Az emlőrák korai szakaszában többnyire nem okoz panaszt, ezért a szűrésnek éppen akkor van jelentősége, amikor valaki egészségesnek érzi magát.
- Az emlőrák korai szakaszban általában tünetmentes, ezért a szűrés egészségesnek érzett állapotban is fontos.
- Az NNGYK kiemeli, hogy a korai felismeréstől a kezelésig minden időben megtett lépés életet menthet.
- Októberben több szervezet és fontos épület is csatlakozik az emlőrák elleni összefogáshoz, hogy felhívják a figyelmet a szűrés jelentőségére.
- Magyarországon évente négyezer nő kap meghívást emlőszűrésre, a 45-65 év közötti tünetmentes nők számára szervezetten kétévente ajánlják a mammográfiát.
- A részvétel személyes döntés, de a család és barátok támogatása is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél többen elmenjenek a szűrésre.
Az emlőrák elleni küzdelem hónapjában a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) arra hívja fel a figyelmet: a korai felismeréstől a diagnózison át a megfelelő kezelésig minden időben megtett lépés számít.
Az elmúlt évekhez hasonlóan az NNGYK idén is csatlakozik az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen kezdeményezéséhez. Október 3-án a Lánchíd mellett több jellegzetes és fontos épület is rózsaszín fénybe borul, ezzel is kifejezve az emlőrákkal érintettek iránti szolidaritást. Az NNGYK októberben több szervezettel együttműködve hívja fel a figyelmet az emlőszűrés jelentőségére.
Magyarországon évente mintegy nyolcezer nőnél diagnosztizálnak emlődaganatot. A szervezett népegészségügyi emlőszűrés keretében a tünetmentes, 45–65 év közötti nők kétévente kapnak személyre szóló meghívást mammográfiás vizsgálatra.
A szűrővizsgálatra szóló meghívó lehetőséget kínál arra, hogy egészségünkről időben képet kapjunk, és egy esetleges elváltozást korai stádiumban felismerjünk.
A korai felismerés jelentőségét a legfrissebb nemzetközi adatok is megerősítik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2026-ban első alkalommal tett közzé valamennyi tagállamra kiterjedő becslést az emlőrák ötéves túléléséről. Az eredmények is azt mutatják, hogy a hosszú távú túlélés szempontjából meghatározó, milyen korán ismerik fel a betegséget.
A WHO emlőrák elleni globális kezdeményezése három, egymásra épülő területre helyezi a hangsúlyt: a korai felismerésre, az időben történő diagnózisra és a megfelelő kezelésre.
Az egészségügyben az idő nem egyszerűen napokat jelent. Esélyt jelent.
„A szervezett népegészségügyi szűrés akkor tudja betölteni a szerepét, ha a meghívottak élnek a felkínált lehetőséggel. Az emlőrák esetében a panaszmentesség nem ok a szűrés halogatására. Éppen azért fontos a vizsgálat, mert olyan elváltozásra is fény derülhet, amely még nem okoz tünetet. Ezért arra kérek minden nőt, aki emlőszűrésre kap meghívást: vegye komolyan. Akkor is, ha jól van. Akkor is, ha nincs panasza. Ne tegye félre a saját egészségét. Menjen el a vizsgálatra” – hangsúlyozta dr. Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos.
A szűrésen való részvétel személyes döntés, de a környezet támogatása is sokat jelenthet. Érdemes megkérdezni azt a nőt, aki fontos számunkra: elmentél a szűrésre – elkísérjelek? Egy ilyen egyszerű kérdés is hozzájárulhat ahhoz, hogy egy vizsgálat ne maradjon el. Az egészség személyes ügy, de nem magányos ügy.
Fontos különbséget tenni a szűrés és a panaszok kivizsgálása között. A szervezett emlőszűrés a tünetmentes nők vizsgálatát szolgálja. Aki csomót tapint az emlőjében, az emlő alakjának vagy méretének megváltozását, a bőr vagy a mellbimbó behúzódását, váladékozást vagy más szokatlan elváltozást észlel, ne várjon a következő szűrésig, hanem mielőbb forduljon orvoshoz.
