Koronavírus: nem félnek a negyedik hullámtól a magyarok
Egyre biztosabbak a magyarok az újabb megbetegedési hullámban, mégsem óvatosabbak a mindennapokban - derült ki egy friss kutatásból.
A koronavírus ellen beoltott körülbelül 5,8 millió felnőttkorú magyar állampolgár fele május óta nem kapott újabb oltást, azaz számukra hamarosan letelik a legtöbb országban elfogadott, 6 hónap hosszúságú elméleti védettségi idő.
Az Ipsos legfrissebb kutatása szerint a 18 év felettiek 39%-a biztos, további 40% valószínűnek tartja a negyedik hullám kialakulását, míg tízből mindössze egy lakos nem lát erre esélyt. Összességében erősödtek a félelemek a két hónappal ezelőtti méréshez képest.
Mennyire tartja valószínűnek a negyedik megbetegedési hullám kialakulását idén ősszel Magyarországon? (a felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)
Forrás: Ipsos
Az egyes társadalmi szegmensek közül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők közel negyede (24%) valószínűtlennek tart egy újabb megbetegedési hullámot. Szintén szkeptikusabb az átlagnál a vírus felfutásával kapcsolatban a legfiatalabb felnőttek korosztálya: a 18-29 évesek 17%-a nem tartja elképzelhetőnek, hogy megismétlődjenek a korábbiak. Velük szemben a 60 év felettiek állnak, körükben csak 4% véli úgy, hogy nem lesz őszi hullám, míg 48% biztos annak kialakulásában.
A negyedik hullámban már ezt figyelje, ne a fertőzöttek számát - kattintson!
Az idősebbek óvatosabbak
Az idősebbek védekezési gyakorlata a fentiekkel párhuzamosan nagyobb fegyelmezettséget mutat, mivel valamennyi személyes óvintézkedést az országos átlag felett alkalmaz a korosztály: 63%-uk még jelenleg is visel arcmaszkot legalább alkalmanként, 72% kifejezetten ügyel a rendszeres kézmosásra, 27% távol tartja magát a tömegközlekedéstől, illetve 32% a személyes kontaktusokat is kerüli.
ÁBRA: Az alábbi tevékenységek közül melyik igaz Önre? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő / hónap)
Forrás: Ipsos
A teljes lakosságot továbbra is növekvő mobilitás és enyhe fegyelem jellemzi. Ugyan a magyarok valószínűsítik a járvány felfutását, úgy tűnik megbíznak a vakcinák jelentette védelemben, és nem az életük korlátozásában látják a biztonság zálogát.
Az Ipsos tracking vizsgálata szerint enyhén nőtt a havi új oltások száma (a 4,9%-os augusztusi szinthez képest szeptemberben 6,8% kért újabb vakcinaadagot), az átoltottság megújításának tempója ugyanakkor jóval lassabb, mint ahogy „elöregszenek” a korábban felvett vakcinák. A romló védettségűek csoportját kiegészítve a mintegy 2,4 millió oltatlannal, a magyar felnőtt lakosság tényleges átoltottsága jelentően eshet egy hónapon belül, ha nem lendül fel a lakosság vakcinációs hajlandósága.
ÁBRA: Legutóbb mikor kapott oltást a koronavírus ellen? (felnőtt lakosság bázisán, N=1.000 fő)
Forrás: Ipsos
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
