A fenyegető árnyék nem mozdul...! (helyzetkép ma az AIDS-ről, 2. rész)

Cikkünk első részében elemzésre került az AIDS elleni küzdelem jelen helyzete. Lássuk, miért érzékelnek most súlyos csalódásokat népegészségügyi téren!

Ha a háború elveszni látszik is, néhány csata azért még megnyerhető...

Olyan közepes nagyságú nemzeti jövedelemmel és viszonylag kevés fertőzöttel rendelkező országok, mint Brazília, India és Oroszország, talán képesek lesznek arra, hogy külső segítség nélkül ellátást nyújtsanak minden AIDS-betegnek. Kína egész biztosan meg tudja ezt tenni, és valószínűleg az afrikai mércével mérten gazdag Dél-Afrika is.

A legtöbb afrikai országban - de Haitin, Guyanában és Kambodzsában is - elkerülhetetlennek tűnik a kényszerű visszatérés a múlt század kilencvenes éveihez, amikor a falvak utcáin vánszorgó csontvázakat lehetett látni, a hullaházak tele voltak, és a temetőkben egymást érték a frissen kiásott sírok.

A helyzetet jól jellemzi, hogy a világ fővárosait adományokért végigjáró Michael Kazatchkine-nak, az AIDS, a Tuberkulózis és a Malária Elleni Harcra Létrehozott Világalap igazgatójának súlyos csalódásban volt része. "A válasz, amelyet állandóan hallottam, így hangzott: szeretjük, halljuk, amit mond, elismerjük az alapítvány jó eredményeit, de a költségvetésünk feszes, megkurtított, hiszen gazdasági válság van" - meséli tapasztalatait.

Eric Goosby, az amerikai kormányzat új AIDS-koordinátora aggódik amiatt, hogy hamarosan más országokban is az ugandaihoz hasonló helyzet alakul ki. Michael Sidibe, a UNAIDS igazgatója pedig attól fél, hogy minden reménye, amelyet az utóbbi tíz évben táplált, semmivé foszlik, ha az adományozók álláspontja nem változik.

Ők jelenleg mintegy 10 milliárd dollárt ajánlanak fel évente, miközben a betegség ellenőrzés alatt tartásához Sidibe becslése szerint 27 milliárd dollárra lenne szükség.

2001 és 2003 között, amikor elérhetővé váltak az olcsó, retrovírus elleni generikus gyógyszerek, Kofi Annan, az ENSZ akkori főtitkára létrehozta a világalapot, George W. Bush amerikai elnök pedig elindította az AIDS elleni elnöki programot, feltámadt a remény, és úgy tűnt, hogy jó irányba haladnak az erőfeszítések. Tavaly novemberben azonban már olyan szakértői előrejelzés született, amely szerint ha nem következik be gyökeres változás a betegség elleni harcban, akkor húsz év múlva még mindig tömegjelenségként lehet beszélni az AIDS-ről, és a lakosságszám növekedése miatt évente kétmillió új fertőzöttel kell számolni.

Becsukódik az "arany ablak"

Az ugandai AIDS-bizottság szerint egy helyi AIDS-beteg élete végéig tartó kezelése 11 500 dollárba kerül, amit a betegség elleni küzdelemben pénzadománnyal részt vevők túl soknak tartanak. Úgy vélik, hogy a halva születések, a tüdőgyulladás, a hasmenés, a malária, a kanyaró, a tetanusz visszaszorításával több élet menthető meg, ráadásul jóval olcsóbban: 1-10 dollár közötti összegbe kerül annak megakadályozása, hogy egy beteg meghaljon.

Az amerikai kormányzat már bejelentette, hogy mostantól az anyák és gyerekeik egészségvédelmére koncentrál, az AIDS elleni küzdelemre szánt összeget pedig csak 2 százalékkal növeli. Hasonlóan cselekedett a brit kormány, sőt Bill és Melinda Gates alapítványa is.