Ha megérkezett az emlőszűrésre szóló meghívó, menjen el a vizsgálatra. Minden időben megtett lépés számít.
Megelőző műtétre ment – kiderült, hogy már mellrákja van
- Megelőző műtétre ment – kiderült, hogy már mellrákja van
- Az önvizsgálattól a 3D-s mammográfiáig: az emlőrák korai felismerésének teljes diagnosztikai térképe
- Robotsebészeti áttörés Budapesten: egyszerre végeztek masztektómiát és petefészek-eltávolítást
- Az onkológus könyörög azért, hogy tűnjön el ez a rákkal kapcsolatos gyakori tévhit
- Hónapokat kell várnom az emlőbiopsziára - ha ez rák, ronthat az állapotomon? Az orvos válaszol
- Mellfájdalom: lehet, hogy emlőrák? Nem minden mellfájdalom egyforma – így értelmezze helyesen a tünetét!
Gyakori kérdések az emlőrákszűrésről
Miért fontos az emlőrákszűrés?
Az emlőrákszűrés célja, hogy a rosszindulatú elváltozást még azelőtt felismerjék, hogy panaszt vagy tapintható csomót okozna. A korai felismerés azért fontos, mert a kisebb, korai stádiumban felfedezett daganatok általában eredményesebben kezelhetők, és gyakran kevésbé megterhelő kezelésre van szükség. A szűrés tehát nem akadályozza meg az emlőrák kialakulását, hanem annak mielőbbi felismerését szolgálja.
Milyen vizsgálattal történik az emlőrák szűrése?
Az emlőrák szervezett szűrésének alapvető módszere a mammográfia. Ez alacsony dózisú röntgensugárzással készít felvételeket az emlőkről, és olyan apró eltéréseket is kimutathat, amelyek még nem tapinthatók.
A vizsgálat során az emlőt rövid időre két lemez közé helyezik és összenyomják. Erre azért van szükség, mert így a szövetek jobban áttekinthetők, és megfelelő minőségű felvétel készíthető a lehető legkisebb sugárterhelés mellett.
Hány éves kortól kell mammográfiára járni?
Magyarországon a szervezett népegészségügyi emlőszűrés keretében a 45–65 év közötti nőket kétévente hívják mammográfiás vizsgálatra. Ez a szervezett szűrőprogram korosztálya, nem pedig azt jelenti, hogy 45 éves kor alatt vagy 65 éves kor felett soha nincs szükség mammográfiára.
Az egyéni kockázat alapján ettől eltérő követési rend is indokolt lehet. Különösen fontos az egyéni kockázat felmérése például akkor, ha a családban halmozottan fordult elő emlő- vagy petefészekrák, ismert örökletes géneltérés áll fenn, vagy más tényező miatt az átlagosnál nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata.
Mi történik egy mammográfiás vizsgálaton?
A vizsgálathoz deréktól felfelé le kell vetkőzni, majd az asszisztens az egyik emlőt a mammográfiás készülék két lemeze közé helyezi. Az emlőt néhány másodpercre összenyomják, miközben elkészül a felvétel. Ezután más irányból is készítenek képet, majd ugyanezt megismétlik a másik emlőn.
Maga a képalkotás rövid ideig tart. Az emlő összenyomása kellemetlen lehet, egyesek számára pedig fájdalmas, de a kompresszió csak rövid ideig tart.
Miért kell ennyire összenyomni a mellet mammográfia közben?
A kompresszió nem felesleges kellemetlenség. Az emlő szöveteinek szétterítésével részletesebb, élesebb kép készíthető, kisebb az esélye annak, hogy a különböző szövetek egymásra vetülése elfedjen egy eltérést, és kisebb sugárdózis is elegendő lehet a megfelelő felvétel elkészítéséhez.
Az érzékenység egyénenként eltérő. Menstruáló nőknél a mell a ciklus bizonyos szakaszaiban érzékenyebb lehet, ezért ha van lehetőség az időpont megválasztására, érdemes ezt is figyelembe venni.
