Székletátültetés - ilyen esetekben lehet rá szükség
Bizarrul hangzik, ám sokat segíthet ez a beavatkozás.
Betegségek és panaszok széles köre köthető valamilyen módon a baktériumflóra károsodásához vagy eltűnéséhez. Erre jelenthet megoldást a székletátültetés (FMT). Ennek során az egészséges emberből származó széklet speciális módszerekkel tisztított kivonatát juttatják be a beteg gyomor-bélrendszerébe. A bejuttatott baktériumok megtelepednek, kolonizálódnak és kiegészítik, helyettesítik az egyébként erősen károsodott vagy legyengült saját bélflórát, illetve kiszorítják onnan a kórokozókat.
Mi a székletátültetés lényege?
A széklet mikrobiom transzplantáció lényege, hogy egy egészséges ember bél mikrobiomja kerüljön a beteg szervezetébe. Egy ausztrál kutatássorozat 81 kolitisszel küzdő beteget vizsgált, közülük 41-en székletranszplantáción estek át, míg 40-en placebót kaptak. Korábban egyik páciens sem reagált jól a hagyományos kezelésekre.
A kolonoszkópiát minden esetben egy tapasztalt gasztroenterológus végezte el, majd a páciensek 8 héten keresztül heti 5 napon át beöntést is adtak maguknak. Kiderült, hogy a 41 széklet transzplantáción átesett páciensből 11 (tehát 27 százalék) elérte a kísérlet két célját: a tünetek megszűntek, illetve az emésztőrendszer gyulladása alább hagyott. Fontos megjegyezni, hogy a szakemberek egyik esetben sem használtak szteroidokat, hogy elérjék ezeket az eredményeket.
Mire használják a székletátültetést?
A fekélyes vastagbélgyulladás világszerte több millió embert érint, az Egyesült Államokban 100 ezer felnőttből 238 érintett. A colitis ulcerosa bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban 15 és 30 éves kor között kezdődik. Nőkben és férfiakban egyforma gyakorisággal fordul elő, egyes családokban halmozottan jelenik meg. Tízezer lakosra számítva évente 5 új esettel kell számolni. A fejlett országokban élő, városi életmódot folytató emberek veszélyeztetettebbek, ebben a táplálkozásbeli különbségeknek is lehet szerepe.
Egyelőre nem tudni, mi okozza pontosan a betegséget, az viszont biztos, hogy a bélbaktériumok vagy mikrobiom fontos szerepet játszanak ebben. A fekélyes vastagbélgyulladással (Colitis ulcerosa) küzdő páciensek tünetei jelentősen enyhültek, miután széklet mikrobiom transzplantációra került sor.
Jelenleg nem létezik gyógymód a fekélyes vastagbélgyulladásra, amely a vastagbél krónikus gyulladásos betegsége. A tünetek között szerepel a végbél-vérzés, az alhasi fájdalom és a hasmenés, és a betegség sok tekintetben hasonlít egy másik gyulladásos problémára, a Crohn-betegségre. A különbség csupán annyi, hogy a Crohn az egész emésztőszervrendszerre kihat.
A székletátültetés folyamata
A székletátültetés egy olyan belgyógyászati eljárás, amit többféle módon is el lehet végezni, mindegyik módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai.
- Kolonoszkópia: előnye, hogy segítségével a bél monitorozható, a folyamat során az orvosok betekintést nyerhetnek, hogy mennyire károsodott a bél belső fala.
- Beöntés: kevésbé költséges és nem olyan kellemetlen élmény, mint a kolonoszkópia.
- Nazogasztrikus vagy nazoenterális szonda: egy cső segítségével a folyékony készítmény az orron keresztül a gyomorba (nazogasztrikus szonda), vagy a vékonybél kezdeti szakaszába (nazoenterális szonda) kerül. Mivel a mikroorganizmusok nagyon érzékenyek, ezért a folyamat sikeréhez szükség van gyomorsav termelődést gátló gyógyszeres kezelésre. Ennek hiányában a gyomorsav azonnal elpusztítaná a bejuttatott mikroorganizmusok nagy részét.
