Koronavírus: ezen múlik, hogy beoltatjuk-e magunkat vagy sem

Egészen meglepő tényezők befolyásolják, hogy ki oltatja be magát, és ki az, aki kihagyja.

Bár a különféle védőoltások a 20. század legnagyobb közegészségügyi vívmányai közé tartoznak, ennek ellenére az oltásokkal szembeni bizalmatlanságot a WHO 2019-ben a globális egészséget érintő 10 legfontosabb fenyegetés közé sorolta.

A koronavírus vakcinával kapcsolatos tétovázás tehát – amely Európában és világszerte is egyre több aggodalomra ad okot – nem a koronavírus járványhoz köthető új keletű probléma. Kiss Laura pszichológus cikke egészségpszichológiai szempontból vizsgálja azt, hogy milyen tényezők befolyásolják az oltási hajlandóságot.

1. A fenyegetés értékelése

“Az első adandó alkalommal beadatom magamnak az oltást, mert a munkám miatt állandóan emberekkel vagyok körülvéve.” “Nem valószínű, hogy elkapom a koronavírust, influenzás sem voltam még soha életemben.” - a Covid vakcinával kapcsolatos cikkek alatt ilyen és ehhez hasonló kommenteket olvashatunk. Az oltási hajlandóságot tehát befolyásolja az, hogy mennyire tartjuk valószínűnek, hogy elkapjuk a koronavírust.

Az, hogy a betegséget és annak következményeit mennyire értékeljük súlyosnak, szintén kihat döntésünkre: “Nem kaphatom el a vírust, mert az idős édesanyám nagyon beteg, és az ő egészségét sem kockáztathatom azzal, hogy megfertőzöm. Azt sem engedhetem meg magamnak, hogy tartósan táppénzen legyek.” “A volt kollégám, aki velem egykorú, elkapta a koronát, három napig kicsit köhögött, most pedig makkegészséges.”

- Míg az első személy a betegséget és annak (családi, anyagi) következményeit súlyosnak értékelte, addig a második ezt alacsonyabbnak észlelte (az észlelt szó arra utal, hogy elképzeléseink akár a valóságtól jócskán el is rugaszkodhatnak) - mondja Kiss Laura pszichológus.

2. Észlelt nyereségek és akadályok

“Ha végre védett leszek, újra találkozom a nagymamámmal, bejárok az irodába, nem félek a buszon.” Sokan azt hangoztatják, hogy mi mindent fognak majd csinálni, miután megkapták a Covid-19 elleni oltást. Ők az általuk észlelt nyereségekre fókuszálnak, bízva abban, hogy a szükséges védettség megszerzése után újra szabadabb életet élhetnek, és érintkezhetnek másokkal. Az észlelt nyereségek tehát növelik az oltás beadatásának valószínűségét.

Ezzel szemben az észlelt akadályok – azaz az oltással járó gyakorlati és pszichológiai “költségek” – csökkentik az oltási hajlandóságot. Ilyen például a félelem az oltás okozta kényelmetlenségektől és fájdalomtól, vagy a kezelésre fordítandó idő is.

3. Mi van, ha megbánom?

A pszichológus szerint sokakat az a kellemetlen érzésekkel járó gondolat befolyásol a döntésükben – vagyis abban, hogy beadatják-e maguknak a vakcinát –, hogy később talán megbánják, ha most nem oltatják be magukat.

4. “A tüdőgyógyász ismerősöm azt mondta…” - Mit mondanak a referenciaszemélyek?

Referenciaszemélyek mindazok, akiknek a véleménye valamiért fontos a számunkra. Az, hogy ők hogyan vélekednek a koronavírus vakcina beadatásáról, befolyásolja azt, hogy igénybe vesszük-e azt mi magunk.

- Hathat ránk családtagjaink, barátaink véleménye, azonban a felelős döntés meghozatalához, valamint az esetleges akadályok és félelmek csökkentéséhez fontos, hogy tudatosan válasszunk referenciaszemélyeket. Éppen ezért érdemes a témával egészségügyi végzettségű ismerőseinkhez, háziorvosunkhoz fordulni - teszi hozzá Kiss Laura.

A legmegbízhatóbb információforrást ugyanis az egészségügyi dolgozók jelenthetik. Kiemelt helyzetükből adódóan ők tudják leginkább megérteni esetleges tétovázásunkat, ők tudnak leginkább szakszerűen reagálni aggodalmainkra, és ők magyarázhatják el leginkább a védőoltások előnyeit is (azaz képesek csökkenteni a fent említett észlelt akadályokat, és növelni az észlelt nyereségek súlyát a döntéshozatalban).

Ez is érdekelheti:

• Kawasaki-szindróma: a koronavírus életveszélyes szövődménye
• Koronavírus: így károsítja a szívet a Covid
• Koronavírus: hallucinációkat is okozhat, nem csak fejfájást

5. Egészségkommunikációs kampányok, plakátok, újságcikkek

Végezetül nem meglepő talán, hogy a minket megcélozni kívánó egészségkommunikációs kampányok, plakátok, újságcikkek is hatnak ránk. A kiegyensúlyozott, pontos tájékozódásnak, a célzott ismeretszerzésnek egyértelműen jó hatása van a védőoltások felvételét tekintve. Ezzel szemben a nem tudásnak, a félinformációknak vagy épp a tévhiteknek épp ellentétes hatása lehet.

A Covid-19 oltásokkal kapcsolatos döntéshozatal okai összetettek, így a felsoroltakon kívül egyéb érzelmi, kulturális, társadalmi vagy politikai tényezőket is magában foglalhat az, hogy hogyan viszonyulunk a koronavírus elleni vakcina beadatásának kérdéséhez -

írja cikkében Kiss Laura pszichológus