Ezeket látta már?

A krónikus fájdalom nyomában

A krónikus, hosszantartóan fennálló fájdalom a beteget minden tekintetben megváltoztatja, érzelmi és fizikai válsághoz vezethet. Maga a krónikus fájdalom lehet daganatos betegséghez társuló, és más, nem rosszindulatú kórkép kísérő jelensége is. Hogyan vizsgálható egyáltalán a fájdalom?

Ami nagyon fáj

A krónikus fájdalom nyomában

ben a fájdalom magával az alapbetegséggel, az érintett szervekkel társul, egyéb esetben viszont nem ritka a súlyos, de nem könnyen utolérhető fájdalom. Ezek az "orvostól orvosig vándorló" betegek, akik mindig mástól várják fájdalmaik, panaszaik megoldását.

Gyakran még el is zárkóznak az újabb kezelésektől, mert nem hiszik el, hogy egyszerű ok húzódik meg a fájdalom mögött – vagy pedig nem a test, hanem a lélek beteg...

Éppen ezért a krónikus fájdalom esetén nemcsak magát a beteget kell az orvosnak megismerni, hanem annak szociális környezetét, család helyzetét is.

A fájdalom vizsgálata

Elsőként a beteg mondja el problémáját, fájdalmait, tüneteit. Az orvos eközben megfigyeli stílusát, viselkedését, testtartását, reagálását, arckifejezését, gesztusait.

Az orvos célzott kérdései:

Mióta áll fenn a fájdalom? (hónapok, évek, gyermekkor, első menstruáció stb.) Hogyan változott? (enyhült, fokozódott) Milyen gyakorisággal jelentkezik? (naponta, ritkábban, esetleg állandóan fennáll) Pontosan meg tudja-e jelölni, hol fáj? (testtáj, szerv stb.) Hová sugárzik ki a fájdalom? Milyen jellegű a fájdalom? (hasogató, szúró, égető, zsibbadó, görcsös, tompa, lüktető stb.) Milyen erősségű a fájdalom (10-es skálán értékelve) Mi befolyásolja a fájdalmat? (pl. növelheti: étkezés, mozgás, terhelés, köhögés, székelés; csökkentheti: végtag nyugalomba helyezése, fekvés, pihenés) Milyen egyéb tünetek kísérik? (hányinger, hányás, szédülés, hasmenés, látászavar stb.) Észlel-e valami eltérést, ami korábban nem állt fenn? (pl. duzzanat, bőrelváltozás, növekmény stb.) Mi változott még? (pl. testsúly, étvágy, székletürítés, vizelési problémák) Mozgásában történt-e változás, tehát pl. mozgások beszűkülése, nehézségek a mozgás kivitelezésében Stresszállapotok (munka, család, egyéni problémák) Amit még tisztázni kell (kórtörténet) Érte-e valamilyen trauma, baleset, megrázkódtatás a közelmúltban? Korábbi műtétek, esetleg azok szövődményei Daganatos betegségben: egyéb terápiák (kemoterápia, sugárterápia) ennek részletei Egyéb ismert betegségek (pl. cukorbetegség, vese- v. májbetegség, érszűkület, zöldhályog) Korább gyógyszeres kezelés: fádjalomcsillapítók, központi idegrendszerre ható szerek (pl. antidpresszáns, görcsgátló, antipszichotikum) Ismert gyógyszerallergia Dohányzás, alkohol, drogfogyasztás Állt-e már pszichiátriai kezelés alatt? Családi anamnézis, tehát a családban előforduló, ismert betegségek kikérdezése

Amit még tisztázni kell (kórtörténet) Érte-e valamilyen trauma, baleset, megrázkódtatás a közelmúltban? Korábbi műtétek, esetleg azok szövődményei Daganatos betegségben: egyéb terápiák (kemoterápia, sugárterápia) ennek részletei Egyéb ismert betegségek (pl. cukorbetegség, vese- v. májbetegség, érszűkület, zöldhályog) Korább gyógyszeres kezelés: fádjalomcsillapítók, központi idegrendszerre ható szerek (pl. antidpresszáns, görcsgátló, antipszichotikum) Ismert gyógyszerallergia Dohányzás, alkohol, drogfogyasztás Állt-e már pszichiátriai kezelés alatt? Családi anamnézis, tehát a családban előforduló, ismert betegségek kikérdezése

A krónikus fájdalom nyomában

A beteg (fizikális) vizsgálata

Az orvos először általános belgyógyászati vizsgálatot végez (megtekintés, tapintás, kopogtatás, hallgatózás).

A fájdalom konkrét vizsgálata:

: reflexek, mozgáskoordináció, érzőkörök, szimmetria, izomerő

: a beteg mozgása (előlről, hátulról, oldalról), szimmetria, gerinc és végtagok deformáltsága, ízületek kimozgathatósága, izomtónus, láb állapota, izomgörcsök, csomók stb.

Egyéb vizsgálatok – későbben Megtekintéssel, tapintással: testtartás, műtéti hegek, nyirokcsomók, izomzat, artériás pulzusok, nyomás a fájdalmas helyeken Vegetatív idegrendszer: sápadtság, izzadás, bőrhőmérséklet, erek telődése Az orvos elsősorban a krónikus fájdalom daganatos eredetét, okát igyekszik kizárni. : teljes vérkép, máj és vesefunkció, vércukor, vizelet, gyulladásos faktorok, immun- és hormon-paraméterek, tumormarkerek : röntgen, CT, MRI, endoszkópiák, izotóp, érfestés, PET, esetleg szövetmintavétel (biopszia)

Ami még fontos forrás: PHARMINDEX Zsebkönyv: Fájdalom 2007, ed: Dr. Budai Erika

  • Szükség esetén a belgyógyász más szakorvosokkal is konzultál: neurológus, diabetológus, szemész, ortopéd szakorvos, idegsebész, pszichiáter stb.
  • A korábban daganatos betegséggel már kezelt beteg esetén a kiújulás, vagy az esetleges távoli áttét. Ismert, jelenleg is daganatos beteg esetén pedig az orvos megfigyeli, hogy alakul a betegség, és azt igyekszik célzottan kezelni
Forrás: EgészségKalauz