Egy taxiban lett rosszul a 70 éves nő – agydaganat állt a háttérben

2026. november 02. 06:14

Az idős nő taxizás közben hirtelen képtelenné vált a beszédre, majd két súlyos epilepsziás rohamot kapott. Két nappal később az orvosok közölték vele, hogy glioblasztómája van, az agydaganatok egyik legagresszívebb típusa.

Tessa Jowell brit politikusnőnél glioblasztómát, az egyik legagresszívebb agydaganattípust diagnosztizálták, miután taxizás közben hirtelen beszédképtelenség és epilepsziás roham jelentkezett nála.
Az agydaganat első tünetei gyakran nem fejfájás, hanem hirtelen fellépő beszédzavar, epilepsziás roham vagy viselkedésváltozás lehetnek, amelyeket mindig komolyan kell venni.
A tünetek attól függnek, hogy a daganat az agy melyik területén helyezkedik el, emiatt a panaszok nagyon eltérőek lehetnek - magában foglalhatják a látás-, mozgás-, egyensúly-, vagy emlékezetproblémákat is.
A glioblasztóma kezelésében műtét, sugárkezelés és kemoterápia kombinációja alkalmazható, de a daganatsejtek beszűrhetik a környező agyszövetet, ezért a betegség prognózisa általában kedvezőtlen.
Fontos, hogy a hirtelen jelentkező neurológiai tünetek - például beszédzavar, féloldali gyengeség, eszméletvesztés, első epilepsziás roham - esetén azonnal orvosi segítséget kell kérni, mert gyors beavatkozás életmentő lehet.

A brit politikus története jól mutatja, hogy az agydaganatok nem feltétlenül fejfájással vagy fokozatosan erősödő panaszokkal jelentkeznek. Előfordulhat, hogy az első feltűnő tünet egy váratlan beszédzavar, epilepsziás roham vagy a viselkedés megváltozása. Ezeknek a panaszoknak számos más oka is lehet, de mindenképpen komolyan kell venni őket.

Egy taxiban kezdődött minden

2017 május 24-én Tessa Jowell, a brit kormány korábbi kulturális minisztere éppen egy londoni rendezvényre tartott. A politikus, aki akkor 69 éves volt, beszállt egy taxiba, ám hirtelen azt tapasztalta, hogy nem tud megszólalni. Röviddel ezután két súlyos epilepsziás rohama volt, ezért kórházba szállították.

Két nappal később megkapta a diagnózist: glioblastoma multiforme, röviden GBM. A daganatot a bal halántéklebenyében azonosították, amelynek fontos szerepe van többek között a beszéd megértésében és a nyelvi információk feldolgozásában.

Jowell később a brit parlament felsőházában maga idézte fel a történteket. Beszámolója szerint a diagnózis után egy héttel megoperálták, majd sugárkezelést és kemoterápiát kapott. A betegségéről azért is beszélt nyilvánosan, mert szerette volna felhívni a figyelmet az agydaganatos betegek kezelési lehetőségeire és az új terápiákhoz való hozzáférés fontosságára.

A történet sajnos nem végződött gyógyulással. Tessa Jowell 2018. május 12-én, 70 éves korában meghalt, közel egy évvel a diagnózis után. A betegsége idején folytatott munkája azonban hozzájárult ahhoz, hogy Nagy-Britanniában nagyobb figyelem irányuljon az agydaganatok kutatására.

Miért okozhat beszédzavart egy agydaganat?

Az agydaganatok tüneteit jelentős részben az határozza meg, hogy az elváltozás az agy melyik területén helyezkedik el. Az agy különböző részei más-más feladatokat látnak el, ezért ugyanaz a betegségtípus két embernél egészen eltérő panaszokat idézhet elő.

Ha a daganat a beszédért vagy a beszéd megértéséért felelős területeket érinti, a beteg nehezen találhatja a szavakat, összekeverheti a kifejezéseket, vagy átmenetileg akár teljesen elveszítheti a beszédképességét. Más esetekben a látás, a mozgás, az egyensúly vagy az emlékezet kerülhet veszélybe.

A tüneteket nem kizárólag maga a daganatszövet okozhatja. A környező agyállomány duzzanata, az idegsejtek működésének megváltozása és a koponyán belüli nyomás fokozódása szintén szerepet játszhat a panaszok kialakulásában.

Fontos azonban, hogy a hirtelen fellépő beszédzavar nemcsak agydaganat, hanem stroke jele is lehet. Ha valaki váratlanul nem tud beszélni, nehezen érti a hozzá intézett mondatokat, vagy a beszédzavar féloldali gyengeséggel, arcferdüléssel társul, azonnal mentőt kell hívni a 112-es számon. Ilyenkor nem szabad megvárni, hogy a tünetek maguktól elmúlnak-e.

Az epilepsziás roham is lehet az első figyelmeztető jel

Sokan az epilepsziát önálló betegségként ismerik, pedig az epilepsziás roham bizonyos esetekben más agyi elváltozás következménye is lehet. A daganat megváltoztathatja az idegsejtek elektromos működését, ami kóros, összehangolt idegi aktivitást és rohamot válthat ki.

Az epilepsziás roham ráadásul nem mindig jár az egész testet érintő görcsökkel és eszméletvesztéssel. Egyes rohamok során a beteg csak néhány másodpercre vagy percre válik zavarttá, furcsa érzéseket tapasztal, akaratlan mozgásokat végez, esetleg átmenetileg képtelenné válik a beszédre.

Előfordulhat szokatlan szagérzet, bizsergés, látási jelenség vagy rövid ideig tartó tudatzavar is. Az ilyen tüneteket könnyű figyelmen kívül hagyni, különösen akkor, ha gyorsan megszűnnek, és az érintett utána teljesen jól érzi magát.

