Robotsebészeti áttörés Budapesten: egyszerre végeztek masztektómiát és petefészek-eltávolítást

emlorak-maszektomia-mutet-robotsebeszet
Tünetkereső illusztrációTünetkereső Orvos válaszol illusztrációOrvos válaszol Gyógyszerkereső illusztrációGyógyszerkereső Kalkulátorok illusztrációKalkulátorok Betegségek A-Z illusztrációBetegségek A-Z
Betegségek
2026. augusztus 19. 10:54

A világon először, egyetlen beavatkozással végeztek teljes emlő- (maszektómiát) és petefészek eltávolítást egy BRCA1 génmutációval diagnosztizált páciensen robottechnológia segítségével a budapesti Szent Magdolna Magánkórházban.

  • A Szent Magdolna Magánkórházban először hajtottak végre a világon együttes emlő- és petefészek eltávolítást BRCA1 génmutációs páciensen robottechnológiával.
  • A hatórás műtét során az emlők eltávolítása, azok azonnali helyreállítása, valamint a petefészkek és petevezetékek eltávolítása is megtörtént egyetlen, összehangolt operációban.
  • A robotsebészet minimalizálta a vérveszteséget és a szövődmények kockázatát, lehetővé téve a két szakterület műtéteinek együttes, biztonságos elvégzését.
  • Az eljárás felhívta a figyelmet a magyar orvosok szakértelmére és a modern technológiák daganatmegelőző szerepére; a műtétet nemzetközi érdeklődés övezte.
  • Az ilyen komplex beavatkozások a jövőben új lehetőséget teremthetnek magas genetikai kockázatú nők számára, javítva a gyógyulás és az életminőség esélyeit.

2026 augusztusában orvostudományi áttörést értek el a Szent Magdolna Magánkórházban, egyetlen műtét során három különböző beavatkozást hajtottak végre két szakterület bevonásával. A hatórás műtét folyamán eltávolították a páciens mindkét emlőjét, azonnal helyreállították azokat, majd ugyanazon műtét alatt a petefészkeket és a petevezetékeket is eltávolították robottechnológia segítségével. A világ legkorszerűbb eljárásának köszönhetően a betegnek nem kellett több külön műtéten, altatáson és lábadozási időszakon átesnie.

A BRCA1 génmutációval diagnosztizált páciensnél genetikai vizsgálat igazolta az örökletes daganatos betegségek fokozott kockázatát. Emlődaganata miatt korábban már kemoterápiás kezelésben részesült, ezért az operáció egyszerre terápiás és megelőző céllal történt.

Az emlősebészeti, helyreállító és nőgyógyászati műtéti szakaszokat egyetlen összehangolt operáció keretében, ugyanazzal a da Vinci Single Port robotsebészeti rendszerrel hajtotta végre két emlősebész és egy nőgyógyász.

A robottechnológia lehetővé tette, hogy két szakterület tudása egyetlen, összehangolt beavatkozásban találkozzon. Egy beteget, egy robottal, egy műtét során tudtunk komplexen kezelni. Ez nemcsak szakmai előrelépés: a páciens számára azt jelentette, hogy két külön operáció, két altatás és két lábadozási időszak helyett mindent egyetlen műtét során végezhettünk el.

– mondta Dr. Bahrehmand Kiarash nőgyógyász, robotsebész, a Szent Magdolna Magánkórház Robotsebészeti Divíziójának orvosigazgatója.

A hagyományos sebészeti gyakorlatban az emlőműtétet és a nőgyógyászati kockázatcsökkentő operációkat rendszerint külön időpontban végzik. Két nagyobb, nyitott műtét egyidejű elvégzése ugyanis nagyobb vérveszteséggel és magasabb szövődménykockázattal járhat. A robotsebészeti technológia ugyanakkor olyan pontos, minimálisan invazív beavatkozást tesz lehetővé, amely mellett a két terület műtétei egyetlen alkalommal is biztonságosan elvégezhetők.

„Ez a műtét eddig nyitottan történt, bár igyekeztünk minél kisebb metszésből elvégezni. Ez egy 5–7 centiméteres vágást jelentett, amelyen keresztül szabad kézzel, fejlámpával és különböző vérzéscsillapító eszközök segítségével végeztük a beavatkozást. A robotasszisztált műtétnél az óriási különbség az, hogy gyakorlatilag nincs vérveszteség. Minden eret előre látunk a nagyított képen, és azonnal el tudjuk látni a vérzéseket. Ezáltal olyan szöveti réteget tudunk kialakítani, amelynek a keringése és a beidegzése is bizonyítottan jobb, mint a szabad kézzel végzett műtétnél. Éppen ezért jelentősen csökkenhet a sebészi szövődmények aránya- hangsúlyozta Dr. Kelemen Péter Bertalan emlő- és robotsebész.

