Két varjú klasszikus pszichológiai tesztet oldott meg – elképesztő gyorsasággal döntöttek.
- Két varjú részt vett egy klasszikus pszichológiai tesztben, melyet korábban embereken és majmokon is alkalmaztak, és rendkívül gyorsan döntöttek.
- A varjak átlagosan 235 milliszekundum alatt hozták meg döntésüket, ami kétszer gyorsabb volt a korábbi embereken és majmokon mért eredményeknél.
- A gyorsaság nem ment a pontosság rovására: még nehezebb feladatoknál is a varjak a vizuális információ alapján próbáltak dönteni.
- A kísérlet során az agyi aktivitás is azt mutatta, hogy nem egyszerű reflex, hanem tudatos döntési folyamat zajlott le.
A varjúfélékről régóta tudjuk, hogy meglepően összetett feladatokra képesek, egy új kísérlet azonban még a kutatókat is meglepte. Két varjú egy olyan klasszikus pszichológiai tesztben vett részt, amelyet korábban embereknél és majmoknál is alkalmaztak, és a madarak rendkívül gyorsan jutottak el a döntésig.
Nem is olyan ostobák bizonyos madarak
Az "annyi esze van mint egy madárnak" kifejezést általában nem bóknak szánjuk, a varjúfélékkel kapcsolatos kutatások alapján azonban lassan egészen más jelentést kaphat a kifejezés. Ebbe a családba tartoznak többek között a varjak, hollók, csókák és szajkók, amelyek az elmúlt években számos olyan képességről tettek tanúbizonyságot, amelyeket korábban főként a főemlősökhöz kötöttek.
Az új-kaledóniai varjak például képesek összetett eszközöket készíteni, sőt több lépéssel előre megtervezni egy feladat megoldását. A nyugati bozótosszajkóknál az epizodikus emlékezethez hasonló képességet figyeltek meg, a hollók viselkedése pedig arra utal, hogy más egyedek szándékait és tudását is figyelembe tudják venni.
A Tübingeni Egyetem két neurobiológusa, Philipp Schmidbauer és Andreas Nieder most arra volt kíváncsi, hogyan teljesítenek a varjak egy olyan helyzetben, amikor látott információkból kell döntést hozniuk. A kutatás eredményei a Science folyóiratban jelentek meg.
Pontok mozogtak a képernyőn, a varjaknak pedig választaniuk kellett
A kísérletben két felnőtt hím vetési varjú (Corvus corone) vett részt. A madarakat egy érintőképernyő elé ültették, amelyen egyszerre számos apró pont jelent meg. A pontok egy része rendezetlenül mozgott, bizonyos hányaduk azonban ugyanabba az irányba, balra vagy jobbra haladt.
A varjak feladata az volt, hogy eldöntsék, melyik irány dominál, majd a képernyő megfelelő oldalán lévő célpont megcsípésével jelezzék a választ. Ha jól döntöttek, lisztkukacot kaptak jutalmul.
A madarak nem szigorú időkorlát mellett dolgoztak. A kutatók azt szerették volna, hogy akkor válaszoljanak, amikor már valóban kialakult bennük a döntés, ne pedig azért siessenek, mert lejár az idő.
Az adatgyűjtés előtt mindkét varjú több mint száz gyakorlófeladatot végzett, így a kutatók biztosak lehettek abban, hogy az állatok értik, mit várnak tőlük.
Mit jelent valójában az, hogy „kétszer olyan gyorsak, mint az emberek”?
A madarak átlagosan körülbelül 235 milliszekundum alatt jelezték a döntésüket. Ez a kutatók szerint nagyjából kétszer olyan gyors teljesítmény, mint amilyet korábbi, hasonló kísérletekben majmoknál és embereknél mértek.
Ezt azonban könnyű félreérteni. Az eredmény nem azt bizonyítja, hogy a varjú általában kétszer gyorsabban gondolkodik az embernél. A vizsgálat egyetlen, nagyon pontosan meghatározott képességet mért: azt, milyen gyorsan képes az állat a látott mozgásmintázat alapján döntést hozni.
Fontos az is, hogy nem ugyanabban a kísérletben versenyeztették egymással a varjakat, az embereket és a majmokat. A különbség a korábban elvégzett, hasonló felépítésű vizsgálatok eredményeinek összevetéséből adódott.
A két madár teljesítményének érdekességét tovább növeli, hogy a gyorsaság nem járt együtt látványos pontatlansággal. Nem egyszerűen az történt tehát, hogy minél hamarabb ráböktek valamelyik válaszra.
Mi történik, amikor a feladat szinte megoldhatatlanná válik?
A kutatók nem mindig ugyanolyan könnyű feladatot adtak a varjaknak. Ha sok pont haladt egy irányba, viszonylag egyszerű volt felismerni, merre tart a mintázat. Máskor viszont a rendezett mozgás szinte elveszett a véletlenszerűen cikázó pontok között.
Ezzel azt tudták vizsgálni, hogyan változik a döntéshozatal, amikor az érzékszervi információ bizonytalanabbá válik.
