Kiderült: a koleszterin gyógyszer a bélgyulladás tüneteit is enyhíti
Véletlenül jöttek rá, hogy a sztatinok enyhítik a colitis ulcerosa tüneteit is. Egyelőre nem világos, miként lehet ez, a kutatók szerint ezek a szerek valamiféle általános gyulladáscsökkentő hatással bírnak.
A colitis ulcerosa a vastagbél krónikus gyulladásával és kifekélyesedésével jár, ezért tünetei között szerepel a hasi fájdalom, a véres széklet, a székrekedés, az állandó fáradtság és még egy sor kellemetlenség. Bár a betegség közvetlenül nem életveszélyes, nagyban rontja az életminőséget, különösen ha a hagyományosan alkalmazott gyulladáscsökkentőkre nem reagál.
Genomi „ujjlenyomatokat" kerestek eredetileg
Az anonim páciensadatokat – egyebek mellett genomi információt és receptfelírási történetet – tartalmazó publikus adatbázisokban bányászva Khatri és munkatársai összefüggést fedeztek fel bizonyos gyógyszerek szedése és a colitis ulcerosa tüneteinek enyhülése között. Az így talált gyógyszerek közül kiemelkedett az egyebek mellett Lipitor márkanéven is forgalmazott atorvasztatin: az ezt koleszterinszint-csökkentőnek szedő colitis ulcerosás betegek körében az átlagnál számottevően alacsonyabb volt a műtéti megoldásra szorulók, illetve kórházi kezelést vagy gyulladáscsökkentő gyógyszereket igénylők aránya.
Az eredményeket közlő cikk a Journal of the American Medical Informatics Association szakfolyóirat legutóbbi, szeptember 16-i számában jelent meg Lawrence Bai és Madeline Scott tollából, Khatri rangidős szerzőségével.
Bélgyulladás: ezt érdemes tudni róla - olvasson tovább!
Khatri és társai munkájuk során először több száz olyan colitis ulcerosás betegről gyűjtött nyilvánosan elérhető adatokat, akik vastagbél-biopszián – a betegség diagnózisát és súlyosságának megállapítását elősegítő, viszonylag általános szövetmintavételi eljáráson – estek át. A kutatók ekkor még elsősorban olyan genomi „ujjlenyomatokat" kerestek, amelyek jellemzőnek tűntek a betegekre a kontroll személyekhez képest.
USA-beli és nemzetközi adatokat egyaránt átböngésztünk, és találtunk egy olyan, a betegségre jellemző genomi ujjlenyomatot, amely robusztus módon jelen volt mindegyik adatbázisban, függetlenül attól, hogy a betegekben épp nyugvó állapotú vagy aktív volt-e a betegség
– ismertette Khatri.
Ígéretes bélgyulladás-gyógyszert kerestek
A következő feladat annak megállapítása volt, hogy a különböző gyógyszerek miként befolyásolják a colitis ulcerosával összefüggő gének aktivitását. Khatri először a korábban elvégzett sejtkultúrás laborkísérletek eredményeihez nyúlt, amelyek megmutatták az egyes gyógyszerek génaktivitás-módosító hatását. A kutatók olyan gyógyszereket kerestek, amelyek helyreállíthatják a colitis ulcerosára jellemző abnormális génaktivitási mintázatot. Ha például a humán génexpressziós eredmények azt mutatták, hogy a colitis ulcerosás betegekben csökkent az A és a B gén aktivitása, akkor a keresett gyógyszernek növelnie kellett ugyanezen gének aktivitását. Csak olyan gyógyszereket vettek fontolóra, amelyeket az amerikai gyógyszerhatóság, a Food and Drug Administration már engedélyezett, így bármely ígéretes találatukat hamarabb juttathatják el a páciensekhez.
A genomi és kísérletes adatok összevetése nyomán három olyan gyógyszerre szűkítették a találati listát, amely normalizálta a colitis ulcerosára jellemző génkifejeződési mintázatot.
Az első kettő kemoterápiás szer volt, amit a súlyos mellékhatások kockázata miatt nyilván nem írnánk fel csak úgy valakinek, de a harmadiknak egy sztatinra bukkantunk
– meséli Khatri.
A koleszterinszint-csökkentők megvédhetnek a súlyos Covid-19-től? Kattintson!
Ez derült ki a nyilvántartási adatokból
Ezután rendszerint az a lépés következne, hogy klinikai vizsgálatot terveznek a hatás ellenőrzésére, de az adatbányászatban jeleskedő Khatri más utat követett. Mivel a sztatinok a legszélesebb körben felírt gyógyszerek közé tartoznak az USA-ban, észszerű volt feltételezni, hogy a colitis ulcerosások körében is elegen lesznek olyanok, akik mellesleg a magas koleszterinszintjük miatt sztatint szednek. Ezért aztán ahelyett, hogy költséges és hosszadalmas klinikai vizsgálatba fogtak volna, a kutatók az elektronikus egészségügyi nyilvántartáshoz fordultak. „Az elektronikus aktákból kiderül, ha valakinek colitis ulcerosája van, hogy szed-e sztatint, és szüksége volt-e vastagbél-eltávolításra" – mondta el Khatri.
Azok a colitis ulcerosás betegek, akik sztatint szedtek, életkoruktól függetlenül mintegy 50%-kal kisebb arányban estek át vastagbélműtéten, ritkábban szorultak kórházi kezelésre, és szintén kisebb arányban írtak fel nekik gyulladáscsökkentő gyógyszereket.
A feldedezés ígéretes, érdemes további vizsgálódásnak alávetni, de egyelőre önmagában kevés ahhoz, hogy bekerüljön a mindennapi orvosi gyakorlatba.
Ez is érdekelheti: