H3N8 madárinfluenza: a világon először fertőzött meg embert Kínában, ezek a tünetei

A fertőzést egy 4 éves kisfiúnál diagnosztizálták.

A világon először fertőzött meg embert bizonyítottan az influenza H3N8-as, elsősorban madarak, lovak és kutyák körében terjedő törzse, a fertőzés a közép-kínai Honan tartományban történt - adta hírül szerdán a Csungkuovang kínai állami hírportál.

A madárinfluenza tünetei

A portál a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság közlésére hivatkozva arról írt, hogy a vírusfertőzést egy négyéves kisfiúnál diagnosztizálták, akinél április 5-én láz és az influenza egyéb tünetei jelentkeztek. A gyermek madarakkal kerülhetett kapcsolatba, családja ugyanis tyúkokat és selyemtyúkokat tartott, az otthonuk környékén pedig vadkacsák is éltek. A fertőzöttel kapcsolatba került emberek vizsgálata során semmilyen rendellenességet nem észleltek.

Madárinfluenza terjedése

A szakértők előzetes értékelése szerint az eset elszigetelt jellegű, és közvetlenül madárról emberre terjedő vírusfertőzés okozta, járvány kialakulásának kockázata emiatt rendkívül alacsony. Az eset tükrében mindazonáltal ismét felhívták a figyelmet arra, hogy az embereknek kerülniük kell az érintkezést a betegség miatt elhullott madarakkal, a közvetlen érintkezést az élő madarakkal, és az étkezés során szigorúan külön kell választani a nyers és a kész baromfihúst.

Koronavírus: mégsem volt köze a denevérhez és a vuhani laborhoz?Olvasson tovább!

A vírus más törzsei szórványosan okoznak hasonló fertőzéseket Kínában, jellemzően a baromfival közvetlenül kapcsolatba kerülő emberek körében. Tavaly júniusban a kelet-kínai Csiangszu tartományból jelentettek egy esetet, melyben a világon elsőként fertőződött meg a H10N3 madárinfluenza-vírussal egy férfi. Egy 2016 és 2017 között az országon végigsöprő járvány, amelyet a vírus H7N9-es törzse okozott, mintegy háromszáz ember halálát követelte.

Gyakori kérdések a madárinfluenzáról:

A H3N8 és a H1N1 között van kapcsolat?

Igen, a H3N1 és a H1N1 között szoros biológiai és evolúciós kapcsolat van, mivel mindkettő az Influenzavírus A típusába tartozik, és az altípusaik meghatározása ugyanazon a rendszeren alapul. A nevükben szereplő "H" (hemagglutinin) és "N" (neuraminidáz) betűk a vírus felszínén található fehérjékre utalnak, amelyek meghatározzák, hogy a vírus hogyan kapcsolódik a gazdasejthez és hogyan szabadul fel onnan. A kapcsolat egyik legfontosabb eleme a genetikai reasszortáció (antigéncsere) folyamata: ha egy gazdaszervezetet (például egy sertést vagy madarat) egyszerre fertőz meg egy H3 és egy H1 típusú vírus, azok genetikai anyaga keveredhet, így új variánsok jöhetnek létre. Míg a H1N1 leginkább az 1918-as spanyolnátháról és a 2009-es sertésinfluenzáról ismert mint emberi pandémiás törzs, a H3N8 elsősorban madarakban, lovakban és kutyákban fordul elő, bár 2022-ben és 2023-ban Kínában azonosítottak ritka, madárról emberre terjedő megbetegedéseket is. Mindkét vírus képes a gyors mutációra, és közös bennük, hogy a tudósok folyamatosan figyelik őket egy esetleges újabb világjárvány megelőzése érdekében, mivel a H3N8-hoz hasonló zoonózisok (állatról emberre terjedő betegségek) a H1N1-hez hasonlóan képesek lehetnek az emberi immunrendszer kijátszására.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!