Hamarosan megtelnek a kórházak a Covid ellátásban dolgozó magyar orvos szerint

koronavírus, covid, intenzív, kórház, covid intenzív

Lovas András, intenzív terápiás adjunktus, jelenleg is COVID19 betegellátásban dolgozó orvos írt arról, hogy mi történik a járvány alatt, a színfalak mögött az intenzív terápiás ellátásban.

A volt egyetemi aneszteziológus írt arról az atlatszo.hu-n, hogy milyen a helyzet a magyar kórházakban. Az orvos szerint a negyedik hullám felszálló ágán ismét drámai a helyzet, a kórházak hamarosan elérik a szakmailag elfogadható maximális kapacitásokat. Hozzáteszi, hogy a rendeletben foglalt minimumfeltételeknek sok esetben már a COVID előtt sem tudtak megfelelni a hazai intenzív osztályok. Az orvos azt írja, hogy a jelenlegi helyzet a 3. hullámmal nem feltétlen hasonlítható össze:

"Felszálló ággal és hasonló értékkel februárban találkozhatott a szakmám utoljára (február 28-án 524 fővel), de jelenlegi adatainkat a téli számokkal összehasonlítva fel szeretném hívni a figyelmet egy nagyon fontos különbségre. A harmadik hullám ráült a második hullám leszálló ágára, a január 25-i 247 fős lélegeztetett számra, amelyet a két hullám közötti U alak legalacsonyabb pontján mértünk. Ha megnézzük, hogy mindkét hullám körülbelül 520-as értékéhez hogyan jutottunk el egy hónap alatt, jól látható, hogy tél végén egy hónap alatt 269 fővel (január 28. – február 28.), most ősszel viszont 399 fővel nőtt a lélegeztetőgépen levők száma ugyanannyi idő alatt (október 12. – november 12.)."

Az intenzív osztályokon sem tudják megfelelően tervezni a beosztást és a munkát, mert nincsenek részletes adataik. Lovas azt írja, hogy "fontos megjegyezni azt, hogy a tapasztalatok szerint a koronavírus-fertőzés következtében elhunytak nagyobb része nem az intenzív osztályokról, hanem az infektológiai fekvőbeteg-részlegekről származik, jóval kisebb részben pedig a szociális otthonokból."

Hogy miért kellenének a súlyos Covid miatt kórházba kerülőkről és a kikerülőkről is a részletes adatok az egészségügyben dolgozóknak? Erre is választ ad Lovas:

"Egy fulladó, súlyos állapotú COVID19 beteg felvétele az intenzív osztályra, minimum 2-3 óra munkát igényel egy orvostól, a nővérektől pedig akár további 2-3 órát. Ez magában foglalja a beavatkozások és a vizsgálatok elvégzését, az ápolási teendőket, az egészségügyi dokumentálást és a hozzátartozó értesítését. A fekvőbeteg osztályokon ez az időtartam rövidebb, viszont a betegbeáramlás sokkal magasabb egy napra vetítve. Ha tudjuk, hogy egy nap hány beteg érkezik és távozik (utóbbiakat zárójelentéssel kell ellátni, fogadóhelyet kell keresni, meg kell szervezni a szállításukat), akkor pontosan meg lehet tervezni, hogy hány dolgozót vezényeljenek az ellátáshoz. De fordítva is nekifoghatunk: ha tudjuk, hogy hány dolgozónk van, akkor ahhoz igazíthatjuk, hogy hány beteget tudunk felvenni maximálisan."

Olvasson tovább! Harmadik oltás: meddig tart a hatása?

Arra is felhívja a figyelmet, hogy akik a Covid regiszterben már azért nem szerepelnek, mert kikerültek az intenzívről, hozzájuk is kell személyzet, ugyanis egy ideig még ellátást igényelnek:

"A COVID intenzív osztályokról történő kibocsátásnak egy fontos betegútjára is szeretném felhívni a figyelmet. Sok esetben, 2-3 hét COVID intenzíven töltött lélegeztetést követően a beteget fel tudjuk szabadítani az aktív fertőzés alól, és át tudjuk helyezni őket a normál intenzív osztályra. Ők a COVID lélegeztetett regiszterekben már nem jelennek meg, de az ellátásban ugyanúgy kapacitást igényelnek. Sok esetben további 3-4 hétig, ritkábban, de nem elenyésző esetben még további 10-12 hétig gépi lélegeztetésre és aktív intenzív terápiás ellátásra szorulnak. Összehasonlításképpen: a nem koronavírus-fertőzés miatt kezelt betegek osztályos tartózkodása egy általános profilú intenzív osztályon 6-8 nap."

A címlapfotó illusztráció.

Forrás: EgészségKalauz