Egy felnőttkorban először jelentkező epilepsziás roham minden esetben orvosi kivizsgálást igényel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a háttérben feltétlenül daganat áll: anyagcserezavarok, fertőzések, korábbi agyi sérülések és számos más betegség is kiválthat rohamot.

Milyen további tünetei lehetnek az agydaganatnak?

A fejfájás az agydaganatok egyik ismert tünete, de korántsem minden betegnél jelentkezik, és önmagában ritkán utal daganatra. Sokkal fontosabb, ha a fejfájás új jellegű, fokozatosan rosszabbodik, vagy más idegrendszeri panaszokkal együtt lép fel.

Figyelmet érdemelhet a visszatérő hányinger és hányás, a homályos vagy kettős látás, a szokatlan egyensúlyzavar, illetve az egyik végtagban jelentkező gyengeség. Bizonyos daganatok a gondolkodást és a viselkedést is befolyásolhatják. A hozzátartozók például azt vehetik észre, hogy az érintett feledékenyebbé, zavartabbá vagy szokatlanul ingerlékennyé vált.

A tünetek kialakulásának sebessége is változó. Egy lassabban növekvő elváltozás hónapokon vagy akár éveken keresztül okozhat fokozatosan erősödő panaszokat, míg egy agresszívebb daganat viszonylag rövid idő alatt jelentős állapotromláshoz vezethet.

Ugyanakkor a felsorolt tünetek sokkal gyakrabban fordulnak elő más, kevésbé súlyos betegségekben. A visszatérő fejfájás például önmagában nem indokolja, hogy valaki agydaganatra gyanakodjon. A kivizsgálás szükségességét mindig a panaszok jellege, tartóssága és az esetleges kísérő tünetek határozzák meg.

Mi az a glioblasztóma, és miért nehéz kezelni?

A glioblasztóma a központi idegrendszer egyik legagresszívebb elsődleges rosszindulatú daganata. Elsődlegesnek azért nevezik, mert az agyban alakul ki, nem pedig egy másik szerv daganatának áttéteként jelenik meg.

A betegség egyik legnagyobb nehézsége, hogy a daganatsejtek beszűrhetik a környező agyszövetet. Emiatt még akkor is maradhatnak vissza mikroszkopikus daganatsejtek, ha a műtét során a látható elváltozás jelentős részét sikerül eltávolítani.

A kezelés általában több módszer kombinációjára épül. Amennyiben lehetséges, az orvosok műtéttel igyekeznek a daganatból minél többet eltávolítani úgy, hogy közben megóvják az egészséges agyszövetet és annak fontos működéseit. Ezt gyakran sugárkezelés és kemoterápia követi.

A kezelés megtervezésekor a beteg életkorát, általános állapotát, a daganat elhelyezkedését és molekuláris jellemzőit is figyelembe veszik. Az újabb kutatások célja többek között annak feltárása, hogyan lehetne hatékonyabban célba venni a daganatsejteket, illetve személyre szabottabb kezeléseket alkalmazni.

A glioblasztóma prognózisa sajnos a korszerű kezelések mellett is kedvezőtlen. A betegség lefolyása azonban egyénenként eltérhet, ezért az általános túlélési statisztikákból nem lehet pontosan megjósolni egy adott beteg kilátásait.

Hogyan derül ki, hogy mi okozza a tüneteket?

Ha az orvos agyi elváltozásra gyanakszik, első lépésként részletesen kikérdezi a beteget a panaszokról, majd neurológiai vizsgálatot végezhet. Ennek során többek között a beszédet, a látást, az izomerőt, a reflexeket és a mozgáskoordinációt ellenőrizheti.

A képalkotó vizsgálatok közül az agyi MRI különösen fontos szerepet játszik a daganatok felismerésében és jellemzésében. Sürgősségi helyzetben CT-vizsgálatra is sor kerülhet, például akkor, ha hirtelen jelentkező idegrendszeri tünetek miatt gyorsan ki kell zárni bizonyos életveszélyes állapotokat.

Amennyiben a képalkotó vizsgálat daganatot mutat, a pontos típus meghatározásához gyakran szövettani vizsgálatra is szükség van. A szövettani és molekuláris eredmények segítenek eldönteni, milyen kezelés lehet a legmegfelelőbb.

A kivizsgálás nemcsak a daganatok felismerése miatt fontos. Ugyanazokat a tüneteket számos más idegrendszeri betegség is okozhatja, amelyek kezelése és várható kimenetele jelentősen különbözhet.

Mikor nem szabad várni az orvosi segítséggel?

Tessa Jowell történetének legfontosabb tanulsága nem az, hogy minden fejfájás vagy beszédzavar mögött daganatot kell keresni. Sokkal inkább az, hogy bizonyos idegrendszeri tüneteket akkor is komolyan kell venni, ha korábban semmilyen betegségre utaló jel nem jelentkezett.

A hirtelen kialakuló beszédzavar, féloldali gyengeség, eszméletvesztés vagy első epilepsziás roham sürgős ellátást igényel. Az öt percnél tovább tartó, illetve az egymást követő, közben teljes tudatvisszanyerés nélküli rohamok szintén sürgősségi helyzetet jelentenek.

A fokozatosan romló fejfájást, az újonnan kialakuló látászavart, a tartós egyensúlyproblémákat vagy a szokatlan viselkedésváltozást pedig érdemes mielőbb orvossal megbeszélni.

A korai kivizsgálás nem minden esetben változtatja meg egy súlyos betegség kimenetelét, de lehetőséget ad arra, hogy a megfelelő kezelés minél hamarabb megkezdődhessen. Ez különösen fontos akkor, ha a tünetek hátterében gyors beavatkozást igénylő idegrendszeri állapot áll.