- Kapszula: a legújabb és a páciens számára legkényelmesebb módszer. A folyamathoz különleges kapszulákat használnak, melyeket a gyomorsav nem tud károsítani – így annak tartalma, vagyis a baktériumok csak a számukra megfelelő környezetben, a belekben szabadulnak fel. Fontos, hogy ezeket a tablettákat tilos szétnyitni, egyben kell lenyelni!
Ha azt hiszi, hogy ez az eljárás a közelmúlt találmánya, jókorát téved
A székletátültetés orvosi gyakorlata ősi, Kínában a negyedik században „sárga levesként” itták a fertőző hasmenés kezelésére. A Jin-dinasztia idején, 1700 évvel ezelőtt írott kínai orvosságoskönyv említi a sárga levest, a hígított székletet, amit ételmérgezés, valamint hasmenés ellen alkalmaztak.
1958-ban egy innovatív amerikai sebész, Ben Eiseman székletbeöntéseket adott súlyos és visszatérő fertőzésekkel küzdő pácienseinek Denverben. Rendkívül hatékony volt, de mint számos fontos orvosi felfedezést, ezt a beavatkozást is nagyrészt figyelmen kívül hagyták. Több mint fél évszázaddal később Josbert Keller holland gasztroenterológus és csapata az Amszterdami Medical Centerben ért el ezen a területen izgalmas eredményeket.
Szuperdonorok
Az mára világossá vált, hogy egyes donoroktól származó minták sokkal hatékonyabbak, mint másokéi. Ezeket „szuperdonoroknak” nevezik, és úgy tűnik, hogy ürülékükben található valamiféle X faktor, amely különösen hatásossá teszi azokat. De a szakemberek nem értik, miért történik ez, és hogy kié lesz a leghatékonyabb. Éppen ezért az FMT hatását világszerte több száz kísérletben vizsgálják. A vizsgálati körbe tartoznak egyes gyulladásos bélbetegségek, az irritábilisbél-szindróma, az elhízás, az akut alultápláltság, a cukorbetegség, az ízületi gyulladás és a bőrrák. Egyes autoimmun-betegségeket, az Alzheimer-kórt, a bipoláris zavarokat, de még a hajhullást, a depressziót és a neurodegeneratív betegségeket, illetve a visszatérő húgyúti fertőzések kapcsolatát is keresik a mikrobiommal.
Mikor szükséges széklettranszplantációt végezni?
Széklettranszplantációt abban az esetben érdemes végezni, amikor a beteg mikrobiomja nem tudja megfelelően ellátni a szerepét, így különböző gyomor-bélrendszeri (gasztrointesztinális) betegségek, fertőzések alakulnak ki.
A mikrobiom károsodásával összefüggésbe hozott betegségek, melyek esetében orvosilag javallott lehet a széklettranszplantáció, az alábbiak:
- visszatérő Clostridioides difficile fertőzés (korábban Clostridium difficile)
- irritábilis-bél szindróma (IBS)
- fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa)
- autizmus spektrumzavar
- súlyvesztés, kóros fogyás
Hazánkban jelenleg a Clostridioides difficile okozta visszatérő fertőzés az egyetlen olyan betegség, amely kezelése során fekális bakterioterápiát is végezhetnek.
Vannak bizonyos esetek, amikor nem javasolt a széklettranszplantáció
- drogfüggőség
- HIV fertőzés miatti immunrendszer-gyengeség
- előrehaladott májbetegség, például májcirrózis
- friss csontvelőtranszplantáció
A széklettranszplantáció lehetséges mellékhatásai
A széklettranszplantációt követően átmenetileg tapasztalhat mellékhatásokat, melyek az alábbiak lehetnek:
- alhasi fájdalom vagy görcsök,
- székrekedés vagy hasmenés,
- puffadás.
Összegezve
- A székletátültetés olykor megoldás lehet bizonyos betegségek és panaszok kezelésére.
- Az eljárás során egészséges személytől származó székletbaktériumok kerülnek a beteg szervezetébe.
- Kutatások szerint a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegek tünetei enyhülnek a széklet mikrobiom transzplantáció után.
- A székletátültetést Kínában már a negyedik században is alkalmazták fertőző hasmenés kezelésére.
Mitől véres a széklet? Ilyen, amikor a vastagbélrák egyik korai tünete
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