A madarak teljesítménye az egyértelmű feladatoknál rendkívül pontos volt, de akkor sem egyszerű találgatás történt, amikor kevés kapaszkodót kaptak. A nehézség növekedésével romlott ugyan a pontosság, mégis látható maradt, hogy a varjak a rendelkezésükre álló vizuális információ alapján próbálnak dönteni.
Ez azért fontos, mert a teszt nem pusztán azt méri, hogy az állat felismer-e egy jól látható mozgást. Sokkal inkább azt, hogyan szűri ki a lényeges jelet a zavaró háttérből.
A gyors döntés nem ugyanaz, mint a gyors reakció
Joggal merülhet fel a kérdés: mi van akkor, ha a varjak egyszerűen rendkívül gyors reflexszel reagáltak a mozgó képre?
A kutatók éppen ezért nem álltak meg a viselkedés megfigyelésénél. Elektródákat helyeztek el a madarak agyának egy meghatározott területén, az úgynevezett nidopallium caudolaterale, röviden NCL régióban.
Miután az állatok felépültek a beavatkozásból, ismét elvégezték a tesztet, miközben a kutatók összesen 248 idegsejt aktivitását követték.
A döntéshez kapcsolódó agyi jelek már körülbelül 70 milliszekundummal azután megjelentek, hogy a pontok mozogni kezdtek. Ez jóval azelőtt történt, hogy a madár a csőrével ténylegesen megadta volna a választ.
Az idegsejtek aktivitásának változása arra utalt, hogy az agy a beérkező vizuális információt folyamatosan dolgozta fel, és ebből fokozatosan alakult ki a választás. Vagyis nem puszta inger-válasz reakcióról volt szó, hanem egy rövid, de mérhető döntési folyamatról.
A varjú agya egészen másképp épül fel, mint a miénk
A kutatás egyik legizgalmasabb része nem is az, hogy milyen gyorsak voltak a madarak, hanem az, hogy mindezt az emlősökétől alapvetően eltérő felépítésű aggyal érték el.
Az emlősök magasabb szintű információfeldolgozásában fontos szerepet játszik a réteges szerkezetű agykéreg. A madaraknál azonban nincs ugyanilyen szerveződés. Idegrendszerük más felépítést követ, mégis képes hasonlóan összetett működésre.
A varjúagy ráadásul jóval kisebb az emberénél, de ez önmagában keveset mond a képességeiről. A madarak idegsejtjei kisebbek és rendkívül sűrűn helyezkednek el. Ennek következtében viszonylag kis térben nagyon sok neuron fér el, és az idegi jeleknek rövidebb távolságokat kell megtenniük.
Andreas Nieder korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy egy azonos tömegű főemlősagyhoz képest a varjú agya akár kétszer annyi neuront tartalmazhat. Ez jelentős információfeldolgozó kapacitást biztosíthat egy meglepően kompakt rendszerben.
Miért lehet ennyire fontos a gyorsaság egy madár számára?
A kutatók szerint a varjak rendkívül gyors vizuális döntéshozatalának evolúciós okai is lehetnek.
Repülés közben egy madárnak folyamatosan fel kell mérnie a környezetét. Akadályokat kerül ki, változtatja az irányát, figyeli a körülötte mozgó állatokat, és közben akár néhány pillanat alatt reagálnia kell egy váratlan helyzetre.
Táplálékszerzéskor ugyanilyen precizitásra lehet szükség. A csőrrel végzett pontos mozdulatokat a látott információhoz kell igazítani, így előnyt jelenthet, ha az agy rendkívül gyorsan képes feldolgozni a vizuális jeleket.
Ez egyelőre lehetséges magyarázat, nem bizonyított tény. A mostani vizsgálatból még nem derül ki, hogy hasonló sebesség általánosan jellemző-e más madarakra is, vagy a varjúfélék különleges képességéről van szó.
Tényleg „okosabb” a varjú az embernél?
Bármennyire látványosak az eredmények, ebből a kutatásból nem lehet arra következtetni, hogy a varjú intelligensebb lenne az embernél.
Az intelligencia nem egyetlen tulajdonság. Ide tartozik többek között a memória, a tanulás, a problémamegoldás, a tervezés, a kommunikáció és a különböző típusú döntések meghozatala. Egyetlen vizuális teszt ezeknek csak nagyon kis szeletét vizsgálja.
A kutatás ráadásul mindössze két madár adataira épült. Ez rendkívül kis minta, ezért azt sem lehet biztosan kijelenteni, hogy más varjak ugyanilyen gyorsan teljesítenének.
A tanulmány jelentősége sokkal inkább abban rejlik, hogy megmutatja: az evolúció egészen különböző agyi felépítéseken keresztül is létrehozhat nagyon hatékony döntéshozatali rendszereket. A főemlősök és a madarak agya szerkezetileg jelentősen eltér egymástól, mégis találhatunk bennük hasonló működési elveket.
Egy népszerű személyiségteszt 4 típusba sorolja az embereket – Ön melyik lehet?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