Veszélyes a mammográfia sugárterhelése?
A mammográfia röntgensugárzást használ, tehát valóban jár sugárterheléssel, ennek mértéke azonban alacsony. A szűrés során alkalmazott sugárdózist úgy határozzák meg, hogy megfelelő képminőség mellett a lehető legkisebb sugárterhelés érje a szervezetet.
Az ajánlott korosztályban a rendszeres mammográfiás szűrés előnyei meghaladják a sugárterhelésből eredő kockázatot. Terhesség vagy annak lehetősége esetén ugyanakkor ezt a vizsgálat előtt mindenképpen jelezni kell.
Az emlőultrahang helyettesítheti a mammográfiát?
Általában nem. A két vizsgálat nem ugyanazt mutatja, ezért nem egyszerűen egymás alternatívái. Az ultrahang bizonyos esetekben nagyon hasznos kiegészítő vizsgálat, például egy tapintható csomó vagy mammográfián látott eltérés további értékelésében.
Fiatalabb nőknél, illetve bizonyos panaszok esetén az ultrahang lehet az elsőként választott képalkotó vizsgálat, de a szervezett emlőrákszűrés alapja továbbra is a mammográfia. Bizonyos daganatos eltérések – például egyes mikromeszesedések – mammográfiával jobban felismerhetők.
Mit jelent, ha valakinek denz, vagyis sűrű az emlőállománya?
A sűrű emlő azt jelenti, hogy az emlőben a mirigy- és kötőszövet aránya nagyobb a zsírszövethez képest. Ez nem betegség, és tapintással nem lehet biztosan megállapítani: a mammográfiás kép alapján derül ki.
A sűrű emlőszövet azért fontos, mert mammográfián nehezebbé teheti bizonyos elváltozások felismerését. Emellett a nagyobb emlősűrűség önmagában is összefügg az emlőrák magasabb kockázatával. Ilyen esetben az orvos mérlegelheti, szükség van-e más képalkotó vizsgálatra is.
Ha nincs csomó a mellben, akkor is szükség van szűrésre?
Igen, éppen ez a szűrés lényege. A mammográfia célja olyan emlőrák felismerése is, amely még nem okoz tünetet és nem tapintható.
Egy daganatnak nem kell feltétlenül kitapintható csomót képeznie ahhoz, hogy mammográfiával már látható legyen. Ezért nem helyettesíti a rendszeres szűrést az, hogy valaki időnként áttapintja a mellét, és nem talál benne semmit.
Ha negatív lett a mammográfia, akkor biztosan nincs emlőrák?
Egyetlen szűrővizsgálat sem százszázalékos. A mammográfia sem talál meg minden emlőrákot. Bizonyos daganatok nehezebben láthatók, különösen sűrű emlőállomány esetén, illetve előfordulhat, hogy egy elváltozás két szűrés között alakul ki vagy válik felismerhetővé.
Ezért újonnan megjelenő tünet esetén akkor is orvosi vizsgálatra van szükség, ha a legutóbbi mammográfia negatív eredményt adott.
Milyen tünetekkel nem szabad megvárni a következő szűrést?
A szűrés panaszmentes nők vizsgálatára szolgál. Ha új csomót tapint az emlőben vagy a hónaljban, megváltozik a mell alakja vagy mérete, behúzódik a mellbimbó, váladékozás jelentkezik, illetve a mell bőrén behúzódás, gödröcskézettség vagy más tartós elváltozás jelenik meg, nem célszerű a következő szűrés időpontjáig várni.
Az emlő tartós, szokatlan változásait akkor is érdemes kivizsgáltatni, ha azok nem fájnak. Az emlőrák ugyanis korai szakaszban gyakran nem jár fájdalommal.
Mit jelent, ha visszahívják mammográfia után?
A visszahívás önmagában nem jelenti azt, hogy emlőrákot találtak. Előfordulhat, hogy az elkészült képen egy területet részletesebben kell megvizsgálni, további mammográfiás felvételekre vagy ultrahangra van szükség.
