Koronavírus: a buszra várva, a megállóban is el lehet kapni?

#koronavírus #Covid-19 #tömegközlekedés #fertőzés
2021.01.21.

Mennyire veszélyes a buszmegálló és a park? Mekkora eséllyel kaphatjuk el a szabadban a koronavírust?

Azt jól tudjuk, hogy a koronavírus elleni küzdelem három kulcsfontosságú eleme a távolságtartás, a maszkviselés és a rendszeres kézmosás; minél kevesebbet vagyunk emberek között, annál a kisebb az esélye a fertőződésnek. De elkaphatjuk a vírust egy buszmegállóban várakozva vagy a parkban sétálva?

Hol kaphatjuk el legnagyobb eséllyel a koronavírust?

A szakemberek szerint a koronavírus - mint számos más fertőző betegség - terjedése azon körülmények között a leggyorsabb, ahol sok ember van hosszabb ideig összezárva, egy légtérben. Veszélyesnek számíthatnak éppen ezért például az üzletek, az iskolák és az óvodák, a színházak és mozik.

A legtöbb új covid fertőződés a kutatások szerint zárt helyeken történik. A szabadban jóval nagyobb biztonságban vagyunk, a fertőződés kockázata jelentősen csökken. Ennek több oka is van: egyrészt, a friss levegőn a vírust hordozó részecskék jobban eloszlanak, a kórokozók koncentrációja csökken, vagyis egyszerűen kisebb az esélye annak, hogy a fertőződéshez szükséges kórokozó-mennyiség a szervezetünkbe jusson.

Másrészt, a Napból származó UV-sugárzás rövid időn belül képes inaktiválni a koronavírust. Ha ezeket az információkat kombináljuk a már ismert szabályokkal, vagyis a maszkviseléssel, a rendszeres kézmosással, a távolságtartással, akkor nyugodtan mehetünk sétálni, kocogni, vagy várakozhatunk másokkal egy buszmegállóban.

A szabad levegőn sem vagyunk védettek

Nem lehet azonban teljesen kizárni annak az esélyét, hogy valaki a szabadban fertőződjön meg. Néhány egyéb tényező is szerepet játszhat ugyanis abban, mekkora a rizikója annak, hogy szabadtéren kerül a szervezetünkbe a kórokozó. Ezek közül a legfontosabb természetesen az, hogy a bizonyítottan vagy vélelmezhetően fertőzöttek, még ha nincsenek is tüneteik, továbbadhatják a koronavírust, a beszéd, köhögés, tüsszentés vagy akár lélegzés során levegőbe kerülő nyálcseppecskéken keresztül. Fokozott az esélye a fertőződésnek, ha nem viselünk maszkot vagy ha túlságosan közel állunk egymáshoz.

Szintén a kockázatot növelő tényezőnek számít az idő. Minél több időt töltünk a másik ember közelében, annál nagyobb a kórokozók cseréjének az esélye. Vagyis, ha csak elsétálunk valaki mellett a parkban, a kontaktus alig néhány másodpercig tart, ilyenkor minimális az esélye annak, hogy megfertőződünk. Nagyobb a kockázat például a villamosra várva, hiszen itt akár több percig is egymás közelében tartózkodhatunk. A legnagyobb a rizikó pedig akkor, ha hosszú ideig, szoros kontaktusban vagyunk másokkal, például egy sportmérkőzésen vagy szabadtéri koncerten.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a „kint” nem mindig jelent szabad teret. A részlegesen fedett helyszíneken (pl. egy fedett buszmegállóban, egy bódékkal teli piacon) jóval nagyobb a fertőződés rizikója, mint egy parkban, erdőben vagy akár futópályán.

Ez is érdekelheti:

Mi a helyzet a szabadtéren található bútorokkal, tárgyakkal, eszközökkel? Elkaphatjuk a vírust egy padról vagy egy játszótéri mászókáról? A kutatások szerint ha egy fertőzött a tenyerébe köhög, majd megfog egy tárgyat (esetleg bele is törli), akkor a kórokozók könnyen a felületre kerülhetnek, és ott akár órákon keresztül is fertőzőképesek maradnak.

A fertőzött felületet megérintve, majd az arcunkhoz, orrunkhoz, szánkhoz nyúlva pedig könnyen a szervezetünkbe juttathatjuk a koronavírusokat. Az, hogy a napfény hatására inaktiválódnak a vírusrészecskék, jelentősen csökkenti a kockázatot, mint ahogyan a rendszeres kézmosás, a köhögésre, tüsszentésre vonatkozó szabályok betartása is.

Forrás: EgészségKalauz