kockázatát. A jó hír pedig az, hogy ehhez nem kell sportolónak lennie – csak egy kicsit tudatosabbnak.
Ha eddig ülve olvasta ezt a cikket – most itt a tökéletes alkalom, hogy felálljon. Az agya meg fogja köszönni.
7 életmód tanács, melyekkel csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
