Az emlőrák kockázatát gyakran a családi előzményekkel vagy más ismert rizikótényezőkkel kapcsoljuk össze, pedig a WHO 2026-ban frissített összefoglalója szerint az esetek mintegy 80%-a olyan nőknél alakul ki, akiknél a nemen és az életkoron kívül nem azonosítható specifikus kockázati tényező.
Az emlőrák korai szakaszában többnyire nem okoz panaszt, ezért a szűrésnek éppen akkor van jelentősége, amikor valaki egészségesnek érzi magát.
A nő családjában generációkon keresztül halmozódtak a daganatos betegségek, ezért amikor kiderült, hogy ő is örökölte a BRCA2 gén egyik kóros változatát, rendszeres szűrésekre kezdett járni. Végül megelőző céllal mindkét mellének eltávolítása mellett döntött – a műtét után azonban kiderült, hogy egy apró rosszindulatú elváltozás már kialakult.
Az emlőrák korai felismerése: az önvizsgálat lépései és a mammográfia szerepe.
A fiatal lány egész életében sportolt, családjában nem fordult elő daganatos betegség, ezért 26 évesen eszébe sem jutott, hogy mellrákja lehet.
Nem feltétlenül kell órákat tölteni az edzőteremben ahhoz, hogy a mozgásnak mérhető egészségügyi előnye legyen.
A világon először, egyetlen beavatkozással végeztek teljes emlő- (maszektómiát) és petefészek eltávolítást egy BRCA1 génmutációval diagnosztizált páciensen robottechnológia segítségével a budapesti Szent Magdolna Magánkórházban.
Sokan ilyenkor azonnal emlőrákra gondolnak, pedig a szakemberek szerint a mellben kialakuló elváltozások jelentős része jóindulatú.