10-ből 7 ember meghal, aki elkapja ezt a vírust - magyar kutatók segíthetnek a megállításában
Magyar kutatók teszteltek egy módszert, amely egy, a covidnál sokkal halálosabb vírus megállításában segíthet.
A Nipah-vírus gyümölcsevő denevérek vizeletével terjed. A koronavírus néhány százalékával szemben az emberi fertőzések körülbelül 70 százalékában végződik halállal. Magyar virológusok Bangladesben tesztelték a módszert, amellyel a helyi járványokat meg lehet állítani – írja a 24.hu
A Nipah-vírus a denevérben tenyészik
Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa és PhD-hallgatója, Tóth Gábor Endre december végén egy hónapot töltöttek Bangladesben a Nipah-vírus nyomában.
A Nipah egy denevérekben tenyésző vírus, amely szerepel a WHO különös figyelmet igénylő, nagy kockázatot jelentő listáján. A Nipah-vírust 1999-ben azonosították elsőként, miután az előző évben több mint 100 ember halálát okozta Malajziában. Akkoriban az ázsiai országban az erdők helyén sertéstelepeket alakítottak ki, amelynek következtében rengeteg gyümölcsevő denevér veszítette el természetes élőhelyét. A két állat interakcióba került. A vírus átkerült sertésre, onnan pedig az emberre.
Nipah-vírus: 70 %-os a halálozás
"Az emberről emberre történő fertőzés módja még nem teljesen tiszta, annyit tudunk, hogy a fertőzött emberrel történő közeli kontaktus lesz a kulcs" – mondta Kemenesi, majd hozzátette a Nipah ugyanis az Ebola-vírushoz hasonlóan közeli kontaktus révén, valószínűleg nagyobb fertőzött váladék révén fertőz. A covidhoz képest jóval nehezebben terjed, így nem is okoz olyan könnyen kiterjedt járványokat.
A Nipah-fertőzés tünetei
- láz
- hidegrázás
- izomfájdalom
- légúti tünetek
- hányás
Majd végül idegrendszeri gyulladásos tünetek jelentkeznek. Védőoltás vagy hatékony gyógymód egyelőre nincsen, így az esetek 70%-a halállal végződik.
Érkezhet a koronavírus utódja: felkészülhetünk-e rá egyáltalán? - Olvasson tovább!
Komoly gócpontok alakulhatnak ki
Bangladesben 2001-ben bukkant fel a vírus, amelynek az volt az oka, hogy a gyümölcsevő denevérek ebben az országban is elveszítették a korábbi élőhelyüket, így az ember közelében telepedtek meg. Az állatok telente éjszaka megdézsmálják a pálmalészüret termését, néha belevizeltek az edényekbe, így a kórokozó átterjedhet az emberre.
„Olyan jelentős terjedésre a vírus jelenlegi formájától nem számítunk, mint a koronavírusnál, de komoly gócpontok alakulhatnak ki, a következmények megjósolhatatlanok” – emelte ki Kemenesi Gábor, ezért a Nipah nagy nemzetközi szervezetek figyelmének középpontjában áll. A két magyar kutató egy magyar fejlesztésű mobillaborral ott a helyszínen három órán belül ki tudták mutatni a vírus jelenlétét és további 6 órán belül a vírus genomszekvenciáját is. Ez utóbbi azért is fontos, mert a vírus genetikai változásainak nyomon követése sarkalatos pont a vakcinafejlesztések során.