A szűrés egyik lehetséges következménye a fals pozitív eredmény: ilyenkor a képalkotó vizsgálat olyan eltérést mutat, amely további kivizsgálást igényel, végül azonban kiderül, hogy nem rosszindulatú elváltozásról van szó.
Ha a további képalkotó vizsgálatok sem adnak egyértelmű választ, szövettani mintavételre, vagyis biopsziára is szükség lehet.
Mit jelent a biopszia?
A biopszia során szövetmintát vesznek a gyanús területről, amelyet laboratóriumban, mikroszkóp alatt vizsgálnak meg. Ez adhat biztos választ arra, hogy az adott elváltozás rosszindulatú-e.
A biopszia szükségessége tehát még nem egyenlő az emlőrák diagnózisával. A mintavétel éppen azért történik, hogy pontosan meg lehessen határozni, milyen elváltozásról van szó.
A mell önvizsgálata helyettesítheti a mammográfiát?
Nem. Az önvizsgálat nem képes olyan apró elváltozásokat felismerni, amelyek mammográfián már láthatók lehetnek. Ugyanakkor hasznos, ha egy nő ismeri a saját mellének megszokott kinézetét és tapintását, mert így könnyebben észreveheti az új változásokat.
Nem feltétlenül egy merev, minden hónapban pontosan ugyanúgy elvégzett önvizsgálat a legfontosabb, hanem az emlők tudatos megfigyelése. Ha valami új vagy szokatlan jelenik meg, azt érdemes kivizsgáltatni.
Kinek lehet szüksége az átlagosnál szorosabb emlőszűrésre?
Az emlőrák kockázata nem mindenkinél egyforma. Magasabb lehet többek között bizonyos öröklött géneltérések, például BRCA1- vagy BRCA2-mutáció esetén, illetve akkor, ha a családban halmozottan fordult elő emlő- vagy petefészekrák.
A kockázatot a személyes kórelőzmény és más tényezők is befolyásolhatják. A magas kockázatú nőknél a mammográfia mellett emlő-MRI is szerepet kaphat a követésben, és a vizsgálatok kezdési időpontja, illetve gyakorisága is eltérhet az átlagos kockázatú nőkétől.
Mire érdemes figyelni a mammográfia napján?
A vizsgálat napján célszerű kerülni a dezodor, hintőpor, testápoló vagy krém használatát a mell és a hónalj környékén, mert bizonyos anyagok megjelenhetnek a mammográfiás felvételen, és zavarhatják annak értékelését.
Ha korábban más intézményben készült mammográfia, hasznos lehet, ha az előző felvételek rendelkezésre állnak. Az új és a korábbi képek összehasonlítása segíthet annak megítélésében, hogy egy eltérés régebb óta változatlan-e vagy újonnan jelent meg.
Meddig kell emlőrákszűrésre járni?
Erre nincs minden nőre érvényes egyetlen életkori határ. Magyarországon a szervezett népegészségügyi emlőszűrés a 45–65 éves korosztályt célozza, de az emlőrák kockázata 65 éves kor felett sem szűnik meg.
Idősebb korban a további mammográfiás vizsgálatok szükségességéről az általános egészségi állapot, az egyéni kockázat és más körülmények alapján lehet dönteni. A szervezett szűrőprogram felső korhatára tehát nem azt jelenti, hogy afölött már nincs értelme az emlők ellenőrzésének.
Mi a legfontosabb, amit az emlőrákszűrésről tudni kell?
A mammográfia nem tökéletes vizsgálat: előfordulhat fals pozitív és fals negatív eredmény is. Ennek ellenére az emlőrák korai felismerésének egyik legfontosabb eszköze.
A rendszeres szűrés mellett lényeges, hogy figyelje az emlőiben bekövetkező változásokat. A szűrés és a tünet miatt végzett kivizsgálás ugyanis két különböző dolog: ha új elváltozást észlel, nem a következő szűrés időpontját kell megvárni
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
