Nem feltétlenül kell órákat tölteni az edzőteremben ahhoz, hogy a mozgásnak mérhető egészségügyi előnye legyen.
- Egy brit kutatás szerint az ülő életmód helyett akár kis mennyiségű mozgás is jelentős egészségügyi előnyökkel járhat.
- A kutatók közel 60 ezer felnőtt adatait elemezték, és azt találták, hogy már napi 3 perc intenzív mozgás is összefügghet alacsonyabb daganatkockázattal.
- A könnyű séta vagy állás is kedvezőbb volt az ülésnél, de minél intenzívebb a mozgás, annál nagyobb a kedvező hatás.
- Az eredmények szerint napközbeni rövid aktív időszakok is összeadódhatnak, így nem kell egyszerre hosszú ideig mozogni.
- A kutatás megfigyeléses jellegű, tehát nem bizonyít ok-okozati összefüggést, de arra utal, hogy már kis lépésekben tett mozgás is számít az egészség szempontjából.
Egy közel 60 ezer ember adatait vizsgáló kutatás szerint már az is számíthat, ha az ülve töltött idő egy részét mozgással váltjuk fel. A legerősebb összefüggést az intenzív aktivitásnál találták: a kutatók modellje szerint akár napi három perc erőteljes mozgás is összefügghet 13, az inaktivitással kapcsolatba hozott daganattípus alacsonyabb kockázatával.
A University College London kutatói 59 218 felnőtt mozgási adatait elemezték annak kiderítésére, hogyan változhat bizonyos daganatos betegségek kialakulásának kockázata, ha az ülve töltött idő egy részét állással vagy különböző intenzitású mozgással helyettesítjük – írja a HVG a Washington Post cikke alapján. A kutatás eredményeit a BMC Medicine tudományos folyóiratban publikálták.
A vizsgálat azért is érdekes, mert nem egyszerűen azt nézték meg, hogy ki sportol rendszeresen és ki nem. A résztvevők napközbeni aktivitását elemezték, így azt is meg tudták becsülni, mennyi időt töltenek ülve, állva, könnyű mozgással, közepes intenzitású aktivitással vagy kifejezetten megerőltető mozgással.
Átlagosan napi 10 órát töltöttek ülve
A kutatásban részt vevő emberek aktivitási adatai a brit UK Biobankból származtak. Az elemzés szerint a résztvevők általában nagyjából napi tíz órát töltöttek ülve.
A kutatók gépi tanulás segítségével különítették el a különböző aktivitási szinteket. Az állás mellett külön kategóriába került a könnyű mozgás, például a kényelmes séta, a mérsékelt intenzitású aktivitás, például a gyorsabb gyaloglás, valamint az erőteljes mozgás.
Utóbbihoz nem feltétlenül kell edzőtermi tréningre gondolni. Olyan hétköznapi mozgás is ebbe a kategóriába kerülhet, amely már érezhetően megemeli a pulzust és szaporábbá teszi a légzést – például amikor valaki fut a busz után vagy tempósan felszalad a lépcsőn.
A résztvevők egészségügyi adatait ezt követően körülbelül nyolc éven keresztül követték.
13 daganattípust vizsgáltak
A kutatók arra voltak kíváncsiak, kialakul-e a résztvevőknél valamelyik abból a 13 daganatos megbetegedésből, amelyet korábban összefüggésbe hoztak a fizikai inaktivitással.
Ezek közé tartozott többek között az emlő-, a vastagbél- és a tüdődaganat is.
Ezután statisztikai modellek segítségével azt vizsgálták meg, mi történhetne, ha az emberek az ülve töltött idejük egy részét más tevékenységgel helyettesítenék.
Az eredmények alapján már az állás is kedvezőbb lehetett az ülésnél, a mozgás azonban ennél erősebb összefüggést mutatott az alacsonyabb daganatkockázattal.
Már egy rövid séta is számíthat
A vizsgálat egyik fontos megállapítása, hogy nem kizárólag a kifejezetten intenzív edzés lehet értékes.
John J. Mitchell, a tanulmány vezető szerzője szerint az eredmények egyik pozitív üzenete éppen az, hogy mindenféle mozgás számíthat, még ha a különböző intenzitású tevékenységek hatása nem is azonos.
A kutatók modellje szerint körülbelül 15 perc könnyű mozgás – például egy rövid, kényelmes séta – hasonló kockázatcsökkenéssel függött össze, mint fél óra állás.
Vagyis annak is lehet jelentősége, ha valaki nem kezd el sportolni, hanem egyszerűen gyakrabban feláll az íróasztaltól, sétál néhány percet, vagy gyalog intéz el olyan dolgokat, amelyekhez korábban autóba ült volna.