Az eljárás ráirányította a figyelmet a hazai orvosteam kiemelkedő felkészültségére és a modern sebészeti technológiák alkalmazásának fontosságára a daganatos megbetegedések megelőzésében. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az egyedülálló műtét nemzetközi szakmai érdeklődés mellett zajlott: az Egyesült Államokból és Dubajból is érkeztek szakemberek a Szent Magdolna Magánkórházba.

Az operáció tapasztalatai új utat nyithatnak a magas genetikai kockázattal élő nők kezelésében. Meghatározott betegcsoportoknál a jövőben az emlősebészeti, helyreállító és nőgyógyászati kockázatcsökkentő beavatkozások egyetlen komplex robotsebészeti műtét keretében válhatnak elvégezhetővé.

„A modern emlősebészet célja már nem kizárólag a daganatos szövet eltávolítása. Legalább ilyen fontos, hogy a beteg visszakapja teste természetes megjelenését, önazonosságát és életminőségét. A robotsebészet ebben is új távlatokat nyit” – mondta Dr. Újhelyi Mihály emlő- és robotsebész a Szent Magdolna Magánkorház orvoscsapatának tagja.

Csomót talált a mellében? Ilyen, amikor nem daganat okozza
Ez is érdekelheti

Csomót talált a mellében? Ilyen, amikor nem daganat okozza

Gyakori kérdések a masztektómiáról

Mi az a masztektómia?

A masztektómia olyan műtéti beavatkozás, amelynek során az egyik vagy mindkét emlő mirigyállományát eltávolítják. Leggyakrabban emlőrák kezelése miatt végzik, de bizonyos esetekben megelőző, pontosabban kockázatcsökkentő céllal is szóba kerülhet. Többféle masztektómia létezik, és nem minden műtét jelenti ugyanazt: az emlő bőrének, a mellbimbónak, illetve a hónalji nyirokcsomóknak a megtartása vagy eltávolítása függhet a daganat helyétől és kiterjedésétől, az egyéni kockázattól, valamint a választott műtéti technikától.

Mikor lehet szükség masztektómiára?

Masztektómia elsősorban emlődaganat kezelésének részeként válhat szükségessé. Ilyen műtét mellett dönthet az orvosi csapat például akkor, ha a daganat mérete vagy elhelyezkedése miatt az emlőmegtartó műtét nem megfelelő megoldás, több daganatos terület található az emlőben, vagy más körülmény indokolja a teljes mirigyállomány eltávolítását. Bizonyos, öröklött génmutációt hordozó nőknél daganat kialakulása előtt is felmerülhet a kétoldali kockázatcsökkentő masztektómia lehetősége. A döntést minden esetben egyénileg, az előnyök és kockázatok mérlegelésével hozzák meg.

Mit jelent a megelőző masztektómia?

A köznyelvben megelőző masztektómiának nevezett beavatkozás pontosabban kockázatcsökkentő masztektómia, mivel nem képes teljesen nullára csökkenteni az emlőrák kialakulásának esélyét. A műtét során eltávolítják az emlő mirigyállományának lehető legnagyobb részét, amivel jelentősen mérsékelhető a későbbi emlődaganat kockázata. Elsősorban azoknál merülhet fel, akiknél genetikai vizsgálat jelentősen emelkedett örökletes emlőrákkockázatot igazolt, például bizonyos BRCA1- vagy BRCA2-variánsok esetén. Nem minden génmutációt hordozó nő választja azonban a műtétet: szorosabb ellenőrzés és rendszeres képalkotó vizsgálatok is részei lehetnek a kockázat kezelésének.

Mi köze a BRCA1 génmutációnak a masztektómiához?

A BRCA1 egy olyan gén, amely normális működése során többek között a sérült DNS helyreállításában vesz részt. Bizonyos öröklött, kóroki BRCA1-variánsok jelentősen növelik az emlő- és petefészekrák kialakulásának élettartamra vetített kockázatát. Emiatt az érintetteknél az átlagosnál intenzívebb daganatszűrés, gyógyszeres vagy sebészeti kockázatcsökkentés is felmerülhet. A BRCA1-pozitivitás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy valakinél biztosan kialakul daganat, és azt sem, hogy automatikusan masztektómiát kell végezni. A lehetőségeket klinikai genetikus, onkológus és emlősebész segítségével, az egyéni és családi kórtörténetet is figyelembe véve érdemes mérlegelni.

A masztektómia után rögtön helyreállítható az emlő?

Igen. Az emlőrekonstrukció történhet közvetlenül a masztektómiával egy időben, ezt azonnali rekonstrukciónak nevezik, de későbbi időpontban is elvégezhető. A helyreállítás történhet implantátummal vagy a páciens saját szöveteinek felhasználásával, illetve bizonyos esetekben ezek kombinációjával. Hogy melyik módszer megfelelő, többek között az onkológiai kezeléstől, a páciens testalkatától, általános egészségi állapotától és egyéni preferenciáitól függ. Rekonstrukcióra sincs minden esetben szükség: vannak, akik nem szeretnének helyreállító műtétet.

