Depressziósak és boldogtalanok a magyarok
A nők jobban szenvednek a depressziótól, gyakrabban fáj a fejük, a férfiak pedig többet dohányoznak és kétszer annyi alkoholt fogyasztanak – ez derült ki egy 21 európai ország részvételével készült felmérésből.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (World Health Organization – WHO) kezdeményezésére 1950 óta minden évben április 7-én rendezik meg az Egészség Világnapját, melyen az egész világra kiterjedő, nagy hatású egészségügyi problémákra igyekeznek felhívni a figyelmet. 2017-ben a depresszió egészségromboló következményei vannak a középpontban. Ez pedig hazánkban is kiemelkedő probléma, mint az a legújabb Európai Szociális Felmérésből (European Social Survey – EES) kiderült.
Az EES-ben 21 ország közel 40 000 lakosát kérdezték ki a fizikai és mentális állapotáról, és úgy találták, hogy a legtöbb európai számos betegségtől szenved, és ezért részben a szociális és a gazdasági körülmények a felelősek. Emellett nemcsak az egyes országok között nagyok a különbségek, de a férfiak és a nők egészségi állapota között is.
Négyből egy nő élete folyamán legalább egyszer szembesül a depresszió tüneteivel.
Forrás: EgészségKalauz
A leghatározottabban kirajzolódó eredmények szerint a nők sokkal több depressziós tünetről számolnak be, és gyakrabban panaszkodnak fejfájásra is, mint a férfiak. A legnagyobb különbségeket Portugáliában, Lengyelországban, Spanyolországban és Németországban mérték. A magyarok különösen sokat panaszkodtak a depresszióra, illetve az azzal összefüggő tünetekre: minden negyedik nő és minden ötödik férfi nyilatkozta azt, hogy voltak már ilyen problémái – a férfiak között a magyar urak eredménye a legrosszabb.
A magyar férfiak közel fele füstöl
A dohányzásra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a férfiak sokkal többet dohányoznak, mint a nők. A legnagyobb a dohányosok aránya Litvániában (minden második férfi rendszeresen rágyújt), a második helyen pedig újra Magyarországot találjuk: a férfiak 41,3 százaléka dohányzik. Azonban a legtöbbet az osztrákok és a lengyelek dohányoznak, náluk a legmagasabb azoknak az aránya, akik naponta legalább húsz szál cigarettát szívnak el. A legkevesebb dohányos Svédországban él (az északi országokban egyébként is kevesebb a cigarettázók száma), ami különösen kiemelkedő eredmény, mert korábban éppen a svédek dohányoztak a legtöbbet: a jelenleg is dohányzók aránya 15 százalék alatt van, míg korábban ez az arány 75 százalék felett volt.
Négyből egy nő élete folyamán legalább egyszer szembesül a depresszió tüneteivel.
Forrás: EgészségKalauz
A depresszió dohányzásban és alkoholban való levezetése inkább a férfiakra jellemző.
A harmadik komoly rizikótényezőnek az elhízás számít, ennek ugyanis igen sok súlyos szövődménye lehet, a szív- és érrendszeri betegségektől a cukorbetegségen át bizonyos daganatos betegségek megnövekedett rizikójáig. A férfiak egész Európában több plusz kilót cipelnek, mint a nők, a legnagyobb a túlsúlyosak aránya Csehországban, Magyarországon és Szlovéniában.
Az alkoholfogyasztási szokások vizsgálatából kiderült, hogy egész Európában az a jellemző, hogy a férfiak közel kétszer annyit isznak, mint a nők; illetve, hogy hétvégén sokkal több alkohol fogy, mint a hétköznapokon.
Boldogtalan és bizalmatlan magyarok?
Egy másik, sokatmondó felmérésben a világ "boldogságindexét" igyekeznek meghatározni. A World Happiness Reportnevet viselő adatbázist 2012 óta adják ki az Ensz közreműködésével. A boldogság és az általános jóllét rendkívül fontos jelző, mert nemcsak a szociális fejlődésre utal, hanem iránymutatásul is szolgálhat a jövőre vonatkozóan. A legboldogabb országok listájának összeállításánál olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint a szabadság, az egészség, a bevétel, illetve az őszinteség, a bizalom, a nagylelkűség vagy az összetartás érzése. Az élen évek óta a skandináv országokat, Kanadát, Ausztráliát és Új-Zélandot találjuk, 2017-ben Norvégia lett a világ legboldogabb országa.
Halfogyasztással a depresszió ellen? Kattintson!
Hazánk a középmezőnyben, a 75. helyen található, és bár jó néhány helyezést ugrottunk előre a 2016-os listához képest (akkor a 91.-ek voltunk), még mindig nem látjuk elég pozitívnak a jövőnket. Különösen kilátástalannak látjuk a döntési szabadságra vonatkozó helyzetünket, ebben az utolsó 15 ország között vagyunk (olyan országokkal, mint Szudán, Szíria, Afganisztán, Venezuela vagy Ukrajna), akárcsak a "nagylelkűségi" listán. Ez utóbbi arra vonatkozik, mennyit adunk vissza a közösségnek, mennyit jótékonykodunk – a szakemberek szerint ez a fizikai és lelki egészségünkhöz egyaránt nagymértékben hozzájárul. Magyarország emellett a legbizalmatlanabb húsz ország között is ott van: az általános boldogtalanságunkhoz hozzájárul, hogy nem vagyunk jó véleménnyel sem a szűkebb, sem pedig a tágabb környezetünkről.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