Napi 3 perc intenzív mozgás is összefüggést mutatott az alacsonyabb kockázattal
A legfigyelemreméltóbb eredményt az erőteljes aktivitásnál találták.
A kutatók modellje szerint napi három perc erőteljes mozgás hasonló mértékű kockázatcsökkenéssel függött össze, mint 90 perc könnyű aktivitás.
Ez lehet például néhány percnyi gyors lépcsőzés vagy más olyan intenzív mozgás, amely jelentősen megemeli a pulzust.
A kutatók számításai szerint az ülés egy részének mozgásra cserélése bizonyos esetekben akár 7 százalékkal alacsonyabb kockázattal függött össze a vizsgált, inaktivitással kapcsolatba hozott daganatos betegségeknél.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy napi három perc mozgással 7 százalékos „védelmet” lehet szerezni a rák ellen. A vizsgálat statisztikai összefüggéseket mutatott ki, és nem bizonyította, hogy kizárólag maga a mozgás okozta a megfigyelt különbséget.
Nem mindegy, hogy állunk vagy mozgunk
Az ülő életmóddal kapcsolatos tanácsok között gyakran szerepel, hogy időnként álljunk fel az asztaltól. A mostani eredmények alapján ez több szempontból is jó döntés, de ha lehetőségünk van rá, még jobb, ha mozgunk is.
A kutatásban az állás körülbelül fele olyan hatékonynak bizonyult a modellek alapján, mint a fizikai aktivitás. A könnyű mozgás pedig kedvezőbb összefüggést mutatott, mint pusztán az állás.
Minél intenzívebbé vált a mozgás, annál erősebb kapcsolatot találtak az alacsonyabb daganatkockázattal.
Ez azok számára is fontos üzenet lehet, akik munkájuk miatt a nap jelentős részét ülve töltik. Nem feltétlenül kell egyszerre hosszú időt felszabadítani a mozgásra: a nap során beiktatott rövidebb aktív időszakok is összeadódhatnak.
A három perc nem csodaszer
A kutatás eredményeit ugyanakkor fontos megfelelően értelmezni. Megfigyeléses vizsgálatról van szó, így abból nem lehet egyértelmű ok-okozati következtetést levonni.
A kutatók maguk is hangsúlyozták, hogy bár összefüggést találtak a nagyobb intenzitású mozgás és az alacsonyabb daganatkockázat között, nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy a különbséget kizárólag a fizikai aktivitás okozta. Más életmódbeli vagy egészségi tényezők is szerepet játszhattak.
A napi három perc intenzív mozgást ezért nem szabad úgy értelmezni, mint valamiféle rákmegelőző receptet, amely kiváltja a rendszeres testmozgást vagy az egészséges életmód többi elemét.
Az eredmények inkább azt mutatják meg, hogy az ülés mozgásra cserélése már egészen kis lépésekben is számíthat, és minél intenzívebb az aktivitás, annál kevesebb idő is elegendő lehet ahhoz, hogy mérhető összefüggés mutatkozzon az egészségügyi kockázatokkal.
Aki tehát egész nap íróasztal mellett dolgozik, annak nem feltétlenül kell rögtön napi egyórás edzéssel kezdenie. Egy rövid séta, néhány emelet lépcsőzés vagy pár perc intenzívebb mozgás is jobb lehet annál, mintha órákon keresztül megszakítás nélkül ülne.
A kutatás eredményei azért lehetnek különösen fontosak, mert azt sugallják, hogy nem csak a hosszú, előre megtervezett edzések számítanak. A hétköznapokba beépített néhány perces intenzívebb mozgás is értékes lehet: a lift helyett választott lépcső, egy tempós séta vagy néhány percnyi erőteljesebb aktivitás is megtöri az órákon át tartó ülést. A lényeg tehát nem az, hogy mindenki egyik napról a másikra sportolóvá váljon, hanem hogy amikor csak lehet, az ülés egy részét mozgásra cseréljük.
Egy éve alig tudott nyelni, de nem találták az okát – egy csésze tea után derült ki, hogy rákos
- Hirtelen fogyás diéta nélkül? Ezek a betegségek is állhatnak a gyors súlyvesztés mögött
- Egy éve alig tudott nyelni, de nem találták az okát – egy csésze tea után derült ki, hogy rákos
- 8 mondat, amit soha ne mondjon egy daganatos betegnek – még akkor sem, ha segíteni szeretne
- Új remény a hasnyálmirigyrák kezelésében: ez a vegyület „megszelídítheti” a daganatot
- Már embereken tesztelik a precíziós daganatvakcinát: új korszak kezdődhet a rák kezelésében
- Hogyan alakul ki a májrák, és kik vannak leginkább veszélyben?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