Megmaradhat a mellbimbó masztektómia után?

Bizonyos esetekben igen. A mellbimbó-megtartó masztektómiánál az emlő mirigyállományát eltávolítják, miközben a bőrt és a mellbimbó-bimbóudvar komplexumot lehetőség szerint megtartják. Erre azonban nem minden páciens alkalmas. A daganat elhelyezkedése, az emlő anatómiai adottságai, a szövetek vérellátása és más onkológiai szempontok is meghatározzák, biztonságosan alkalmazható-e ez a technika.

Mennyi ideig tart a felépülés masztektómia után?

Nincs mindenkire érvényes pontos időtartam. A felépülést jelentősen befolyásolja a műtét típusa, történt-e nyirokcsomó-beavatkozás, illetve azonnali emlőrekonstrukció, és ha igen, milyen módszerrel. Az első hetekben fájdalom, feszülés, duzzanat, zsibbadás és a váll mozgásának átmeneti beszűkülése is előfordulhat. A fizikai terhelést fokozatosan lehet növelni, az orvos és szükség esetén gyógytornász útmutatása alapján. Egy összetettebb, rekonstrukcióval kombinált műtét után a teljes regeneráció több hetet vagy akár hónapokat is igénybe vehet.

Milyen szövődményei lehetnek a masztektómiának?

Mint minden nagyobb műtétnél, itt is előfordulhat vérzés, fertőzés, sebgyógyulási probléma vagy folyadékgyülem, úgynevezett szeróma. Kialakulhat tartós vagy átmeneti érzésváltozás, zsibbadás és fájdalom is a mellkas területén. Ha hónalji nyirokcsomókat is eltávolítanak, növekedhet a nyiroködéma kialakulásának kockázata. Rekonstrukció esetén az alkalmazott módszertől függően további speciális szövődmények is lehetségesek. A kockázatok egyénenként eltérnek, ezért ezeket a műtét előtt részletesen átbeszélik a pácienssel.

Masztektómia után biztosan nem alakulhat ki emlőrák?

Nem. A kockázatcsökkentő masztektómia nagyon jelentősen mérsékelheti az emlőrák kialakulásának valószínűségét, de 100 százalékos védelmet nem biztosít. Ennek egyik oka, hogy sebészileg nem lehet garantáltan minden egyes emlőszöveti sejtet eltávolítani. Az emlőszövet mikroszkopikus maradványai a mellkasfal vagy a bőr közelében megmaradhatnak. Emiatt a műtétet követő ellenőrzésekre továbbra is szükség lehet az egyéni orvosi terv szerint.

Miért távolíthatják el BRCA1 génmutáció esetén a petefészket és a petevezetéket is?

Bizonyos kóroki BRCA1- és BRCA2-variánsok nemcsak az emlőrák, hanem a petefészek-, petevezeték- és hashártya bizonyos rosszindulatú daganatainak kockázatát is jelentősen növelhetik. Emiatt megfelelő életkorban és a gyermekvállalási tervek lezárása után felmerülhet a petevezetékek és petefészkek kockázatcsökkentő eltávolítása. Ennek időzítése több tényezőtől, köztük attól is függ, BRCA1- vagy BRCA2-variánsról van-e szó. A petefészkek menopauza előtti eltávolítása ugyanakkor azonnali sebészi menopauzát idéz elő, ezért annak rövid és hosszú távú következményeit is mérlegelni kell.

Mi történik, ha a petefészkeket a menopauza előtt eltávolítják?

Ha mindkét petefészket eltávolítják egy még menstruáló nőnél, a petefészek hormontermelése hirtelen megszűnik, így sebészi menopauza következik be. Ennek tünetei lehetnek többek között a hőhullámok, éjszakai izzadás, alvászavar, hüvelyszárazság és hangulati változások. Hosszabb távon a csontok és a szív-érrendszer egészségére is hatással lehet a korai ösztrogénhiány. Egyes esetekben hormonpótló kezelés is szóba jöhet, de hogy ez biztonságosan alkalmazható-e, különösen korábbi vagy fennálló emlődaganat mellett, mindig egyéni orvosi mérlegelést igényel.

A masztektómia után szükség lehet még kemoterápiára vagy sugárkezelésre?

Igen. A masztektómia nem jelenti automatikusan azt, hogy további onkológiai kezelésre már biztosan nincs szükség. Ha a műtétet meglévő emlődaganat miatt végzik, a további kezelést többek között a daganat típusa, mérete, biológiai tulajdonságai, a nyirokcsomók érintettsége és a betegség stádiuma alapján határozzák meg. A műtétet ezért az emlőrák kezelésének egyik lehetséges elemeként kell értelmezni, nem pedig minden esetben önmagában elegendő terápiaként.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

Forrás:szent magdolna magánkórház
# emlőrák# mellrák# műtét# robotsebészet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben könnyebben megtalálja az Egészségkalauz.hu cikkeit

TÜNETKERESŐ

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Címlapról ajánljuk